Vad, furcsa, már-már cirkuszi elképzelésnek hat e két műfaj ötvözése, de bármilyen hihetetlen, a toe-tap, vagyis spicc-sztepp tánc az 1920-as '30-as években igen nagy népszerűségnek örvendő táncstílus volt a Broadwayen. Akkoriban valószínűleg nem okozott akkora meglepettséget, mint ma, nézze csak!
Talán Ön is felteszi magának a kérdést, hogyan tudtak ezek a táncosok ilyen szépen artikulált kopogást képezni a spicc-cipővel. Nos, valószínűleg utólag szinkronizálták a lépések hangját. De ez a stílus még így is emberfeletti teljesítménynek tűnik, gondoljunk csak bele, mekkora terhelés érhette egy ilyen 2 perces szám alatt a lábujjakat!
Itt egy másik videón a kor nagy sztárja, Joyce Murray sztepptáncol spicc-cipőben az 1929-es Broadway Melody című filmben 3:07-től:
Itt pedig Renee Dymott szteppel spicc cipőben 1935-ben:
De még mindig van hova fokozni a stílust: az alábbi videón a testvérpár Dick és Edith Barstow mutatja be elképesztő spicc-sztepp koreográfiáját. Van itt minden: a koreográfia a balett és a sztepptánc elemei mellett nyomokban orosz karaktertánc, standard tánc és breaktánc elemeket is tartalmaz, de a mi kedvencünk a zongora tetejéről való leugrás, spiccre érkezve. Nézni is fájdalmas.
hírlevél
