Trianon100

2020 október 29., 13:05
Színház magazin Szerző: Sándor Zsuzsanna

„Játszottam, játszottam, a tapsért, a szíves fogadtatás gyönyörűségéért” – Poór Lili színházi missziója

A Trianon utáni színjátszásról szóló sorozatunkban már többször foglalkoztunk Janovics Jenővel, aki Kolozsvárott két színházat is építtetett, s megalapította Közép-Európa első filmstúdióját is. Mögötte is állt egy asszony, akinek talán a legtöbbet köszönhetett. Ám róla a színháztörténetben sokkal kevesebb szó esik. Pedig Poór Lili nemcsak hűséges társa volt a direktornak, de szövetségese is a magyar kultúra fennmaradásáért folytatott küzdelemben.
2020 október 20., 11:15
Színház magazin Szerző: Varga Emese

„Tisztelettel kérem a Tekintetes Színpártoló Egyesületet…” – Polgár Károly pozsonyi direktor csatái

Polgár Károly színész, rendező, színházigazgató a felvidéki magyar színháztörténet meghatározó személyisége. Ha nincs az államhatalomváltás, nagy valószínűséggel korának egyik legsikeresebb igazgatója lehetett volna, hiszen 1911-től ’19-ig megszakítás nélkül, a leghosszabb ideig vezette a pozsonyi magyar társulatot. A történelmi fordulat miatt azonban az egyik legnagyobb vesztese a (cseh)szlovákiai magyar színháztörténetnek.
2020 szeptember 11., 13:55
Színház magazin Szerző: Sándor Zsuzsanna

Élni, csak élni szeretnék – Ignácz Rózsa, az elfelejtett írónő

Ignácz Rózsának Trianon után nem volt esélye arra, hogy Erdélyben tovább tanulhasson. Tizenkilenc éves volt, amikor 1928-ban áttelepült az anyaországba. A Nemzeti Színház színésznője lett, majd irodalmi pályára váltott. A holokauszt idején a zsidók iránti szolidaritásból sárga csillagot tűzött ki, embereket mentett. 1956. november 4-e után nem volt hajlandó aláírni, hogy ötvenhat ellenforradalom volt. Budapesten csak az Irinyi József utcai lakóházán lévő emléktábla őrzi a nevét.
2020 szeptember 4., 10:30
Színház magazin Szerző: Varga Emese

Faragó Ödön, az első csehszlovákiai magyar színigazgató

Faragó Ödön a szlovákiai magyar színháztörténet meghatározó személyisége, legendás színházigazgatója. Jelentősége nem csak abban rejlik, hogy az államhatalomváltást követően ő volt az első kisebbségi magyar színi direktor Csehszlovákiában: színházi reformkísérletei, kultúrpolitikai manőverei is mutatják színházvezetői nagyságát. Nem beszélve arról: a csehszlovákiai magyar színház történetében szinte ő az egyedüli, aki visszaemlékezéseiben, tanulmányaiban rögzítette a korszak színházi problémáit, közösségi dilemmáit. A csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszás kialakulásának első évtizede nagyrészt Faragó Ödön visszaemlékezéseiből, tanulmányaiból rekonstruálható.
2020 augusztus 28., 11:40
Színház magazin Szerző: F. Tóth Benedek

„Egy darab színészeti történelem” – Ínséges évtizedek a Délvidéken

Még alá sem írták a trianoni szerződést, Délvidéken már 1920 előtt megszűnt a hivatalos magyar nyelvű színjátszás. A korszak egyik színész-rendező krónikása, Janovics Jenő megírta emlékirataiban, hogy „az utódállamok között Jugoszlávia bánt legkíméletlenebbül a magyar színházzal”, ami azt jelentette: 1945-ig ugyan történtek próbálkozások újjáélesztésével, ám mindegyik rendre elbukott.
2020 augusztus 20., 10:00
Színház magazin Szerző: Sándor Zsuzsanna

„Éljen Hannibál, éljen Nyúl!” – Egy nagy pálya kisembere

Trianon után sok magyar színész menekült el Erdélyből, s próbált érvényesülni az anyaországban. Az emigrálók egyike, Szabó Ernő egy régi vándorszínész-dinasztia sarja volt. Később a második világháború borzalmai elől visszamenekült Erdélybe. Tizenöt év múlva települt át végleg Magyarországra. 1956-ban forgatta élete első játékfilmjét: Fábri Zoltán a Hannibál tanár úr címszerepét bízta rá. A honi filmkritikusok az alkotást minden idők 12 legjobb magyar filmje közé választották. De a színész hangját sokan a rádiós Szabó családból ismerték meg. A magyar színművészet egyik legérdekesebb alakjának történetét azonban máig nem dolgozták fel.
2020 augusztus 7., 12:50
Színház magazin Szerző: Zakariás Erzsébet

Cenzúra, zaklatások, vallatások – Janovics Jenő és a Kolozsvári Nemzeti Színház

A kolozsvári magyar színjátszás történetének egyik legnehezebb korszaka volt a két világháború közötti időszak, az a 22 év, amikor először kellett kisebbségi színházként – a túlélés legfőbb szempontját szem előtt tartva – megmaradnia. Ezeket az éveket a fennmaradáson túl az a szándék mozgatta, hogy az adott politikai-gazdasági helyzet korlátai között a magyar színjátszás megtalálja a maga és a közönsége számára is megfelelő hangot. Az impériumváltás időszakát Janovics Jenő visszaemlékezései alapján tárjuk föl. Ő igazgatta az akkor Országos Nemzeti Színház nevet viselő kolozsvári színházat, amely Magyarország második nemzeti színháza volt.
2020 július 30., 13:40
Színház magazin Szerző: Sándor Zsuzsanna

Egy megközelíthetetlen különc - Balázs Samu, a „legangolabb magyar színész”

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet támogatásával jelent meg Egy angol úr – Erdélyből címmel Balázs Samu életútja. Ez az első könyv, amely eredeti dokumentumok és interjúk alapján tárja fel az 1981-ben elhunyt Kossuth-díjas színművész életét. Nem mellőzi a személyes hangot sem, ugyanis a szerző a színész fia, Balázs Ádám. Ötven év kutatómunkája van ebben az anyagban, amely nem csak az édesapjáról szól. Megismerhetjük a Trianon előtti és utáni erdélyi színjátszást és kultúrpolitikai helyzetet, a fasizálódó Magyarország légkörét, s azt is: hogyan vált embermentővé egy rendkívül zárkózott, különc művész. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Színház

Vecsei H. Miklós arról beszélt, miért búcsúzott el a Vígszínháztól

„Leszek én még vígszínházi tag” – mondta a Rózsavölgyi Szalon Mi jár a fejedben című műsorában Vecsei H. Miklós, akinek a neve hosszú évekre egybeforrt Nemecsekével. Most ír, rendez, zenél és újratervez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében