Vizuál

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

2021.07.28. 09:20
Ajánlom
1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.

Mivel foglalkozott az animáció előtt?

Térképkészítők mellett dolgoztam miután nem vettek fel az egyetemre. Mindenfelé csavarogtam velük az országban, vittem a szintezőlécet, a mérőszalagot, de nagyon jó társaságban voltam. Akadt közöttünk, akinek két doktorátusa is volt, másik kollégám korábban jegyző volt, tehát afféle deklasszált elemekből állt a csapatunk.

Mikulás Ferenc 1971 óta vezeti az 50 éves Kecskemétfilmet, amely a kezdetekben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki stúdiója volt, és amelyet kollégáival együtt a rendszerváltáskor privatizáltak. Több film és filmsorozat producere, egész estés külföldi film co-producere, köztük a Magyar népmesék, a Vízipók-csodapók, és a Toldi-sorozatoké. Az általa vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 70 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat. 1993-tól a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) igazgatója. Balázs Béla-díjas, Magyar Örökség-díjas producer.

Mikor szeretett bele a rajzba, a képbe?

Én magam nem tudok rajzolni és nem is rajzoltam, inkább a művészet iránti fogékonyságomra emlékszem kisgyerekkorom óta. Sok könyvünk volt, köztük a bekötött Tolnai Világlapja, abból ismertem meg a nagyvilágot. Leginkább irodalmi vonatkozású volt az érdeklődésem és nagyon sok verset olvastam otthon, Arany Jánost, Petőfit.

Érdekelt a film és a költészet kapcsolata is, és amikor megtudtam, hogy Kecskeméten van egy filmstúdió, ahol 16 milliméteres filmeket készítettek, akkor lehetőséget kaptam arra, hogy bejárjak oda tanulni. Ott sajátítottam el filmkészítés alapjait. Aztán amikor hallottam, hogy a Pannónia Filmstúdió egy műtermet szeretne létesíteni Kecskeméten, azonnal jelentkeztem Matolcsy H. György stúdióvezetőnél. Egy évnyi vizsgáztatás után kaptam meg a felkérést, hogy hozzam létre ezt a műtermet.

Se épületünk nem volt, se kollégáink: a nulláról kezdtük, hál’ Istennek.

Kecskemetfilm-215439.jpg

Kecskemétfilm (Fotó/Forrás: Kecskemétfilm)

MikulasFerenc-215543.jpg

Mikulás Ferenc (Fotó/Forrás: Kecskemétfilm)

Meséljen a kezdetekről.

Végig gondoltam, hogyan lehet megteremteni a műtermet a legegyszerűbben. Művészeti szakközépiskolákba mentem el, rajzszakköröket kerestem meg, hirdetést adtam fel. Hetvenöten jelentkeztek, akik közül tizenhárom fiatalt választottunk ki. Ők kezdhették el tanulni az animációt, mert akkor még nem volt ilyen képzés az országban. Budapestről járt le egy idősebb kolléga az animáció alapjait ismertetni, más a zenei ismereteket oktatta, Kecskeméten volt egy jónevű színházrendező, Ruszt József, ő oktatta a dramaturgiát. Volt egy szobrászunk, ő az alakrajzot tanította, én filmtechnikát és filmelméletet. Így kezdődött, három nap tanulásból, két nap munkából állt a hét. Éppen akkor készítette Jankovics Marcell a János vitézt, és azon dolgoztunk. A kifestést végeztük, ami a legegyszerűbb munka a rajzfilmkészítés folyamatában. A három legtehetségesebb animátor kollégám fel is került a budapesti stúdióba a János vitéz rajzi munkálataira.

Lépésről-lépésre fejlődtünk, reklámfilmeket szereztem és külföldi bérmunkákat. Az első nagyobb munkánk a Vízipók-csodapók sorozat volt, aminek szintén érdekes a története.

Egy német forgalmazó olyan csúnyának találta a figurákat, hogy azt tanácsolta a budapesti stúdiónak, ne foglalkozzanak vele, de mi felvállaltuk. Végül 39 film lett belőle, és elég nagy nemzetközi siker.

Eszembe jutott, hogy érdemes lenne a magyar népmesékből rajzfilmet készíteni, de az eredeti gyűjtésekre gondoltam, nem az írók által átdogozott mesékre. Megkerestem a Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportját és velük válogattunk ki törtneteket. Jankovics Marcell ötlete volt, hogy ahonnan a meséket gyűjtötték az onnan származó népművészeti motívumokat használjuk fel a filmek képi világához. Természetesen nem egy az egyben, és ez ad magyarázatot a sorozat mai napig tartó sikerére.

Képzőművészeti jelekké alakítottuk a népművészeti motívumokat, megjelennek egy ruhán, egy koronán, egy hegyoldal mintázatában, vagy bármi máson – korszerűsítettük, ha úgy tetszik.

Több mint 136 millió megtekintése van már az interneten, 170 országból kerestek rá, és sok országnak el is adtuk a mesesorozatot. Érdekes módon a Távol-Keleten lett igazán népszerű. Az Egyesült Államok után Indiában és a Fülöp-szigeteken nézik meg a legtöbben. A tudósok szerint Belső-Ázsiából hoztuk ezeket a meséket, amelyek itt Európában a kereszténység hatására tovább módosultak. Vagy 30 országból kaptunk olyan hozzászólást, hogy náluk is vannak hasonló mesék. A népmese tehát egy archetípus, amelynek a változatai a világ különböző pontjain megtalálhatóak. Ennek bizonyítéka az is, hogy egyszer Mongóliából olyan rajzfilmeket kaptunk egy fesztiválunkra, amelyek meglepetésünkre akár magyar népmesék is lehettek volna.

A népmese sorozat készítése alatt találtam ki, hogy készítsünk Mátyás királyról szóló meséket (1982-ben jelent meg az első sorozat Ujváry László rendezésében – a szerk.). Később, amikor Jankovics Marcell elkészült a Fehérlófiával - és nem lett vele igazán sikeres -, akkor megkerestem őt a Mondák a magyar történelemből sorozattervemmel. Boldogan felvállalta, 13 epizód készült belőle.

Matyas_c_Kecskemetfilm-124903.jpg

Mesék Mátyás királyról (Fotó/Forrás: Kecskemétfilm)

Nemrég búcsúztattuk el Jankovics Marcellt és önök a kezdetek óta jó barátok és munkatársak voltak. Hogyan élte meg a Fehérlófia itthoni sikertelenségét?

Nehezen. Amikor megkérdeztem tőle, hogy melyik filmjét vetítsük most nyáron az animációs filmfesztiválon, azt mondta, hogy a Fehérlófiát, mert méltatlan az a mellőzöttség, amit ez a film kapott. Tehát nehezen élte meg és nagyon bántotta, de az az igazság, hogy a Fehérlófia vizualitásában megelőzte a korát. Ma például Amerikában rendkívül népszerű. Nagyon örülök annak, ha közvetve is, de valami közöm mégis lehetett a létrejöttéhez. 

Ezzel a sorozattal került közel a népmese és a népművészet világához.

Ugyanis, a Magyar népmesék készítése előtt nem érdeklődött irántuk, nem is ismerte azokat. Később több könyvet is publikált a jelképrendszerekről. A Fehérlófiában pedig ezt az egészet elvitte kicsit a szürrealizmus irányába. Valószínűleg, ha nem készült volna el a Magyar népmesék sorozat, akkor a Fehérlófia sem készült volna el. Az is büszkeséggel töltött el, hogy a sámános filmtervét is hozzánk hozta, és nem a budapesti stúdióba, és utána természetesen őt kértem fel a Toldi sorozatra is, amit végül elvállalt. Jobban érdekelte, mint a Művészeti Akadémia elnöksége.

feherlofia2_foto_c_mnf_filmarchivum-110512.jpg

Fehérlófia (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum)

Úgy tudom, hogy elkészült a Toldi, mikor láthatjuk?

Szeptemberben kezdi sugároznia Duna televízió a sorozatot és most dolgozunk az egészestés változaton. Szerencse, hogy Marcell a sorozat befejezése után elkészítette a képes forgatókönyvet a kiegészítő-összekötő jelentekhez. Így aztán az ő szellemében tudjuk befejezni a filmet.

A rendszerváltáskor, munkatársaival összefogva, nem egyszerűen privatizálták és önállósították a Pannónia Filmstúdió egykori leányvállalatát, de a technológiai, digitális forradalom is elkerülhetetlen volt.

Miután akkoriban a Pannónia Stúdió nem látott el munkával és eszközökkel bennünket, kénytelen voltam magam megoldani a helyzetet és munkákat szerezni. Akkor találtam ki, hogy nemzetközi ösztöndíjrendszert hirdetek, és a kollégáimmal együtt – saját pénzünkből – nemzetközi fesztiválokon vettünk részt, hogy lássuk, mi történik az animációs világban. Aztán rájöttem arra, hogy ilyet mi is tudunk csinálni, jó lesz a városnak és jó a hazai animációs világnak is, így indult a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. Egyrészt, a fesztiválon keresztül nagyon sok nemzetközi kapcsolatot tudtunk kiépíteni, bizonyos idő után beválasztottak a világ animációs-filmesei szövetségének (ASIFA) elnökségébe, ott is nagyon sok emberrel ismerkedtem meg, másrészt a bérmunkák révén is kénytelenek voltunk külföld felé fordulni. Az ösztöndíjasaink is segítettek ebben és rövidesen bedolgoztuk magunkat Franciaország és Németország animációs iparába. Éveken keresztül készítettünk nekik filmeket. Most már nagyon sok egészestés produkcióval keresnek meg minket. A külföldi munkák révén hamar belekényszerültünk a digitális átállásba is – miközben a Pannónia Stúdiót felszámolták. Ma már 3D filmeket is készítünk, művészi rövidfilmeket, televíziós sorozatokat, egészestés filmeket.

monda_c_MTVA-124903.jpg

Mondák a magyar történelemből (Fotó/Forrás: Kecskemétfilm)

Miről híresek a kecskeméti animációsok?

Elsősorban arról, hogy értjük a karakteranimációt. Ez azt jelenti, hogy a biztos rajzkészség mellett színészi adottságaik, ritmusérzékük és fantáziájuk is van a kollégáinknak – és ez sokat számít a koprodukciókban.

Az animáció alapja ugyanis a metakommunikáció, amit művészi szinten kell megjeleníteni.

Három olyan filmben is dolgoztunk az utóbb időben, amit Oscar-díjra jelöltek. Legutóbb a franciákkal készítettük el A vörös teknőst, előtte a spanyolokkal a Chico és Ritát, majd az írekkel a Kells titkát. Tomm Moore rendező éppen a magyar népmese sorozatot látva keresett meg bennünket. Érdekes módon most a következő filmjével nevezett be a fesztiválra, vetítjük a Wolfwalkerst. Nagyon szimpatikus ember, de ez általában elmondható az animációs művészekről. Hagyománnyá vált, hogy amikor eljönnek hozzánk, mindenki ültet egy fát a stúdió udvarában. Tíz ilyen fánk van már.

Gondolom továbbra is a kézzel rajzolt kép marad a meghatározó?

Hogyne, igen. Csak annyi a különbség, hogy a munkatársaink nem papírra rajzolnak, hanem tabletre. Ebben az a jó, hogy azonnal kommunikálható is, így dolgozunk együtt a külföldi kollégákkal. Naponta küldjük nekik a rajzainkat és kapjuk vissza az övéiket. A pandémia sem jelentett ebben problémát, hiszen ma már a nagyobb produkciók a világ számos helyén készülnek - egyszerre. 

Fritzi-KAFF-102459.jpg

Fritzi - egy forradalmi mese (Fotó/Forrás: KAFF)

Mi várható a fesztiválon? Jönnek külföldi vendégek?

Arra készülünk, hogy normálisan meg tudjuk rendezni a fesztivált, 3 moziteremben és 2 szabadtéri helyszínen lesznek a vetítések, és mindegyik ingyenes lesz.

KAFF2021plakatCMYKforprint002-215541.jpg

KAFF (Fotó/Forrás: Kecskemétfilm)

Van két jelmondatom, amit a fesztivál kapcsán használni szoktam, mindkettőt Kodálytól vettem. Az egyik egy parafrázis: Az animáció legyen mindenkié, a másik pedig a klasszikus: „Európában legyünk magyarok, Magyarországon meg európaiak”, úgyhogy európai egészestés és televíziós animációs filmek fesztiválja is vagyunk. A Panoráma programban idén Kanada lesz a díszvendégünk. Nagyon régi kapcsolat fűz hozzájuk, náluk valóban komoly állami támogatás segíti az animációs filmeket.  

Itthon sajnos létezik egy rendkívül méltatlan helyzet az animációs pályázatokkal kapcsolatban. A játékfilmes produkciók ugyanis használhatják az állam által felépített filmstúdiókat, például a most is fejlesztés alatt álló Fóti stúdiót, de nekünk magunknak kell megteremteni az infrastruktúránkat, amit nem tudunk elszámolni.

Beruházunk, folyamatosan karbantartjuk a szoftvereket, hardvereket cserélünk, fizetjük a szakembereket, ráadásul a mozgókép-törvény szerint nem is számítunk filmstúdiónak.

Holott a Magyar Televízió annak idején a nálunk készült sorozatoknak is köszönhette a népszerűségét, és azt sem értem, hogy a rendszerváltás óta miért nem rendelnek rajzfilmsorozatokat tőlünk. Nekem kell pénzt szereznem mindenre, olyan sorozatokra is, mint például a Cigánymesék, mert fontosnak tartom. Öt év alatt 13 részt tudtunk elkészíteni, mert ennyi idő alatt erre tudtam pénzt teremteni. Hiába van az EU-ban roma stratégia, a kulturális kormányzat mégsem biztosít pénzt hozzá. A legújabb vállalkozásunk az Árpád-házi szentek életéről szóló sorozat, még csak három filmre sikerült pénzt kapnunk. Komolyan mondom, ha eszem lenne, csak külföldi bérmunkákat vállalnék. Nem győzöm visszautasítani a külföldi megkereséseket.

A vörös teknős

A vörös teknős (Fotó/Forrás: Mozinet)

Miért?

Mert akárcsak a népmeséknél, most is úgy gondolom, hogy fontosabb, ha a magyar kulturális értékeket adjuk tovább. Legalább 15 olyan magyar írót tudnék felsorolni, akiknek az írásait megfilmesítettük, mert meggyőződésem, hogy animációban is érdemes megjeleníteni ezeket a műveket. Kányádi Sándor, vagy Lázár Ervin, akikkel személyesen is nagyon jóban voltam, vagy ott van Hunyadi Sándor, őrá még Nemeskürthy István hívta fel a figyelmemet, aztán Csáth Géza, Balázs Béla, Pilinszky, Örkény, sőt Esterházy Péter is.

Úgy érzem, hogy magyar stúdióként Magyarországon, a kutya kötelességünk ezeknek a filmeknek a megteremtése és elérhetővé tétele a magyar gyerekek és urambocsá! a külföldi gyerekek számára is.

Azért nem véletlen, hogy a Magyar népmesék sorozat nemrég hungarikum lett. Nem mintha nem lett volna mindig az, de most hivatalosan is deklarálták.

Honnan van önben ez az engesztelhetetlen erő, akarás, misszió?

Biztos több oka van, akár genetikus is lehet, de az is benne van, hogy kisgyerekkorom óta kemény fizikai munkát kellett végeznem a nyári és a téli szünetekben. Mivel nem vettek fel egyetemre segédmunkás lettem, de idetartozik a neveltetés, a tisztesség is. Protestáns nevelésben részesültem és ez értékrendet jelent: felelősséggel tartozom a munkatársakért. A nulláról indultunk és már tíz Balázs Béla-díjas munkatárs dolgozott nálunk. Az is számít, hogy nem tekintem munkának, amit csinálok, hanem élvezem és folyamatosan keresem a kapcsolatokat. Egyszer kényszerűségből még Pozsgay Imrét is megkerestem, hogy adjon pénzt stúdióépítésre. Aztán amikor nem akartam fákat kivágatni az építkezéshez, megint ő segített, véletlenül derült ki a számomra, hogy milyen sokat jelentettek neki a fák. Több esetben már majdnem megszűnt a stúdió, de az tudom mondani, hogy engem és a stúdiót a jóisten a tenyerén hordoz, és borzasztó szerencsénk van, mert mindig történik valami, ami tovább lendít.

15. KAFF
Kecskemét, 2021. augusztus 11–15.

 

Fejléckép: Mikulás Ferenc / Fotó: Kecskemétfilm

 

Sokszorosan díjnyertes filmekkel jön a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

Kapcsolódó

Sokszorosan díjnyertes filmekkel jön a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

Kivételesen erős versenyprogramot kínál a 15. KAFF. Egészestés versenyprogramjában Annecy-ban és Bucheonban díjat nyert, Oscar díjra, BAFTA-ra és Európai Filmdíjra jelölt alkotásokat és számos rövidfilmet kínál. Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjét augusztus 11–15. között rendezik meg Kecskeméten.

50 éves a legendás Kecskemétfilm

50 éves a legendás Kecskemétfilm

Magyar Népmese sorozatuk immár hivatalosan is hungarikum, a világhálón 170 országból 134 millióan nézték meg. Itt készült a Vízipók-csodapók, melyet 46 ország vásárolt meg, és melyből generációk tanulhatták meg, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Színház

Kováts Adél egy mázsás jégtömböt tolt keresztül Budapesten

A Radnóti Színház igazgatója a nyár legforróbb hetére időzítette performanszát, a Margit hídtól a Radnóti Tesla Laborig tolta jeget, míg a melegben az teljesen semmivé nem vált.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

„Nála nincs fölösleges mondat” – Pályatársai köszöntik Mészáros Mártát

Szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját Mészáros Márta filmrendező, akit ez alkalomból pályatársai, barátai, tisztelői köszöntenek a Fidelióban.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Terítéken a verebek

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a verebekről mesélt.
Vizuál interjú

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Vizuál hír

Kardos Sándor veheti át a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr a magyar operatőrvilág egyik vezető alakja, mintegy 40 éves pályafutása alatt több mint 30 játékfilmet, valamint száznál is több tévéfilmet, kisjátékfilmet fényképezett.
Vizuál hír

18-as karika kerülhet Almodóvar filmjeire

Megjelentek a Médiatanács korhatár-besorolással kapcsolatos ajánlásai, a példák között több filmklasszikust is említ az NMHH – tudatta a HVG.