Vizuál

A szókimondó festő – Kernstok Károly, a Nyolcak vezéralakja

2020.06.10. 17:35
Ajánlom
Villája a hazai művészeti élet nagy alakjainak találkozóhelyeként szolgált, rendszeres vendége volt Feszti Árpád, Márffy Ödön, Ady Endre és Csinszka is. Nyolcvan éve, 1940. június 10-én halt meg Kernstok Károly.
Kernstok_Karoly_Onarckep-172307.jpg

Kernstok Károly: Szalmakalapos önarckép (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Kernstok Károly 1873. december 23-án született Budapesten, kőfaragó családból. Egyéves volt, amikor elvesztette anyját, gyermekkorát anyai nagyszüleinél Nyergesújfalun töltötte. Az Iparművészeti Iskolában Feichtinger József növendéke volt, tanulmányait Hollósy Simonnál folytatta Münchenben, majd 1893-tól a párizsi Julian Akadémiára járt. Hazatérése után, 1896-tól még három évig látogatta a Benczúr Mesteriskolát, amelynek szellemisége távol állt ugyan tőle, de az akadémikus tudást elsajátította.

Eleinte Courbet, Millet és Meunier hatása alatt a szocialista eszméket tükröző realista és naturalista stílusú képeket festett erőteljes, egyéni felfogásban (Agitátor, 1897; Hajóvontatók, 1897; Munkából, 1901), majd az impresszionizmus hatására napfénytől áttüzesített plein air képeket alkotott (Diószedők, 1900; Lányok a tornácon, 1902); e korszakának kiemelkedő darabja Szilvaszedők című műve (1901).

Ezután szakított a kolorizmussal, gondolatait mind egyszerűbb és nagyvonalúbb formában valósította meg. Alakjait félhomályba rejtette (Krisztus és az emmauszi ifjak, 1903), majd újra a napsugár színes játékának adta át magát, ekkor már felhasználva a posztimpresszionizmus tanulságait is (Kertben, 1906).

A századelőn kezdett kísérletezése eleven és új szellemű alkotásokat eredményezett, arc- és tájképeit, monumentális kompozícióit, épületdekorációit rendre bemutatta a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) kiállításain. 1907-től az első magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak alapító vezetőjeként az új festői törekvések élharcosa, a radikális értelmiség jellegzetes képviselője volt.

1912-ben Nyergesújfalun épített műtermes villájában vendég volt Ady Endre, Derkovits Gyula, Vaszary János, Szőnyi István.

A nyolc művész képei - amelyek a szecesszió, Cézanne művészete, a Vadak, a kubisták és az expresszionisták stílusjegyeit viselték magukon - heves ellenállásba ütköztek a hivatalos művészet, kritika és a közönség részéről is.

kernstok_karoly_felesegevel-173601.jpg

Kernstok Károly feleségével (Fotó/Forrás: mandarchiv.hu)

Kernstok életműve egyik csúcspontjának tekinthető a Lovas kompozíció, háttérben az esztergomi bazilikával, a budapesti Schiffer-villa üvegfestményei (1911), a debreceni vármegyeháza üvegablakai a hét honfoglaló vezér alakjával (1912), valamint a budapesti Dugonics utcai (ma: Vas utcai) fiúiskola tornatermét díszítő Ősvadászok című falfestmény (1912). Az 1910-es években vált jelentőssé grafikai munkássága: fiúaktokat, lovon ülő férfiakat, rohanó és ágaskodó lovakat, fiatal női aktokat készített. Fő témája a ruhátlan emberi alak lett, amelynek belső kifejező erejét az erősen hangsúlyos kontúrok révén jelenítette meg. Az első világháború alatt festett bensőséges hangulatú tájképei, mozaikjai fokozott természetközelségről tanúskodnak.

1918-ban részt vett az őszirózsás forradalomban, a kultuszminisztériumban a művészeti ügyek kormánybiztosává nevezték ki, a Tanácsköztársaság idején a nyergesújfalui képzőművészeti szabadiskola vezetését bízták rá. A forradalmi események hangulatában festette a Zivatar című képét, amely kiegyensúlyozott kompozíciója, a fiútestek klasszikus szépsége és a zivatar jelenségének pompás érzékeltetése folytán egyik legszebb műve. A Tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett, 1926-ig főként Berlinben élt. A bukott forradalomra való utalással alkotta meg Utolsó vacsora című képét (1920-25), a magyar expresszionista festészet egyik remekét.

Kernstok_Karoly_Lovasok_a_viz_partjan-172307.jpg

Kernstok Károly: Lovasok a víz partján (1910) (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Hazatérése után gyakori vendég volt a Szolnoki Művésztelepen, elnöke a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) művésztanácsának. Művészetében a zaklatottságot, szertelenséget a fanyar egyszerűség váltotta fel (Ádám, 1927; Éva, 1927; Lovasok, 1932). Élete utolsó szakaszában a klasszicizálás felé hajlott, ekkori munkássága az etruszk, görög és reneszánsz festészet hatását tükrözi (Szép Heléna elrablása, 1933; Sírbatétel 1934; Ádám és Éva, 1935).

Kernstok Károly 1940. június 10-én hunyt el Budapesten. 2001-ben Párizsban a MAGYart – Magyar fények kiállításon is szerepeltek képei. Nyergesújfaluban utca és általános iskola, Budapest XII. kerületében tér viseli nevét, szobra a nyergesújfalui iskola előcsarnokában látható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Könyv

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Vizuál ludwig múzeum

Elválasztanak és összekötnek

A Ludwig Múzeum új kiállításán a Telekom kortárs képzőművészeti gyűjteményéből láthatunk válogatást, amely a kelet-európai régió művészeinek több mint hetven alkotását mutatja be. A kiállítótérben látható művek számos témát érintenek, műfajukat tekintve is sokfélék, azonban abban megegyeznek, hogy az egyensúly megtalálásáról, a hidak, kapcsolatok építéséről és a kommunikációról szólnak.
Vizuál galéria

2019 legfantasztikusabb fotói - és a mögöttük álló történetek - Galéria

Nemcsak a felvételeket, hanem a mögöttük meghúzódó problémákat és történeteket is megosztjuk!
Vizuál online

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Vizuál hír

Kénytelen elárverezni több műtárgyát a Brooklyn Múzeum a pandémia okozta válság miatt

Gyűjteményének több darabját kénytelen elárverezni a New York-i Brooklyn Múzeum, hogy a járvány okozta válságos pénzügyi helyzetből talpra tudjon állni, és biztosítani tudja a múzeum fennmaradását.