Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

2020.07.08. 10:40
Ajánlom
Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.

A Libri 2016 óta ismeri el a legjobb kortárs magyar szerzőket és ugyanilyen régóta kíséri erős marketing-kampánnyal a díjat. Ennek kulcsfontosságú részei Gálos Viktor fotói. A tíz döntős szerző portréja és az idén Edward Hopper világát idéző csoportképük mellett kevesebb szó esik arról, hogy maguk a kötetek is megjelennek egy-egy sajátos műfajú könyvportrén vagy -csendéleten.

Az elmúlt öt év összes Libri-díjra jelölt kötetét olvastad?

Bármilyen hihetetlen is – el kell olvasnom mindegyiket, másképp nem működik a dolog.

Megkapom a listát és a könyveket fizikai valójukban (két szériát: egyet, ami a képeken szerepel majd, melyet nem szabad lapozgatni, hogy szép maradjon. És egyet, amit nyugodtan átnyálazhatok, olvashatok, jegyzetelhetek bele).

Mennyi időd van megálmodni a képeket?

Onnantól, hogy megtudom, hogy melyek azok a kötetek, amelyekkel dolgoznom kell, olyan 25 napom van a leadásig, hogy elolvassam a könyveket, beszerezzem a kellékeket, lefotózzam és persze el is kell fogadtatni az elkészült felvételeket. Szerencsére tudok gyorsolvasni és elég vizuális a memóriám. Menni szokott, de ez az idő csak a könyvekről szól.

További fotókért kattints a képre!

Ez érzelmileg is megterhelő lehet!

Megterhelő. Egy kétkötetes Nádas az nagyon durva! Annak

örülök, ha van egy-két verseskötet, azzal olyan finoman el lehet vonulni, de a nehezebb prózákkal nem mindig egyszerű.

Emellett a jelölt művek nem minden esetben találkoznak az én ízlésemmel, de egyelőre nem bántam meg azt az ötven könyvet, amit el kellett olvasnom.

Amikor ezzel a munkával foglalkozom, akkor három hétig annyira beleélem magam a tíz könyvbe, hogy a párom se tud hozzám szólni. Felriadok éjszaka, mondatokat ismételgetek! Ennek a munkának tétje van, sok ember fogja látni, felelősséget kell vállalni, marketing értéke van. Ha nem találkozik a librisek vagy az írók elvárásaival, akkor baj van. Egyelőre ilyen nem történt. Az írók és a közönség is szereti – de e mögött sok munka van.

Már az első Libri-díjtól kezdve te készíted ezeket a fényképeket. Te alakítottad ki ezt a koncepciót, ahol a könyvek mintha a saját maguk teremtette világban jelennének meg?

Volt egy vázlatos ötlet, hogy szeretnének illusztrációkat a könyvekről. Egy art-direktorral közösen kezdtünk bele a projektbe. Olyan illusztrációt akartunk, ami többet mond, mint a borító és nem is csak egy egyszerű utalás a könyv tartalmára.

Szabad asszociációkon alapuló, de a könyv tartalmával összhangban álló képi illusztrációnak szántuk a fotókat.

Ez szerencsés megközelítés volt, mert sokkal tágabb teret engedett a képzeletnek.

További fotókért kattints a képre!

Kicsit konkrétabban?

Mondok egy példát: egy útleírás esetén nem abból indulok ki, hogy konkrétan az út bizonyos aspektusait vagy az utazást bemutassuk egy bőrönddel, utazótáskával, hanem kiragadok belőle olyan mozzanatot, ami reflektál erre a dologra. Néha könnyű helyzetben vagyok, mert nagyon erősen vizuális a könyv, de vannak eléggé elvont szövegek, amelyek sok képi rétegjelentéssel dolgoznak. Ilyenek például Krasznahorkai művei, ahol nehéz úgy megfogni a könyvet, hogy egyetlen kis vizuális momentummá sűrítsük.

A Libri mennyire szabja meg, hogy mi kerülhet a fotókra?

Az egyetlen megkötés az, hogy az imidzsfotókon magának a kötetnek fizikailag szerepelnie kell. Ez borzasztó nehéz, mert a könyvnek van egy arányrendszere, borítója, tipográfiája, színvilága, fizikai kiterjedése. Ezt kell összehozni azokkal az elemekkel, amiket én megálmodok, összekomponálok a fotókon.

Kialakul az elképzelésem, hogy mi szerepeljen a fotókon: egy galambszárny, halfarok, kötélcsomó, 5 kg só vagy 200 tojás (mindkettőre volt példa) ezek elég extrém dolgok.

Készítek egy vázlatszerűséget, sokszor rajzolgatok, de legtöbbször írok egy kis vizuális recenziót. Ezt elküldöm a libriseknek. Erre 90-95 százalékban rá szoktak bólintani. Ha valamit túlságosan durvának, provokatívnak, nehezen érthetőnek éreznek, azt átdolgozzuk, finomítunk rajta. Valószínűleg ez az alapja ennek az együttműködésnek, a vizuális gondolkodásom a könyvekkel.

További fotókért kattints a képre!

Van, amikor nem tudják elképzelni a leírás alapján a képet. Például Szvoren Edina esetében egy régi televíziót és egy kicsi porcelánnyúlszobrot kértem. Ezzel egy olyan erős atmoszférát tudtam teremteni, ami a könyvre is jellemző, de tetten érhető félig-meddig maga a jelenet is.

Számít, hogy ismered-e az írót?

Alapvetően mindig a műből indulok ki, nem az íróból. Minden könyvhöz készítek egy kis naplót, egy vizuális jegyzetet arról, ami olvasás közben eszembe jut. Kapok kis recenziókat a kötetekről más írók, kritikusok, a Libri munkatársainak tollából. Megpróbálok az objektivitás és szubjektivitás határán egyensúlyozni, hogy ne szálljak el nagyon.

Alapvetően én a szolgája vagyok a könyvnek, meg kell őriznem az üzenetét. Csupán egy vizuális tartalmat, egy tálcát készítek, amire ezt a művet rá lehet helyezni.

Végignézve az elmúlt évek fotóin előfordulnak sajátos tárgyak. Honnan szerzed be ezeket a fura kellékeket?

Török Boka Gábor kellékbeszerzővel öt éve együtt dolgozunk ezeken a munkákon. Ő a legelképesztőbb ötleteimet is meg tudja valósítani, mindent beszerez.

Ha azt mondom neki, hogy kell hatvan darab egérfogó, akkor rezzenéstelen arccal azt feleli, hogy keddre vagy szerdára.

Nagyon jó kapcsolatai vannak díszletraktárakkal, kereskedőkkel, antikosokkal, boltokkal. Nagyon furcsa dolgokat kellett már neki beszereznie a képekhez.

További fotókért kattints a képre!

Idén mi okozta a legtöbb bonyodalmat?

Egy halfarkat kellett találni Darvasi László Magyar sellő című könyvéhez.

Komoly kutatás előzte meg, hogy melyik az a halfarok, ami hasonlít a sellőre és elérhető Magyarországon.

Ki az a kereskedő, aki ilyen fajtájú és méretű egzotikus halat hoz – ez egy kétméteres halról lett leszerelve. Találtunk egy kereskedőt, aki az Adriáról hoz halakat és komoly egyeztetést követően sikerült megoldani a feladatot – eleinte furcsán néztek ránk, hogy egy sellőre leginkább hasonlító halat keresünk.

Van kedvenced az elmúlt évek fotóiból?

Nehéz választani, utólag minden képben találok valamit, ami miatt kedvelem. Kis trükköket is elrejtek a képen. Számomra ez nagyon szórakoztató munka.

Mindig vannak olyan apró utalások, amiket akárcsak egy középkori festő, én is el tudok helyezni a képen.

Ezek titkok, nem árulom el őket, de én nagyon jól szórakozom. Egyik-másik képben, ha valaki belenagyít, még engem is lehet látni a csillogó felületeken.

További fotókért kattints a képre!

Szórakoztató és megtisztelő munka. Ritka a mai ügyfelek között, hogy valaki ennyire szabad kezet ad egy alkotónak. A Libri marketingjét dicséri, hogy be mernek vállalni egy ilyen szokatlan reklámot. Minden évben várom már a tavaszt, amikor csináljuk ezeket. Hozzá kell tenni, hogy ezt mindig megpályáztatják három fotóssal. Eddig én nyertem, de ez nincs kőbe vésve, így erős koncepcióval kell előállni.

Emellett az írók portréit és a csoportképet is te készíted?

Igen, erre a csoportképre is ki kell találni egy koncepciót. Idén például Edward Hopper festményéből merítettünk inspirációt.

Az írás nem a nyilvánosság előtt zajló tevékenység, mennyire könnyen oldódnak fel a szerzők a kamera előtt?

Minden modellel 20-30 percet beszélgetek, hogy kialakuljon egy partneri viszony. Megértse a fotózás koncepcióját – idén az Éjjeli baglyok című kép alapján – és ne érezze magát megerőszakolva, hanem aktív részese legyen ennek a dolognak. Sokan sietnek.

Krasznahorkai tavalyelőtt úgy jött Amerikából, hogy leszállt a gépről, idejött a stúdióba, katt-katt, kicsit beszélgettünk és ment vissza a repülőtérre.

Jó, amikor egy író ennyire partner tud lenni egy munkánál és látja, hogy fontos. Bár ők hozzá vannak szokva a kuckójukhoz, az írói magányhoz.

További fotókért kattints a képre!

A fotózásból miért épp reklámmal foglalkozol?

Úgy éreztem hogy itt találkozom a legváltozatosabb vizuális kihívásokkal, én pedig feladatmegoldó ember vagyok. A munkáimnál sok esetben már a kitalálási folyamatba, az alkotásba is bevonnak. Engem ez hajt, hogy problémákkal találnak meg. Ha lenne névjegykártyám, akkor nem az szerepelne rajta, hogy fotós, hanem hogy vizuális problémamegoldó.

Szeretek visszavonulni a műtermembe, mint egy vizuális alkimista.

A reklámfotó sokrétű: néha szigorúan meg kell felelni bizonyos elvárásoknak, nem lehet elrugaszkodni, máskor meg akkora költségvetést kapsz és szabad kezet, hogy bátran művészkedhetsz. Szabadon felépíthetek egy vizuális világot, nagy stábbal dolgozhatok. Bármennyire én vagyok a karmester, de ez csapatmunka. Van kialakult csapatom, akivel dolgozom. Egy olyan társaság, akikkel jól ismerjük egymást és meg tudjuk valósítani a vizuális történeteket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál portré

Az Apokalipszis most sztárja egy érsek után választotta nevét

Két évig még díszletmunkásként is dolgozott mielőtt Coppola filmje meghozta számára a sikert. Két fia követte őt a szakmában. Martin Sheen amerikai színész augusztus 3-án ünnepli 80. születésnapját. 
Vizuál ajánló

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Vizuál magazin

Angyalszív, Madárka, Evita - Alan Parker legjobb filmjei

Hetvenhat éves korában, július 31-én meghalt Alan Parker angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer, akinek nevéhez olyan kult filmek fűződnek mint a Pink Floyd:Fal, az Angyalszív vagy az Evita.
Vizuál Film

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Vizuál interjú

Fontos a fiatal művészek önmenedzselése

„Magyarországon, és persze a legkiemelkedőbb gócpontban, Budapesten a jelenkor művészetével, kultúrájával egy igen behatárolható közeg foglalkozik, és jár el kiállításokra, megnyitókra, előadásokra. Ismerjük egymást látásból, és ezek a személyes kapcsolódások gyakran felértékelhetik az alkotói produktumot” – mondta el Pócs Veronika művészettörténész, a MANK Galériában augusztus 2-ig látogatható kiállítás kurátora. Hozzátette: elengedhetetlen az önmenedzselés, sok energiát kell ebbe is fektetniük a fiataloknak. A 35 éven aluli művészek számára meghirdetett pályázat eredményeként létrejött szentendrei kiállítás munkáinak válogatásakor fontos szempont volt a sokszínűség.