Vizuál

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

30 éve történt…
2019.03.15. 09:55
Ajánlom
A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.

A korábbi, 1988-as tiltakozó tüntetéseket – a Bős-Nagymarosi vízlépcső építésének elutasítását, a romániai falurombolás elleni tiltakozást, a környezetszennyezés csökkentéséért szervezett demonstrációkat stb. – egy-egy célért különböző pártok, politikai és civil csoportosulások szervezték. Március idusa vált a legkülönfélébb új, demokratikus tömörülések (huszonnégy!) és a hivatalos hatalom által is nagyívű ünneppé.

A fővárosban összesen hét helyszínen tartottak megemlékezést, majd összeolvadt óriási tömeggé válva találkozott minden szervezet és hatalmi ág képviselője a Kossuth téren. Bánkuti András felvételén jól látható a Kossuth-szobor körüli sok tízezres (akár százezres is lehetett) embersokaság.

Ekkora tömeget talán a háború utáni első szabad május 1-jén láthattunk a Hősök terén – fotográfiákon bizonyosan.

30evetortent2000310-104009.jpg

Megemlékezés a Kossuth téren, Budapest, 1989. március 15. (Fotó/Forrás: ©Bánkuti András –MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A felvétel kiválóan adja vissza azt a hittel és várakozással teli felszabadultságot, amely oly régóta elképzelhetetlen volt a Rákosi- és a Kádár-érában. A „mindent szabad”-hangulatba belefért, hogy a fotósok, a fiatalok felmásszanak a tér fáira, hogy ellenőrzés nélkül tarthassanak transzparenseket, elénekeljék akár a tiltott Székely himnuszt, s – mint látjuk - mit sem törődve a „proletár internacionalizmussal”, még a rendőr is nemzeti színű kokárdát hordjon. (Fejér Zoltán felvételein több helyen is láthatjuk.)

A hivatalos ünnep 14-én délután 3 órakor a Parlamentben kezdődött a régről ismert forgatókönyv szerint: Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Amiben mégis más volt: újra hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánították ezt a napot. Egy rövid visszatekintést érdemes tenni e nap 1945 utáni hányattatott sorsára.

30evetortent89169-104006.jpg

Kokárdás rendőr Budapesten, 1989. március 15 (Fotó/Forrás: ©Fejér Zoltán – MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 áprilisában (1390/145. M.E. számú rendelet) intézkedett ünnepeinkről: március 15, április 4 és május 1 lett „pirosbetűs” ünnep. 1951-től a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1003/1951. (III.10.) számú rendelete értelmében „Március hó 15. napja rendes munkanap.”; csak az oktatási intézményekben volt tanítási szünet.

A különböző vallási ünnepekkel – Karácsony, Húsvét, Pünkösd - együtt áldozatul esett a forradalom-függetlenség-demokrácia hagyományait őrző ünnepünk is.

1956-ban – rövid időre – visszaállították a kétnapos Karácsonyt („Fenyőünnep”) és a március 15-i nemzeti ünnepet, de nem sokáig: 1957. március 10-én – öt nappal korábban! – kiiktatták a rendeletből „a hivatali munka” szünetelését. Ezt módosította az 1988. decemberi rendelet, s 1989. márciusa óta újra „visszapirosodott” a nap.

A kis történeti kitérő után nézzük meg a nap további helyszíneit és eseményeit. A Hősök terén reggel 9-kor tartottak hagyományos koszorúzást.

A Múzeumkertben a megjelentek számát a korabeli sajtó 60 ezerre becsülte,

itt Nyers Rezső a „politikai megújulás fényéről” beszélt, Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pedig a 15 milliós magyarságot köszöntötte. Felszólalt a Független Kisgazda- és Földmunkás Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt egy-egy szónoka, s jelen voltak a magyarországi egyházak és a Petőfi Társaság képviselői. A Petőfi-szobornál, a Bem téren, a Batthyány örökmécsesnél a független szervezetek és a hatalom résztvevői, ha nem is közösen, de egy időben emlékeztek. A legradikálisabb követelések a Szabadság téren, a Magyar Televízió székháza előtt hangzottak el: Cserhalmi György, Csengey Dénes, Szilágyi Sándor gyújtó hangú, szólásszabadságot követelő/sürgető, részben spontán beszédeiben a népes külföldi sajtó (többek között a Szabad Európa Rádió) és a jelentős hallgatóság előtt.

30evetortent89248-104003.jpg

Tüntető lány, Budapest, 1989. március 15. (Fotó/Forrás: ©Fejér Zoltán MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A Kossuth téren egyesült a minden irányból érkező hatalmas tüntető/ünneplő tömeg, este pedig a Magyar Demokrata Fórum hívására a Várban fáklyás felvonulással folytatódott az ünnepi nap.

A gyűjteményünkben lévő fotók mutatják, hogy szinte minden helyszínen jelen voltak a külföldi, leginkább lengyel és romániai tüntetők is, számos transzparenssel jelezték szolidaritásukat.

Az ünnepségek vidéken és külföldön egyaránt emelkedett hangulatban, sok helyszínen zajlottak – ezekről részletesen hírt ad a Népszabadság 1989. március 16-i száma. A tudósítások beszámolnak néhány helikopter megjelenéséről is, amely a korábbi beidegződések miatt igen nagy riadalmat keltett, de a tájékozottabbak megnyugtatták az embereket:

Ez nem AZ, ez csak a tv!”

A Magyar Nemzeti Múzeum a rendszerváltozás évfordulója kapcsán az év folyamán különböző módon idézi föl a 30 évvel ezelőtti történéseket, privát emlékeket.

Szerző: Kiscsatári Marianna

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Plusz

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Színház

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.
Klasszikus

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművaészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.  
Vizuál magazin

KÉP-regény: A trombitavirág

A Fidelio sorozatában hétről hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, akinek ezúttal egy falból előbukkanó váratlan vendégről az emberiség múltja, jelene és jövője jutott eszébe. 
Vizuál hír

Gergye Krisztián emlékezetkísérletbe kezdett

A táncművész-koreográfus Szent Iván éjjelére időzítette legújabb performanszának kezdetét: összekötve a múltat a jelennel, 40 festményt állított ki Kőszegen, kitéve az alkotásokat az időjárás viszontagságainak.
Vizuál ajánló

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Vizuál ajánló

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én.