Vizuál

Az egyik legnehezebben beskatulyázható filmrendezőnk – Török Ferenc

2018.11.26. 09:15
Ajánlom
1945 című filmjét a nagy visszatérésként könyvelte el az a kritikus közeg, amely előző moziját, a Senki szigetét teljes bukásnak ítélte. Török Ferenc KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Senki nem csinálhat folyamatosan ugyanolyan súlyú és hatású filmeket. Ráadásul senki nem tudja, mi lesz tíz év múlva. A sikeres film hamar eltűnhet, a sikertelen pedig újra felbukkanhat. (…) A művészet, és így a film is teljesen kiszámíthatatlan”

– saját életművét sem jellemezhette volna jobban Török Ferenc a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Legfrissebb, 1945 című filmjét a nagy visszatérésként könyvelte el az a kritikus közeg, amely korábban teljes bukásnak ítélte előző moziját, a Senki szigetét.

Török Ferenc filmográfiája a rendszerváltás utáni magyar filmtörténet egyik legnehezebben beskatulyázható szelete. A többek között Hajdu Szabolcs és Pálfi György fémjelezte Simó-osztályból érkező, egy klasszikus, generációs életérzéssel (Moszkva tér) debütáló rendező sohasem csinált két ugyanolyan filmet. Ennek tudatában is

meglepő váltást jelentett a Berlini Filmfesztiválon bemutatott 1945, amely szikárságával, a görög drámákra jellemző tagolásával, feszességével teljesen új hangvételt jelentett Török életművében.

1945-werk

Az 1945 című film forgatása (Fotó/Forrás: Szilagyi Lenke / Katapult Film)

A II. világháború utáni bizonytalan időszakban, egy apró faluban játszódó, mindössze két óra történetét elmesélő film rendre elhozta a közönségdíjakat a külföldi fesztiválokról is, a Los Angeles Times kritikusa pedig egyszerű és erőteljes fogalmazásmódjáért, valamint a magas színvonalú technikai megvalósításért emelte ki a magyar alkotást. Való igaz, az 1945-ben mindenki odatette magát: Rudolf Péter például teljesen átszellemült a falu kiskirályának szerepében, a legendás operatőr, Ragályi Elemér pedig szinte lubickolt a fekete-fehér beállításokban. De Szemző Tibor minimalista, népi és zsidó elemekből felépített filmzenéjét is kiemelkedő munkaként fogják emlegetni még évtizedekkel később is.

De kellett a végeredményhez a hosszú évekig gyúrt forgatókönyv is, amit Török Szántó T. Gábor novellájából alakított filmre vihető történetté.

Szántó T. Gábor tízoldalas novellájában már benne volt a film gerince. (…) Ha a tíz oldalban már van egy ilyen erős történet, akkor tulajdonképpen már kész a forgatókönyv, akkor már csak patikamérlegen kell adagolni hozzá a többit, meg idő kell hozzá, és sok vitatkozás.” (Filmkultúra)

1945-werk

Jelenet az 1945 című filmből (Fotó/Forrás: Katapult Film)

A számos díj, a kedvező amerikai fogadtatás hatására valójában a magyar Oscar-nevezésről szóló bizottság számára is csak az 1945 merülhetett fel a Testről és lélekről egyetlen lehetséges „kihívójaként”. Végül a bizottság Enyedi alkotásának szavazott bizalmat, de Török így is elégedett lehetett filmje sorsával. Saját bevallása szerint is ez az első olyan műve, amely külföldön is jól futott, szerette és értette a nem magyar nyelvű közönség is. Utólag visszatekintve ez a film azért lehet fontos állomás Török karrierjében, mert egy ponton úgy tűnt, a rendező akár el is tűnhet a magyar filmgyártásból. Még az is felmerült, hogy végleg Amerikába költözik.

Ha pedig eddigi életművet nézzük, az 1945 felől egészen más színben tűnnek fel a bemutatójukkor széttartónak, befejezetlennek titulált alkotásai, a balatoni idénymunkát végző fiatalok kilátástalanságát körbejáró Szezon, a tőzsdevilágot belülről bemutató Overnight vagy a női sorsot a középpontba helyező Isztambul. Hiszen ezeket a filmeket a közönség és a kritika is az első sikerhez, a könnyed hangvételű Moszkva térhez mérte, miközben már jól látszik, hogy

Törököt az adott történet igazsága érdekli igazán, ezt pedig képes a legkülönbözőbb zsánerekben keresni. Ez a hozzáállás az 1945 letisztult formavilágában lett igazán szembetűnő.

Ehhez Török ihletett meríthetett az elmúlt évek két, egyaránt Oscar-díjjal jutalmazott, szigorú szabályok és erős vízió mentén rendezett filmjéből, a Saul fiából és a lengyel, szintén fekete-fehér Idából. „Nemes Jeles László filmje kegyetlenül praktikus alkotás, főként a szigora miatt tetszett. Megerősített szándékomban, ahogy az Ida című lengyel film is. A szemléletük hasonló, a ki nem mondott igazságokkal és az álszent hazugságokkal egyszerre foglalkoznak.” (Vasárnapi Hírek)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Török Ferenc (Fotó: Kállai Márton)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Elhunyt Goran Paskaljevic szerb filmrendező

A szerb szerzői film egyik legjelentősebb rendezője és forgatókönyvírója pénteken halt meg Párizsban, 73 évesen.
Vizuál lapszemle

Horvát Lili új filmjét dicséri a rangos Variety

Szeptember 24-én mutatták be itthon Horvát Lili megjegyezhetetlen című filmjét. A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotásról a Variety közölt méltató kritikát.
Vizuál hír

Már forog Deák Kristóf első nagyjátékfilmje, Az Unoka

Deák magyar alkotóként elsőként, a Mindenki című produkciójáért nyert élőszereplős rövidfilmes Oscar-díjat. AZ UNOKA című mozifilm forgatása 40 napot vesz igénybe, producere Zákonyi S. Tamás, aki a BÚÉK! és a Szabadság, szerelem című nagysikerű filmeket is jegyzi.
Vizuál magazin

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Vizuál ludwig múzeum

Elválasztanak és összekötnek

A Ludwig Múzeum új kiállításán a Telekom kortárs képzőművészeti gyűjteményéből láthatunk válogatást, amely a kelet-európai régió művészeinek több mint hetven alkotását mutatja be. A kiállítótérben látható művek számos témát érintenek, műfajukat tekintve is sokfélék, azonban abban megegyeznek, hogy az egyensúly megtalálásáról, a hidak, kapcsolatok építéséről és a kommunikációról szólnak.