Vizuál

Domboldal Amawalkban - Hol nyugszik a világhírű haditudósító?

2020.05.21. 13:20
Ajánlom
Hogyan lett Robert Capa nyughelye egy kvéker temető? Erről ír a FényképTár mai részében Fisli Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.

„Szerencsejátékos vagyok – írta egyszer Capa magáról; e játékos mától nem játszik tovább.” – kezdte nekrológját az amerikai Hal Boyle. Az ismert lipcsei sorozatból két képet közlő cikk azután készült, hogy Robert Capa 1954. május 25-én, Indokínában, fényképezés közben aknára lépett és meghalt. Boyle Capa, a szerencsejátékos a kelleténél többször kockáztatott című írásával először New Yorkban, André Kertész iratmásolatai között találkoztam; ő ugyanis a nekrológot kivágta az újságból és megőrizte.

Kertész iratai közül került elém egy 1954. június 2-án kelt hivatalos, angol nyelvű értesítés is, a Magnum Photos Inc. fejléces papírján. Eszerint június 6-án – vagyis a D-Day 10. évfordulóján – került sor Capa New York-i gyászszertartására, amelyre várták a pár héttel korábban elhunyt pályatárs, Werner Bischof barátait is.

A levél névtelen írója minden ismerőshöz, szűkebben a Magnum gyászoló közösségéhez szólt, amikor úgy fogalmazott:

meg kell próbálnunk folytatni a két nagy fotográfusunk által ránk ruházott hagyományt.

A közelgő szertartás kapcsán azt is sietett hangsúlyozni: „…egyszerű baráti összejövetel lesz, kvéker módra. Azok a barátok, akik szólni kívánnak, röviden megtehetik.”

Capa temetése ezután, zárt körben zajlott az amawalki kvéker temetőben.

Sem Robert, sem testvére, Cornell nem voltak kvékerek, kettejük közös ismerőse, a szerkesztő John G. Morris azonban ekkortájt igen. Neki – és az arlingtoni katonai temetőtől idegenkedő anyjának – köszönhető, hogy Capa összetört testét végül a Barátok Társasága temetőjében helyezték örök nyugalomra. Morris szerint halott barátja – az akkor már sokak által ismert haditudósító – hitt az emberek testvériségében és szenvedélyesen vágyott a békére.

A kvékerek pedig nem ismernek faji vagy társadalmi megkülönböztetést, nincs egyházuk, sem dogmáik, és – egyebek közt – elvetik a háborúkat.

A domboldal, ahol ma Capa mellett édesanyja, öccse, sógornője, és – a családtól épp csak egy kicsit távolabb – életrajzírója, Richard Whelan is nyugszik, csakugyan háborítatlan.

02EF-224405.jpg

Cornell, Julia és Robert Capa sírja az amawalki kvéker temetőben, 2013. április (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtár / Fisli Éva)

Az amawalki temetésről ismertek Dirck Halstead felvételei, Capa korai halálához azonban kötődik egy másik, a neten több változatban is feltűnő, a Metropolitan Múzeum gyűjteményébe 1984-ben került Kertész-kép is, A hódolat Robert Capának.

A papírkép verzójára az idős fotóművész feljegyezte: New York, June 8, 1954/11. Az időpont a gyászszertartás utáni második nap. Kertész nem ekkor tudta meg Capa halálhírét, az ablakból fényképezett New York-i városképet azonban az ő emlékének ajánlotta.

A felvétel feltehetően alkonyatkor készült, 

a tekintet megakad az ég, az emlékezet sötét felhőiben. A fotó fekete-fehér, de a sötét tónus alatt a színek játéka olyan lehetett, mint egy véraláfutás. Egy nagy erejű ütés emlékére látunk. A fájdalom már nem mérhető; ez az a pont, ameddig eljuthatunk.

Robert Capáról is olvashat hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában!

Fejléckép: Robert Capa sírja az amawalki kvéker temetőben, 2013. április, Forrás/Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtár/Fisli Éva)

Összjáték

Kapcsolódó

Összjáték

Nem minden (csak) az, aminek látszik.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kórházba került Rost Andrea

„Szeretettel és együttérzéssel gondolok minden embertársamra, aki a fertőzéssel küzd!” – írta Facebook oldalán Rost Andrea, akit a bejegyzés tanúsága szerint néhány napja a Szent László Kórházban kezelnek koronavírussal.
Vizuál

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Klasszikus

Korán megkapta Kocsis áldását – Berecz Mihály a Kult50-ben

„Születésem óta a zene állandó része életemnek”, írja az 1997-es születésű Berecz Mihály rövid önéletrajzában. Valóban így van. De a zene kezdetben nem a klasszikus műfaj köntösében volt jelen az életében, hanem a népművészet révén.
Klasszikus

Egmont-nyitány tízezer tüntető előtt – interjú Juhász Bence karmesterrel

Október 23-án hatalmas tömeg állt ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett. A Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara pedig egy olyan zeneművet vitt utcára, amellyel történelmi időket idézett: Beethoven forradalmi Egmont-nyitányát. Juhász Bence karmester beszélgetésünkben felelevenítette a különleges előadást.
Színház

Újabb házassági leckék középhaladók

Ősbemutatóra készül a Centrál Színház, ugyanis október 30-án mutatják be az évek óta nagy sikerrel futó Házassági leckék középhaladóknak folytatását. Florian Zeller francia író gondolta újra az eredeti előadás alaphelyzetét és még egy estére összehozta a szereplőket.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Esélytelen találkozás egy nagyvárosi mágussal

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a John Lurie-val való találkozás emlékét idézi fel.
Vizuál pályázat

Egy dolog adott, a W! – A kreativitás új hulláma egy izgalmas pályázaton keresztül

A határtalan fantáziáé a főszerep a Westend logójának tartalmi megtöltéséhez. Magyarország legnagyobb bevásárlóközpontja tavaly teljesen új, dinamikus arculattal ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Az új logóban található W betű konténerként funkcionál, azaz kizárólag a formája kötött, tartalma azonban szabadon változtatható, melyet most bárki megölthet a saját ötletével. A kreatív tervezőpályázatra november 15-ig várják a munkákat.
Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.