Vizuál

Egy kis napfény – Budapesti életképek 1945–1949

FényképTár
2019.05.23. 15:35
Ajánlom
Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal az 1945 és 1949 közötti néhány békés évből válogattak fotókat.
01-135814.jpg

Romtakarítás a Lánchíd pesti hídfőjénél. 1947. augusztus. Bass Tibor felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

1944-1945 fordulóján Budapestre is rászabadult a pokol; ötvenkét napig tartó ostroma a második világháború egyik legnagyobb, legvéresebb csatája volt. A szovjet hadsereg házról-házra harcolva törte meg a városba szorult német és magyar csapatok elkeseredett ellenállását. Amikor 1945. február 13-án a fegyverek elhallgattak, „a gyönyörű város romokban hevert, szépséges hídjai a Dunába omlottak,

vak sötétség borult az egykor fényben úszó utcákra, az asszonyok fatörmelékeket keresgéltek a romok között, hogy ebédet főzhessenek, fiúk és leányok lyukas cipőben, mezítláb meneteltek a hullákkal borított utcákon és tereken, hogy megkeressék elveszett szeretteiket.

A békebeli fővárost keresték, s kevesen hitték, hogy Budapest valaha feltámadhat romjaiból” – írja egy kortárs emlékező.

A főváros 1945 tavaszán valóban katasztrofális helyzetben volt: lélekszáma több mint egynegyedével csökkent, épületeinek háromnegyede megsérült, nem volt villany és gáz, a közlekedési eszközök zöme megsemmisült, a telefon, a távíró, a rádió nem működött, a gyárak, üzemek, műhelyek, üzletek, csarnokok, éttermek és kávéházak vagy elpusztultak, vagy hasznavehetetlen állapotban voltak. Az utcákat és tereket rom- és szeméthegyek, harckocsi- ágyú- és egyéb hadianyagroncsok tették járhatatlanná. Mindenütt temetetlen, vagy csak felületesen elhantolt holttestek és állati tetemek hevertek. A pincékből és óvóhelyekről előmerészkedő, elgyötört, fagyoskodó lakosságot éhínség és járvány fenyegette.

03-135813.jpg

Randevú a Nyugati téren. 1948. december 29. D’Isoz Lajos felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A város csodálatos, elpusztíthatatlan életereje azonban, mint történelmében annyiszor (Budapest fennállása óta 15 ostromot vészelt át), ismét győzedelmeskedett.

Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten, február 6-án már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is.

Mindezek azonban az új élet első, elszigetelt jelenségei voltak csupán, és még sok időbe, munkába és küzdelembe került, amíg a dermedt város valóban életre kelt. Szerszámok, gépek, szállítóeszközök hiányában a romok eltakarítása óriási nehézségekbe ütközött. Az emberek szinte két kezükkel kaparták ki a várost a romok alól, s tették újra lakhatóvá. A Duna két partja között a közlekedés katonai pontonhidakon indult meg, de 1946 januárjára felépült az első új állandó híd. A budapestiek tömegesen utaztak vidékre élelemért, megszállva a ritkán közlekedő vonatok lépcsőit, ütközőit, tetejét is, vittek sót, ruhát, ékszert, mindent, amit vidéken élelmiszerre lehetett cserélni.

02-135813.jpg

Szabad strand a pesti Duna-parton. 1948. július. Ráth Károly felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

E napok hősei az asszonyok voltak, akik minden találékonyságukat latba vetve látták el családjukat: sorban álltak az üzletek előtt, tyúkot, kacsát, libát neveltek a házak erkélyein, a világítóudvarokban, a lebénult liftekben. Az általános nyomor és áruhiány alkalmi kereskedőket szült, akik tömegével lepték el az utcákat, az elhagyott üzlethelyiségeket, a betört üvegű üres kirakatokat, a romos kapualjakat, vagy utcára kitett ládákról, nyakba vetett tálcákról kínálták portékáikat: cipőzsinórt, fésűt, cigarettát, tűzkövet, szappant és minden egyéb elképzelhető árucikket. Közben dúlt a világtörténelem legnagyobb inflációja, amelynek végén, 1946. augusztus elsején az új és a régi pénz aránya 1 a 400 000 quadrillióhoz volt. A stabilizációt az tette lehetővé, hogy országosan is megkezdődött az ipari és a mezőgazdasági termelés, beindult a közlekedés, az áruszállítás. 1946. február elsején - Magyarországon másodszor - kikiáltották a köztársaságot. 1947. február 10-én a győztes nagyhatalmak aláírták a Magyarországgal kötött békeszerződést.

05-135814.jpg

Utcai mérleg. 1948. július. Bolgár György felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A magyar történelemben új korszak kezdődött, amely az embereket reménnyel töltötte el a súlyos békefeltételek és a szovjet katonai megszállás ellenére, mivel béke volt ismét, s ha lassan is, de javultak az életkörülmények. A fasiszta diktatúra megsemmisült, a sztálinista zsarnokság még nem uralkodott el.

Olyan volt ez a néhány szabad év 1945 és 1949 között, mint amikor a hurrikán középpontjában a szél elül, és rövid időre kisüt a nap.

Ilyenkor az ember fellélegzik, nem szívesen gondol arra, hogy ez csak átmeneti szünet, rövidesen ismét beborul az ég, és most már a másik irányból csap le újra a pusztító vihar. Örül a napsütésnek, a szélcsendnek.

Ezekből az évekből mutatunk most be jellegzetes budapesti életképeket. A fotókat a Magyar Nap című, 1947 júliusa és 1949 decembere között megjelent képes bulvárlapnak a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött archívumából válogattuk. 1947 nyarára a háborús romok eltakarítása már nagyjából befejeződött és az élet minden területén kezdtek helyreállni a normális viszonyok. A háború és az ostrom iszonyata után az emberekből elemi erővel tört fel az életvágy. Teltházak előtt játszottak a színházak és a mozik, a vendégek megtöltötték a vendéglőket és a gombamód szaporodó eszpresszókat. Az éjszakai élet csaknem olyan eleven volt, mint a háború előtti években.

04-135814.jpg

A Kulacs vendéglő a Dohány utca és az Osvát utca sarkán. A zongoránál Seres Rezső, a Szomorú vasárnap című világhírű sláger szerzője. 1947. augusztus. ismeretlen fotóriporter felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Magyar Nap riporterei a napi politikai események mellett kedvtelve fotózták az városi utca jellegzetes figuráit, a hétköznapok apró jeleneteit. A felvételek egy nagyon szegény, de hevesen élni vágyó, reménykedő város rövid ideig tartó szabad életének mindennapjairól tudósítanak. Értékük a valóság őszinte, eszköztelen ábrázolásában rejlik, abban, hogy meg tudták ragadni ennek a különleges néhány évnek soha vissza nem térő hangulatát, talán éppen ideiglenességében, átmenetiségében, könnyen sebezhetőségében rejlő varázsát. Mert 1949-től ismét hosszú időre beborult az ég Budapest felett.

A valóságábrázolás helyét elfoglalta a propaganda, a becsületes, hiteles fényképezést felváltotta a hamis, kincstári optimizmust tükröző „szocialista realista” fotográfia.

Ennek produktumaiban a „hely szellemét” már hiába keresnénk. De még megtaláljuk azt a Magyar Nap riportereinek képein, amelyekből Egy kis napfény címmel a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítást mutatott be 2001-ben a budapesti Mai Manó Házban és a párizsi Association „Le Pont Neuf” kiállítóhelyén.

(szerző: Jalsovszky Katalin)

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.
Színház

„A minőség összeköt” – kihirdette idei programjait a Városmajori Szabadtéri Színpad

A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpad minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várja az érdeklődőket szeptember közepéig. A színházi előadások mellett koncertek, kiállítások, filmvetítések, családi események és tematikus séták is várják a látogatókat.
Zenés színház

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Vizuál

Fődíjas lett a Külön falka Olaszországban

Kis Hajni szívszorító és felemelő apa-lánya kapcsolatról szóló mozifilmje a közönségdíjat és a legjobb férfi főszereplő díját is elnyerte a Riviera Nemzetközi Filmfesztiválon, az olaszországi Sestri Levantéban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A színpadon Robbie Williams!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, miért hiúsult meg kis híján Robbie Williams koncertjének fotózása.
Vizuál ajánló

Hegedűs Ákos morpho koncertfotóiból nyílik kiállítás a Kispont galériában

Olvasóink hétről hétre megismerhetik állandó vendégszerzőnk, Hegedűs Ákos morpho képeit, aki mindig egy kis történet vagy háttéranyag kíséretében osztja meg velünk alkotásait. A művész most ’90-es évekbeli koncertfotóit tárja a nagyközönség elé.
Vizuál ajánló

Meteoritok és egyéb költemények – Geszler Mária Garzuly jubileumi kiállítása

A Kossuth-díjas keramikusművész, Geszler Mária nem egyedül ünnepli jubileumát. A Pesti Vigadóban most látható tárlaton nyolc fiatalabb alkotóval osztja meg nemcsak a teret, de a művészetről, világról vallott elképzeléseit is. A kiállítás július 24-ig tekinthető meg.
Vizuál ajánló

Grunwalsky Ferenc kapja a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját

Május 24. és 28. között rendezik meg a szegedi operatőrfesztivált, amelynek idei életműdíjasa Grunwalsky Ferenc operatőr, rendező, forgatókönyvíró. Az eddig 73 filmet jegyző Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó Jancsó Miklós barátja és munkatársa volt, az 1999-ben induló Pepe-Kapa filmek jó részét közösen forgatták.
Vizuál hír

A Néprajzi Múzeum műtárgyainak mintáiból alkothatunk saját dizájnt ezzel az alkalmazással!

A Múzeumok Világnapján bemutatott motívumalkotó applikációban ezer darab vektorizált díszítmény és motívum közül válogathatunk.