Vizuál

Egy sorozatgyilkos sármja

2019.05.24. 00:10
Ajánlom
Ted Bundy harminc nő meggyilkolását ismerte be, mielőtt villamosszékbe került, de a valódi szám valószínűleg jóval meghaladja ezt. A sorozatgyilkos, akiért ennek ellenére rajongtak a nők, megmutatta Amerikának, hogy a jó modor és a kellemes arc semmit nem jelent.

Caryn Campbell 1975 január 12-én este 8 körül lépett be a szállodai liftbe, hogy lehozzon egy magazint a szobából a hallba, ahol a vőlegényével üldögéltek. Ekkor látták utoljára életben a 23 éves ápolónőt. Meztelen holttestét 36 nappal később találták meg, három mérföldre a hoteltől. Ő volt Ted Bundy 14. áldozata.

A történet jól érzékelteti, hogyan csapott le a gyilkos a semmiből, akár egy biztonságosnak hitt helyen is.

Ted Bundy neve a legtöbb embernek pusztán a popkulturális utalások miatt mond valamit - már ha egyáltalán. Itt ugyanis a neve a sorozatgyilkos szinonimájává vált. Bundy Amerikában a hetvenes években a mi viszkis rablónkhoz hasonló sztár volt, akiért odáig voltak a nők. A rajongás Ambrus Attila esetében a Robin Hood-imidzs miatt még valamennyire érthető, Bundy azonban nőket erőszakolt és ölt meg - kegyetlen módszerekkel. Ahhoz, hogy ez a jelenség érthető legyen, meg kell ismernünk a férfi sármját, magával ragadó személyiségét.

Az archív felvételek azonban nem adják vissza azt a bűverőt, amely Bundy-ból áradt. Ezen a ponton van létjogosultsága és teljesít remekül a nem különösebben frappáns című Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány. 

A Ted Bundy-gyilkosságok elsősorban azért rázták meg az amerikai közvéleményt, mert az elkövető egy kedves, sőt, kifejezetten jóképű, egyetemet végzett, átlagos, fehér férfi volt, akiből nem nézték volna ki a kegyetlenség ilyen fokát. Bundy legfélelmetesebb tulajdonsága talán épp az átlagossága volt. Korábban szilárdan tartotta magát az elképzelés, hogy már ránézésre fel lehet ismerni a veszélyes bűnözőket. Erre itt egy jól öltözött, művelt, jó modorú alak, aki az egyik ismerőse megfogalmazása szerint olyasvalaki, akihez szívesen hozzáadnád a húgodat - és kiderül, hogy a leghorrorisztikusabb dolgokat vitte véghez. Eltűnt az abból fakadó biztonságérzet, hogy ha óvatosak vagyunk és mindent jól csinálunk, akkor nem eshet bántódásunk. 

A meghökkentőnek tűnő választás, hogy a High School Musical tini szívtipróját kérjék fel az USA leghírhedtebb gyilkosának szerepére, tökéletesen bevált.

A mozi újrateremti Bundy illúzióját. A megnyerő külső és modor sokak szívéhez talált utat. Emellett valóságos showman volt, tudott bánni a sajtóval és a tárgyalóterem közönségével is. Zac Efron nem próbál kilépni a szépfiú szerepből, hanem kiforgatja azt és megmutatja, milyen gonoszságot takarhat a kellemes külső.

zacefron1-171400.jpg

Zac Efron nem próbál nem szépfiú lenni (Fotó/Forrás: The big bang media)

A néző kettős helyzetbe kerül: egyfelől tudja, hogy a férfi a vásznon egy sorozatgyilkos, másfelől sodródik a történettel, ahol egy szerelem, majd egy párkapcsolat bontakozik ki. Ez egyfajta elnyújtott suspense-hatást eredményez. Főleg az első néhány percben, amikor Ted megismerkedik Liz Kendall-lel, akinek a nézőpontjából ismerjük meg az eseményeket. Ironikus, ahogy az első estéjük végén a nő figyelmezteti a férfit: felajánlja, hogy még elmenekülhet, ha megijedt tőle, vagy attól, hogy egyedülálló anya. Holott pontosan tudjuk, kinek kéne félnie kitől... 

A mozi elsősorban Liz (Lily Collins), egy olyan nő szempontjából meséli el az eseményeket, aki évekig együtt élt a több tucat nő megöléséért felelős gyilkossal. És a film szerint nemcsak túlélte ezeket az esztendőket, de boldog is volt vele.

A filmbeli nő valóban létező személy, sőt a film az ő 1981-ben - vagyis még Ted Bundy életében - kiadott visszaemlékezés-kötetén alapszik.

A hölgy valódi neve valószínűleg Elizabeth Kloepfer. A Elizabeth Kendall álnéven írt The Phanton Prince: My Life with Ted Bundy című könyv szinte teljesen észrevétlen maradt a megjelenése idején, újabb kiadás azóta sem jelent meg és úgy tűnik, nem is tervezik. Az Esquire cikke szerint ebben Liz többször említi, hogy Bundy bántalmazta, illetve, hogy voltak figyelmeztető jelek a férfi viselkedésében. 

untitledshoot-2681-171215.jpg

Nemcsak túlélte Ted Bundy-t, hanem könyvet is írt róla (Fotó/Forrás: The big bang media)

A filmben a kapcsolatuknak ez a vetülete teljesen rejtve marad. Néhány bizonytalan jelen kívül (mint a kutya viselkedése) idillinek tűnik a kapcsolatuk. A filmkészítők valószínűleg ezzel is igyekeztek hangsúlyozni Bundy átlagosságát, illetve a tettei és a külvilág felé mutatott kép közötti kontrasztot növelni. 

A körkörös szerkezetű, időugrásokat is tevő történetben nem látjuk a gyilkosságokat. A nézők elé tárt információk nagyjából Liz ismereteivel esnek egybe. Kettejük kapcsolatán és a nő magányos szenvedésén kívül a sajtóból és a tárgyalásokon hallottakból tájékozódhatunk. Bundy végig az ártatlanságát bizonygatja és ragaszkodik hozzá, hogy nem követett el semmit.

A floridai tárgyalás a film csúcspontja - színészek szempontjából is.

Ebben a perben három férfi egója csap össze: a Jim Parsons alakította főügyészé, a bíróé, akit John Malkovich játszik és az egészet az utolsó cseppig kiélvező Bundy-é. Már csak hab a tortán, hogy ez volt az első olyan tárgyalás, amelyet a tévécsatornák is közvetítettek.

Figyelembe véve a per tárgyát viszolyogtató, milyen kedélyesen kvaterkázik a gyanúsított és a bíró. Mindeközben hadd emlékeztessünk mindenkit, hogy az önmaguk briliáns voltában fürdőző férfiak egy sorozatgyilkosság tárgyalásán vannak, ahol azt próbálják kideríteni, hogy ki ölt meg különösen brutális módon több fiatal nőt. Ennél a ténynél talán csak az zavarba ejtőbb, hogy a közönség tele van hasonló fiatal nőkkel, akik hangos ovációval ünneplik Bundy-t, akinek végsőkig hisznek az ártatlanságában. 

ExtremelyWicked2-22-18-00754-171052.jpg

Zac Efron és Jim Parsons (Fotó/Forrás: The big bang media)

A játékfilmes eszközökkel teremtik meg azt az illúziót, ahogyan a hetvenes évek években a nyilvánosság megélte az ügyet. Az esetek közti összefüggés lassan bomlik ki és az egyes eltűnésekből gyilkosságok, majd gyilkosság-sorozat lesz, amely végül az egész országot behálózza. A részletek és a pontos adatok ismertetésére nem vállalkozik a film és nem is ez a feladata. 

Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
amerikai krimi, thriller, életrajzi film, 108 perc, 2019
bemutató dátuma: 2019. május 23. (Forgalmazó: Big Bang Media)

Aki a tényekre kíváncsi, annak a Netflix Conversation with a killer: The Ted Bundy Tapes című négyrészes minisorozatát ajánljuk, amely tökéletesen kiegészíti a most bemutatott játékfilmet. A dokumentumfilmben a halálsoron raboskodó Bundy némi haladék reményében egy újságírónak mesélt saját magáról és a gyilkosságokról. A több magnókazettán fennmaradt hanganyag állításait ellenőrzik a filmkészítői és vetik össze más forrásokkal. Így

megszólalnak Ted gyerekkori szomszédai, barátai, az ügyben nyomozó rendőrök, a tudósító újságírók, de a néhány életben maradt áldozat is. Ezek mellett archív felvételeken láthatjuk magát a sorozatgyilkost is.

 

A valódi szörnyeteg

Bundy félelmetesen okos volt, a szó legsötétebb értelmében. Több államban is gyilkolt. Az esetek eleinte csak eltűnéseknek látszottak, a hatóságok össze sem kötötték az ügyeket. Majd amikor mégis, akkor odébbállt és máshol folytatta. Mivel ekkor még nem voltak összekapcsolva az egyes amerikai államok rendőrségeinek információi, évekbe telt, amíg a különböző ügyeken dolgozó helyi rendőrök összeillesztgették a puzzle darabkáit és rájöttek, hogy a szálak mind egyetlen emberhez vezetnek. Bundy gondosan felépítette a tetteit: évekkel korábban önkéntesként részt vett a rendőrség bűnmegelőzési csoportjában, így pontosan tudta, hogy mik a rendszer gyenge pontjai és hol játszhatja ki őket, ahogyan azzal is tisztában volt, hogy melyik környéken kevés a rendőr vagy vannak félreeső helyek.  

Ted_Bundy_in_court-231210.jpg

Ted Bundy 1979-ben Miamiban a bíróságon (Fotó/Forrás: wikipedia)

A bárányok hallgatnak című filmben látható gyilkosságok egyikénél is Bundy módszerét vették alapul, amikor a begipszelt kezű gyilkos egy kanapét próbál beemelni egy furgon hátuljába, amihez egy nő segítségét kéri. Ted a Lake Sammamish State Park strandján két nőt is tőrbe csalt azzal, hogy begipszelt kézzel segítséget kért tőlük a csónakja kocsijára emeléséhez. 

Mestere volt annak, hogy megváltoztassa a külsejét. Mielőtt szembesítették egyik életben maradt áldozatával, akinek sikerült elmenekülnie és ellene vallania a bíróságon, levágatta a haját, átfésülte, más stílusú ruhákat viselt és kis szakállat is növesztett. A körözési képein látszik, hogy hány különféle megjelenéssel próbálkozott az évek során. 

TedBundyincustody-231208.jpg

Ted Bundy 1979-ben Miamiban (Fotó/Forrás: wikipedia)

A rendőrségnek évekig nem sikerült elkapnia.

Végül egy közúti ellenőrzésen akadt fenn, amikor áthajtott egy stoptáblán és az őt igazoltató rendőrnek feltűntek a kocsiban található furcsa dolgok, mint a símaszk, kötél, feszítővas, zseblámpa.

Nehézséget jelentett, hogy eleinte sok esetben nem volt ellene tárgyi bizonyíték. Az áldozatokat vagy soha nem találták meg, vagy csupán a csontjaikat, amiből nem lehetett megállapítani, hogy miként haltak meg. Amikor mégis bíróság elé kerültek az ügyek, a jogot hallgató Bundy egy idő után saját maga vette át jogi védelmét. Ted Bundy-t 1989. január 24-én éppen harminc évvel a dokumentumfilm bemutatása előtt végezték ki villamosszékben.

Conversations with a Killer: The Ted Bundy Tapes 
3 óra 56 perc | Dokumentumfilm, Krimi| TV sorozat (2019– ) 4 epizód  

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Kénytelen elárverezni több műtárgyát a Brooklyn Múzeum a pandémia okozta válság miatt

Gyűjteményének több darabját kénytelen elárverezni a New York-i Brooklyn Múzeum, hogy a járvány okozta válságos pénzügyi helyzetből talpra tudjon állni, és biztosítani tudja a múzeum fennmaradását.
Vizuál

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót Pompeji élére

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót a Pompeji Régészeti Park élére, miután Masssimo Osannát, a romvárost 2015 óta nagy sikerrel irányító kulturális menedzsert az olasz állami múzeumok főigazgatójává nevezték ki.
Vizuál galéria

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál ajánló

„Egyáltalán, doktor úr, nem tudok rendesen aludni" – pop-up kiállítás reflektál Csáth Gézára

Ötödik alkalommal adja át a Csáth Géza-díjat a Fiatal Írók Szövetsége szeptember 25-én Budapesten. A díjátadót követően az író életére és műveire reflektáló pop-up kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Vizuál fotó

KÉP-regény: „Sajnos zárva vagyunk”

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt idézi fel, milyen volt, amikor még lehetett koncertre járni meghitt klubokba és jazzkocsmákba.