Vizuál

Elhunyt Paolo Ferri, aki lopott műkincsek tízezreit perelte vissza a világ legnagyobb múzeumaitól

2020.06.22. 11:30
Ajánlom
A római ügyész a jog útján kulcsszerepet vállalt abban, hogy több tízezer lopott műkincs és antikvitás kerüljön vissza Olaszországba és Görögországba – akár a világ legrangosabb múzeumaiból is.

A műkincsrablás jövedelmező, de nagy szakértelmet követelő bűnözési forma. Nem egyszerű annak a dolga sem, aki a lopott holmikat jogi úton szeretné visszaszerezni. Június 14-én szívrohamban, 72 éves korában elhunyt Paolo Giorgio Ferri, aki római ügyészként több tízezer műkincset szerzett vissza Olaszország és Görögország számára.

Első ilyen ügye 1994-ben volt, amikor eltűnt egy szobor a római Villa Torloniából, majd rövidesen felbukkant a Sothesby’s aukciósház árverésén. Miután Ferri beleásta magát a témába, rájött, hogy több tucat amerikai múzeumban találhatók olyan római és etruszk kori tárgyak, amelyekről az olasz hatóságok nem is tudnak.

Ettől kezdve fáradhatatlanul nyomozott lopott antikvitások után, felfedve a műkincsrablók és -kereskedők korrupt világát, akik felbecsülhetetlen értékű tárgyakkal látták el a világ legnagyobb múzeumait Londontól New Yorkig.

Elmondása szerint munkáját részben a harag vezérlete: nehezen tűrte, hogy hazája kincseit szétszórják a világban.

Első áttörése akkor történt, amikor 1995 szeptemberében az olasz és a svájci rendőrséggel rajtaütöttek az olasz műkincsdíler, Giacomo Medici egyik bázisán Genfben, ahol több ezer görög, etruszk és római műkincs került elő egy raktárból. Kancsók, vázák, büsztök, temetkezési tárgyak, istenség- és állatszobrok – mind gondosan felcímkézve és beárazva.

Ferri a raktárat nem véletlenül hasonlította Ali baba barlangjához:

mintegy 35 millió dollár értékű leletegyüttes, műkincs volt benne. A nyomozók kiterjedt levelezéseket találtak, amelyeket Giacomo Medici amerikai és angol múzeumokkal folytatott.

Paolo Giorgio Ferri szívósságára jellemző, hogy négy évig nyomozott egy antikvitás kori cserépedény után, amely harminckét éven át volt a Metropolitan Múzeum görög-római tárlatának ékessége. A munkamódszere is új volt: a bíróságon támadta meg a nagy múzeumokat, a korrupt terjesztőket és a tolvajokat. „Nagyon makacs volt, és nagyon merész” – mondta róla barátja és életrajzírója, Fabio Isman.

Két nagykutyát füleltek még le Ferri munkájának hála: Gianfranco Becchina olasz és Robin Symes londoni műkincskereskedőt. A Medici-ügyben az olasz ügyésznek volt egy olyan lépése, ami alapjaiban megrázta a művészeti világot. Megvádolt két prominens múzeumi tekintélyt, Marion True kurátort és Robert E. Hecht Jr. gyűjtőt, amiért Medici lopott holmijaival kereskedtek. Ugyan egyikőjüket sem ítélték el, de az ügy jelzés volt az amerikai múzeumok felé.

A New York-i Metropolitan 20, a Getty 47, a Bostoni Szépművészeti 13 lopott műtárgyat szolgáltatott vissza Olaszországnak 2006-2011 között. Ezeknek a tárgyaknak a leghíresebbike a Euphronios-váza, egy 2500 éves műtárgy, amelyet egy etruszk sírból loptak el Medicihez kötődő tolvajok. „Paolo Ferri megnyitotta az utat, amely reméljük, nem zárul le” – nyilatkozta életrajzírója.

Euphronios_krater_side_B_MET_L200610-111114.jpg

Az Euphronios-váza (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Egy 2006-os interjúban Ferri elmondta, hogy csak Olaszországban mintegy 100 ezer sírhelyet fosztottak ki, és legalább 500 millió dollár értékű kincset loptak el. Ez a szám viszont csak töredéke lehet annak, amit Görögországból, Törökországból, Irakból, Jordániából, Szíriából, Egyiptomból, Ciprusról, Nyugat-Afrikából, Közép-Amerikából, Peruból és Kínából hordanak ki a nagy múzeumokba.

Paolo Giorgio Ferri 1947. október 17-én született Rómában. A Sapienza Egyetemen szerzett jogi diplomát. 1977-től bíró, egy évtizeddel később főügyész lett. A kilencvenes években a történelem iránti érdeklődése folytán került az olasz kultuszminisztériumba, ahol műkincsrablások felderítésével foglalkozott több mint két évtizeden át. 2020. június 14-én hunyt el, felesége és lánya gyászolja. (ARCA, New York Times)

Fotó: art-and-crime.blogspot.com

Tetszett a Ruben Brandt? Ezeket a klasszikus zenéket hallhatod benne

Kapcsolódó

Tetszett a Ruben Brandt? Ezeket a klasszikus zenéket hallhatod benne

Milorad Krstić animációs filmje, a Ruben Brandt, a gyűjtő az idei tél egyik legsikeresebb mozija, amelyben számos utalás történik a nyugati kultúra ikonikus alkotásaira. De milyen zenék hallhatók benne?

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Zenés színház

„Jó volt felfedezni, hogy van egy könnyedebb, komikusabb vénám is”

Augusztus 8-án debütál a Budavári Palotakoncertek fellépőjeként Bojtos Luca, a Budapesti Operettszínház mindig mosolygós és energikus szubrettje, aki többek között Stázi szerepében is elbűvölte már a közönséget. Ezúttal nemcsak a humorát, tánc- és énektudását csillogtatja majd meg, de a líraibb oldalát is megismerhetjük. A közelgő gálakoncert kapcsán arról is mesélt, milyen tulajdonságaira lelt rá az operettel való találkozásnak köszönhetően.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Vizuál magazin

Angyalszív, Madárka, Evita - Alan Parker legjobb filmjei

Hetvenhat éves korában, július 31-én meghalt Alan Parker angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer, akinek nevéhez olyan kult filmek fűződnek mint a Pink Floyd:Fal, az Angyalszív vagy az Evita.
Vizuál Film

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Vizuál interjú

Fontos a fiatal művészek önmenedzselése

„Magyarországon, és persze a legkiemelkedőbb gócpontban, Budapesten a jelenkor művészetével, kultúrájával egy igen behatárolható közeg foglalkozik, és jár el kiállításokra, megnyitókra, előadásokra. Ismerjük egymást látásból, és ezek a személyes kapcsolódások gyakran felértékelhetik az alkotói produktumot” – mondta el Pócs Veronika művészettörténész, a MANK Galériában augusztus 2-ig látogatható kiállítás kurátora. Hozzátette: elengedhetetlen az önmenedzselés, sok energiát kell ebbe is fektetniük a fiataloknak. A 35 éven aluli művészek számára meghirdetett pályázat eredményeként létrejött szentendrei kiállítás munkáinak válogatásakor fontos szempont volt a sokszínűség.
Vizuál galéria

"Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött mindenkit..."

"...de nem tartom kizártnak, hogy mindkettő igaz" - a fenti megállapítást Camille Pissarro tette híres pályatársáról annak halála után. 1890. július 29-én halt meg Vincent Willem van Gogh holland festőművész.