Vizuál

Elszakadás a dogmáktól – Nagy Ágnes állatszobrai bevették Velencét

2021.03.08. 09:40
Ajánlom
Nagy Ágnes szobrai egy év leforgása alatt utaztak már repülőn az Egyesült Államokba, hajóztak a Canal Grandén és a velencei lagúnákban. Februárban a pandémia után újranyíló Velencében mutatkoztak be a patinás Albrizi-Capello palotában.

Január végén jelentették be Olaszországban, hogy melyik tartományokat sorolják járványügyi szempontból a sárga zónába. Így került Velence, a világ talán legszebb városa is a jóval enyhébb szabályokat élvező helyek közé, ahol óvatos lépésekben újraindulhatott az élet. Természetesen a művészetek szerelmeseiről sem felejtkeztek el. (Időközben Veneto tartományt, és vele együtt Velencét újra narancssárga zónába sorolták át, ami szigorúbb járványügyi szabályozást von maga után - a szerk.)

Velencében február elsejétől napközben nyitva tarthatnak az üzletek, az éttermek és a bárok, és hétköznapokon a múzeumok is újra fogadhatnak látogatókat. Igaz, a színházak, mozik, koncerttermek még mindig zárva tartanak, turisták nincsenek és más régiókból sincs átjárás, de legalább a helyiek élvezhetik a városukat és a kijárási korlátozás is csak este tízkor kezdődik.

4_nagy_agnes_contemporary_venice-152948.jpeg

Nagy Ágnes munkái Velencében (Fotó/Forrás: a tulajdonos engedélyével)

Ugrásra készen álltak a CONTEMPORARY VENICE 2021 – ITSLIQUID Nemzetközi Művészeti Kiállítás szervezői is, akik november helyett február elsején nyitottak, de akkor azonnal. A Szent Márk téren található THE ROOM helyiséget és az Albrizi-Capello palota kiállítótereit ugyanis még tavaly berendezték, hogy amint lehet, kinyithassanak. Magyarországról Nagy Ágnes szobrászművész különleges állatszobrai érkeztek meg az újraéledő városba, ő az első magyar alkotó a kiállítás hétéves történetében.

Természetesen óriási várakozás övezte a képzőművészeti seregszemlét, hiszen ez volt az egyik első művészeti esemény a pandémia utáni Velencében, sőt egész Európában.

HvgcQkBQ-154332.jpeg

Nagy Ágnes (Fotó/Forrás: Lábady István)

Ebben a helyzetben még nagyobb figyelem irányult a válogatásban szereplő százharminchárom művészre, akik a világ mintegy negyven országában alkotnak a fotóművészet, festészet, videóművészet, installáció, szobrászat és előadóművészet területén. Kevesen tudtak személyesen odautazni, Nagy Ágnesnek is el kellett döntenie, hogy vállalja-e a kockázatot. Különösen úgy, hogy a szobrok már kétszer is majdnem útra keltek, becsomagolva, biztosítással várták az indulást, amikor le kellett mondani az utaztatásukról.

A magyar szobrászművész élete egyik legjobb döntését hozta meg, amikor úgy határozott, hogy elkíséri a szobrait. Végül kétszer öt napot töltött a lagúnák városában. Elragadtatottan mesél a fogadtatásról, a különös, kihalt Velencéről és az olasz kultúra ihlető erejéről: „A kultúra, a vallás, az életmód mindig nagyon erősen hatnak rám. A gondolák most kikötve árválkodtak, de a Canal Grande így is csodálatos volt, mintha csak a miénk lett volna! Gyönyörű volt a napsütésben és estefelé is, a kivilágított paloták fényeivel. A templomok, a város hangulata, az olasz emberek szenvedélyessége mind-mind rengeteg ihletet adott. Mélyen őrzöm például a csatorna oldalfalát díszítő puttóábrázolásokat.”

Nagy Ágnes szobrai robusztusok, szállításuk nagy óvatosságot igényel, a velencei lagúnákon pedig különösen nagy bonyodalmakkal jár, de szerencsére a „Venezia II.” bronz oroszlán, a „Europe II.” acél bika és a „Verona II.” acél languszta épségben érkeztek meg a patinás Albrizzi-Capello palotába. „Az apály és dagály gyors változása izgalmas helyzeteket teremtett – meséli a művész.

Térdig álló vízben vitték be a szállítók a szobrokat a palotába, engem molnárkocsin toltak be, de ez ott természetes.

A kis boltíves hidak alatt csak úgy fértünk át, ha mindenki behúzta a nyakát, és amíg eljutottunk Tronchetto nagy kikötőjéből a lagúnákig, a szállítóhajót és a kikötés nélkül rajta lévő szobrokat a tenger hullámai csapkodták.”

PSX_20210220_113444-154529.jpg

Nagy Ágnes munkái Velencében (Fotó/Forrás: a tulajdonos engedélyével)

A három fémszobrot legutóbb a Várkert Bazár teraszán láthatott a közönség múlt év szeptemberében, még éppen a pandémia második hullámának felívelése előtt. Egy évvel ezelőtt februárban, néhány nappal a világ teljes bezárása előtt az Art Palm Beachen mutatkoztak be: „A vásár után voltak ígéretes megkereséseim és úgy tűnt, folytathatom az amerikai munkát, de a pandémia egyelőre ezt sajnos felülírta.” Jó hír viszont, hogy Velencébe visszavárják az egyedi hangulatú szoboregyüttest, legközelebb március végén az Art Fair vendégeként láthatóak majd. „Tényleg jó hír, de a harmadik hullám miatt még kockázatosabbnak tűnik a nagy kerámia szobrok szállítása, mint korábban. Nélkülem nem mehetnek, de az, hogy velük tudok-e utazni, az utolsó pillanatig bizonytalan. Ezért most »csak« kisebb fémszobrok, a Verona II., a Creeping Jaguar és az új acél cápa utaznak, viszont ezúttal a Szent Márk téri THE ROOM kiállítótérben lesznek kiállítva.”

Az alapvetően figurális érdeklődésű művész a saját világát fejezi ki dinamikus állatszobraival.

A Cannaregio negyed reneszánsz palotájába is, mintha csak hazaérkeztek volna alkotásai. „Különösen a bronz oroszlán kötődik a városhoz, hiszen Szent Márk ihletésére készült, még ha nagyon el is tér az eredeti ábrázolástól. Sokszor gondoltam rá, hogy milyen jól mutatna egy velencei ihletettségű palotában, és nagyon hamar megvalósult az álmom” – meséli. Anyagválasztása különösen érdekes, hiszen a kerámia felől érkezett a szobrászatba. Samottból építkező technikája egészen másfajta lehetőségeket rejteget, mintha kővel, vagy bronzzal dolgozna; például nem használ merevítést. Egyedi, üreges technikával készülő alkotásai képesek önmagukat megtartani. Mindegyik szobromnál az állatok anatómiájára építek, de egyre bátrabban rugaszkodom el ettől. A legelső munkáim még sokkal figurálisabbak, részletgazdagabbak, de eljutottam odáig, hogy akár néhány vonallal ki tudjam fejezni magam. Már látom a stílusomban az ívet és azt is tudom, hogy sokat fog még változni. Persze Velencében a részletgazdag, már-már giccses hatások is mindig izgalmasak a számomra.”

Nagy_Agnes_portre_foto_Labady_Istvan_2020_07-314850-141257.jpg

Nagy Ágnes (Fotó/Forrás: Lábady István)

A szobrokhoz idő kell, vallja Nagy Ágnes, hiszen akár két-három hónapig is elhúzódik a megformálásuk. Igaz, előfordul, hogy néha éveken át gondolkodik, mire kiélesedik egy belső kép róluk. Ez az izgalom, ez a hangulat teremt benne feszültséget, különösen, hogy nem rajzolja le a terveit, legfeljebb pár skiccet készít róluk mielőtt belekezd a megformálásukba. Igazi kortárs alkotó, a Várkert Bazár teraszán páratlan vizuális élményt nyújtott a metszetekkel bevont unikornisa, a Terra Antiqua, és talán készül belőle egy pegazus is. Mostanában acél cápáján dolgozik, amely egy hazai műgyűjteménybe kerül és egy magyar-ausztrál asztaliteniszező pingpongütőjére reflektál majd.

A kerámiaszobrokból egyre gyakrabban készülnek fémöntvények is – attól függően, hogy mekkora fantáziát lát bennük: „Nagyon progresszívnek tartom a rozsdamentes acélt, mert teljesen más minőséget eredményez. Egyébként

minél jobban vonzódom egy szobromhoz, minél jobban a szívemhez nő, annál valószínűbb, hogy az eredeti kerámia-változatot megtartom. Mindennél fontosabb a számomra, hogy kiállításra vihessem és megmutathassam őket.”

Érdekes módon inkább filmélményekhez tudja hasonlítani azt az életérzést, azokat a vizuális impulzusokat, amelyekkel azonosulni tud. „Paolo Sorrentino filmjeit nagyon szeretem; meghatározó élmény számomra a La Grande Bellezza és Az ifjú pápa. Én is úgy érzem, hogy el lehet szakadni a dogmáktól, felül lehet írni a szabályokat és humorral is rátekinthetünk az életre. Szavakkal nehéz leírni, de végső soron a »nagy szépséget« szeretném megmutatni a szobraimmal.”

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Liszt Ferenc miniszobra díszíti Szöul főutcáját

Új miniszobrot készített Kolodko Mihály, aki ezúttal egészen Ázsiáig repült, hogy leleplezze legújabb alkotását.
Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.