Vizuál

Félidőnél tart a Berlinale – A helyszínről jelentkezünk

2019.02.12. 16:05
Ajánlom
Tíz nap alatt több mint 300 ezren moziznak Berlinben, a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A versenyfilmek többségének már megtartották a premierjét és városszerte láthatja őket a közönség.

A Berlinale központja ugyan 2000 óta a Potzdamer Platz és környéke, ahol a premiereket a külön erre a célra épített Berlinale Palastban rendezik, de városszerte a legnagyobb mozik és az art mozik is fesztiválhelyszínekké válnak erre a tíz napra. Így lehetséges, hogy a 26 millió euro költségvetésű rendezvényen tavaly már több mint 300 ezer jegyet adtak el, ezzel a világ legnagyobb közönségfesztiváljává is vált ez a filmünnep.

A berlini megjelenés hagyományosan fontos a magyar film számára.

Mészáros Márta volt az első női, és az első magyar rendező, aki elnyerte a fesztivál fődíját, az Arany Medvét 1975-ben, az Örökbefogadás című filmjével. A digitálisan restaurált filmet a Berlinale Classics szekció hívta meg idén. Két éve Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélkeről nyűgözte le a berlini közönséget és nyerte el a fődíjat, de nagy kedvencek voltak annak idején Tarr Béla, vagy Fliegauf Bence filmjei is, itt debütált Bucsi Réka, sőt Mészáros Márta is többször visszatért a fesztiválra.

GettyImages-1128953159-160210.jpg

Vörös szőnyeg a Berlinale Palast előtt (Fotó/Forrás: Thomas Niedermueller / Getty Images Hungary)

Az Arany Medvéért versenyző filmek közül François Ozon és Fatih Akin alkotásairól már tudható, hogy Magyarországon is vetíteni fogják, a Vertigo Média forgalmazásában. 

François Ozon a francia katolikus egyház legnagyobb botrányáról, a pedofil papokról készítette dokumentarista igénnyel Grace a Dieu (Isten kegyelméből) című filmjét, amellyel ötödik alkalommal tér vissza a Berlinalé versenyprogramjába. A Franciaországban közismert botrány 2016 óta zajlik, Bernard Preyant egykori áldozatai ekkor vádolták meg a papot és álltak a nyílvánosság elé, hogy elmondják gyerekkori sérelmeiket. Hálózatuk révén azóta körülbelül 70 szexuális abúzust elszenvedő egykori fiú tett feljelentést.

Bátor, érzékeny és gyors döntés volt a rendező részéről, hogy egy lezáratlan botrány felderítését választotta új filmjének. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy az adaptáció során úgy dolgozott, mint egy tényfeltáró újságíró, dokumentarista eszközökkel építette fel a témát.

Rengeteg időt töltött a szexuális abúzust elszenvedők között,

megismerte életüket, félelmeiket, a hallgatás és a megszólalás fájdalmait, és ezek alapján mintázta meg filmje szereplőit.

GettyImages-1128305416-155112.jpg

A Grace a Dieu c. film premierje Berlinben - középen François Ozon (Fotó/Forrás: Matthias Nareyek / Getty Images Hungary)

Ozon három főszereplőt emelt ki különböző társadalmi rétegekből, három megküzdés történetet látunk, amelyek végül egymásba folynak. A súlyos témához, tiszta, érthető, tárgyilagos filmnyelvet választott, így még könnyebben befogadhatóvá tette a még most is kavargó botrány hátterének megértését. A trauma, az elhallgatás súlyát, a szülők lelkiismeretfurdalását, az egyházi vezetők hallgatását, a felelősségre vonás elmaradását. Bár ki tudja? Ahogy a vége főcímen is olvasható, az ügy tárgyalása 2019-ben folytatódik. Ez a film biztosan, és talán a zsűri elnöke, Juliette Binoche is tehet valamit azért, hogy még többen megismerjék az áldozatok történeteit.

Szintén forgalmazásba kerül Magyarországon Fatih Akin új filmje, a német-francia együttműködésben készült Der Goldene Handschuh (Az arany kesztyű) című thriller, amelyet hatalmas érdeklődés várt a fesztiválon. A német rendező dokumentarista igénnyel készítette el a ’70-es évekbeli hamburgi sorozatgyilkos történetét feldolgozó filmjét, amely korabeli dokumentumokra és Heinz Strunk 2016-ban megjelenő könyvére épül.

A kikötőváros éjszakai életének talán a legsivárabb részében játszódó film egyik fő helyszíne a sorozatgyilkos törzshelye, a bűnözökkel, alkoholistákkal, prostituáltakkal, egykori náci katonákkal zsúfolt, koszos kocsma, valamint egy kétségbeejtő tetőtéri lakás, a gyilkosságok helyszíne. A gondosan kidolgozott, lerobbant környezet, a végletekig elmaszkírozott, torzóvá vált főszereplő, a kilátástalanságig eljutott nőalakok, mind-mind az egykori NSZK ismeretlen arcát mutatják meg.

A rendező a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a bűn mellett a szereplők méltóságát is meg akarta mutatni, mégis, a professzionális színészi alakítások, a látvány, a kamera, mintha mindent túlságosan is élethűen mutatna meg, már-már önmaga karikatúráivá téve alakjait.

A fesztiválon külön programban mutatják be az elmúlt év német filmjeit.

A Berlinale Classics idén a női rendezők filmjei előtt tiszteleg. Sosem volt még ilyen erős a kínai program, bár mára bejelentették egy versenyfilmjük visszavonását (One Second, rendező: Csang Ji-mou), de még így is két másik filmmel jelen vannak a fő programban és hat másikkal egyéb kategóriákban. Hagyományosan erős a francia jelenlét is, míg idén Norvégia lett a fesztivál a díszvendége, különálló épületükben folyamatos programokkal mutatkozik be a norvég filmgyártás. A brazil filmesek aggódnak az új kormány kiszámíthatatlan filmes politikája miatt, az angol filmintézet, a BFI Brexit-tanácsokat ad és több produkciós cég is összefogott gender balanced alkotások támogatására.

Visszavontak egy versenyfilmet a Berlinalén

Kapcsolódó

Visszavontak egy versenyfilmet a Berlinalén

A kínai sztárrendező, Csang Ji-mou filmjét technikai okokra hivatkozva vonták vissza, ám egyes sajtóértesülések szerint más okok állhatnak a háttérben.

A legnagyobb kérdés továbbra is a filmfogyasztási szokások átalakulása,

elsősorban a fiatal közönség körében egyre nagyobb teret nyerő screening szolgáltatások népszerűsége. A European Audiovisual Observatory napokban bejelentet adatai szerint Európában 2018-ban átlagosan 3 százalékkal kevesebb mozijegyet adtak el, a legnagyobb esést épp Németországban mérték, ahol 13,9 százalékkal kevesebbet mutatnak a bevételek. A kelet-európai régióhoz hasonlóan Magyarországon is jobb a helyzet, nálunk 2018-ban 1,9 százalékkal nőttek a bevételek, 15,4 millió eladott mozijeggyel.

A Berlinale egyelőre kitart a nagyvászon mellett és előnybe helyezi a moziforgalmazást: a versenyprogramba csak olyan film kaphat meghívást, amelyet először mozikban vetítenek és csak utána kerülhet online forgalmazásba. Ki tudja, jövőre talán ez is megváltozhat, mert 18 év után elköszön Dieter Kosslick, és a jubileumi 70. fesztivált már Carlo Chatrian igazgatja.

Tudósításunkban legközelebb a magyar alkotók filmjeivel foglalkozunk.

Fejléckép: Juliette Binoche (fotó: Thomas Niedermueller / WireImage / Getty Images Hungary)

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Liszt Ferenc miniszobra díszíti Szöul főutcáját

Új miniszobrot készített Kolodko Mihály, aki ezúttal egészen Ázsiáig repült, hogy leleplezze legújabb alkotását.
Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.