Vizuál

Hitchcock Hátsó ablakának titkai

2020.03.30. 22:20
Ajánlom
Eláruljuk, milyen magyar vonatkozása van a filmnek, kiderül, miért volt feszültség a forgatáson Grace Kelly miatt és milyen valós gyilkosságokból merített ötleteket Hitchcock.

Ha nincs lehetőséged vagy kedved elolvasni a cikket, hallgasd (sőt, nézd) meg itt! Cikkünkről a Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában beszélt a szerző.

Hitchcock pályájának csúcsán, 1954-ben forgatta a Hátsó ablak című filmet. A Paramount Stúdiónál stabil stábot épített magának, a fizetése viszont már nem fix összeg volt: a bevételből kapott részesedést. Ennek a stabil csapatnak a része volt a színészi gárda:

Hitch kedvenc jeges szőkéje, Grace Kelly és két állandó férfi főszereplőjének egyike, James Stewart.

A filmben a mozgalmas életet élő fotóriporter, L. B. Jefferies (James Stewart) utolsó fotója, egy autóversenyen lőtt díjnyertes felvétel egy lábtörésbe került. A pillanatnyilag mozgásképtelen férfi beszorul New York-i lakásába (ezzel az alaphelyzettel jelen pillanatban nagyon is könnyű azonosulni), ahol jobb híján a szomszédos házak lakóinak életével szórakoztatja magát. Két állandó látogatója a meseszép modell és társasági hölgy, Lisa, aki mindent megtesz, hogy magába bolondítsa a férfit, illetve a zsémbes ápolónő (Thelma Ritter), aki csípős megjegyzéseivel és házassági tanácsaival szórakoztatja ápoltját. Utóbbi a rendező védjegyének számító humor forrása is. 

1_iNoVtH4uyQ-MJHPRZrXwgg-203129.jpeg

A Hátsó ablak díszlete

Jefferies hátsó ablaka egy udvarra néz,

a fotós a túloldali ház életét amolyan élő teleregényként követi, a lakókat szokásaik és életstílusuk alapján elnevezve.

Még a hús-vér barátnőjénél is jobban lekötik a távolban zajló események. Főleg azután, hogy az egyik lakóról azt kezdi gyanítani, hogy eltette láb alól a feleségét. A szokásos krimiktől eltérően Jefferies-zel együtt

itt nem arra keressük a választ, hogy ki a gyilkos, hanem arra, hogy egyáltalán történt-e gyilkosság.

A nézők ismeretei ugyanis szinte teljesen egybeesnek a fotóséval, mi azonban látjuk, amit a bóbiskoló főhős nem: a gyanús lakó egy nő társaságában távozik a lakásból. Nem lehetünk biztosak benne, hogy ő a felesége-e, vagyis tényleg történt-e egyáltalán bűncselekmény. 

ATLAS-OF-PLACES-ALFRED-HITCHCOCK-REAR-WINDOW-IMG-3-203543.jpg

Thorwald és neje - Hátsó ablak (Fotó/Forrás: https://www.atlasofplaces.com/cinema/rear-window/)

A film és főhőse a voyeurizmust, a kukkolást tematizálja, kicsit tágabb értelemben nézve pedig magát a filmnézést.

Vagyis hogy az ember abban talál élvezetet, hogy másokat figyel. A főhős képtelen mozdulni és cselekedni - több szinten is - nemcsak a szomszéd házban zajló eseményekre nincs ráhatása, saját életét is képtelen megoldani. A gyönyörű Lisával nyilvánvalóan komoly párkapcsolati problémáik vannak. A férfi túl csillogónak és tökéletesnek érzi a lányt - egészen addig, amíg az el nem kezd segíteni a nyomozásában, sőt: a passzív férfi helyett aktív cselekvőként szerez bizonyítékot. Amint a lány a karnyújtásnyi távolságból átkerül a szemközti házba, vagyis a metaforikus mozivászonra, hirtelen mégis felkelti a férfi érdeklődését. 

Jeff törött lába és paralizáltsága egyes elképzelések szerint impotenciájára utal, ezzel magyarázzák, miért utasítja el Lisa közeledését. Méretes teleobjektívje viszont fallikus szimbólum: ezen keresztül éli ki magát, ezzel "hatol be" a szomszéd ház életébe. Végül fegyverként is fényképezőgépét használja. Egy tettre kész lány és egy kicsit tutyi-mutyi férfi, aki egy képzeletbeli világban él. 

Itt találhatjuk a legszebb példát arra a Hitchcock-i tételre, hogy a szerelmi jeleneteket úgy kell forgatni, mint a gyilkosságit és fordítva,

a gyilkosságot úgy, mintha szerelmi jelenet lenne. Amikor a filmben először találkozunk Grace Kelly karakterével, akkor egy fenyegető, sötét árnyék vetül az alvó Jeff arcára, majd a lány mosolygó arcát látjuk. Mit mond ez el vajon Hitch nőkről alkotott véleményéről?

ATLAS-OF-PLACES-ALFRED-HITCHCOCK-REAR-WINDOW-IMG-6-203541.jpg

Grace Kelly - ahogy először látjuk a filmben - Hátsó ablak (Fotó/Forrás: https://www.atlasofplaces.com/cinema/rear-window/)

 

A legendás filmhez számos érdekesség is kapcsolódik:

Hitchcock egy ideig eljátszott a gondolattal, hogy külső helyszínen forgatja le a filmet, de végül úgy döntött, hogy

a stúdióban építik fel a harmincegy lakásból és egy belső udvarból álló díszletet.

Kicsit azonban csaltak a perspektívával: a filmben Jefferies lakása a másodikon található, a valóságban azonban ez volt a földszint, az udvart pedig egy alagsorban alakították ki, aminek kibontották a tetejét. A maga idejében ez volt a legnagyobb beltéri díszlet.

BeFunky_cameojpg-203125.jpg

Hithccock cameója a zeneszerző lakásában a Hátsó ablakban

Az egész filmet egyetlen díszletben forgatták. A visszaemlékezések szerint a lakások közül nyolc vagy tíz annyira jól fel volt szerelve: bútorozva, villannyal és vízzel ellátva, hogy a színészek szinte be is költöztek a forgatás idejére. 

A napszakok váltakozását is a zárt térben kellett megoldani. A világosítók 45 perc alatt tudtak a nappalból éjszakát varázsolni a díszletben. A nappali világításnál azonban olyan erősen melegítettek a lámpák, hogy a felső lakásban "lakók" szinte megsültek. Ezer ívlámpát használtak a világításhoz.

Maga Hitchcock Jefferies lakásában tanyázott végig, nem rohangált az épületek között.

A lakókat alakító színészeknek apró, hússzínű fülhallgatók voltak a fülükben és azon kapták az utasításokat.

Az egyik anekdota szerint a rendező a tűzlépcsőn alvó pár tagjainak például ellentétes instrukciókat adott, amikor az eső elől kellett bemenekíteniük a matracukat. Ennek eredményeként a férfi és a nő előbb huzakodni, majd vitatkozni kezdett, végül egyikük beesett a lakásba, a matrac pedig utána. A rendező természetesen ezt a verziót hagyta benne a filmben.

ATLAS-OF-PLACES-ALFRED-HITCHCOCK-REAR-WINDOW-IMG-2-203546.jpg

Miss Torzó, vagyis a táncosnő - Hátsó ablak (Fotó/Forrás: https://www.atlasofplaces.com/cinema/rear-window/)

A lakók közül néhány kifejezetten autentikusnak tekinthető, mint a zeneszerző, aki civilben is ezt a foglalkozást űzte: Ross Bagdasarian Sr. az Alvin és a Mókusok révén várt híres dalszerzővé - David Seville művésznéven. A Miss Torzót alakító Georgiana Darcy (feltehetőleg nagy Büszkeség és balítélet rajongók volt a szülei...) 17 éves táncoslány volt, akire Hitch rá is bízta a saját koreográfiáját. A később valóban táncosnőként és színésznőként dolgozó Darcy visszaemlékezései szerint a forgatás alatt gyakorlatilag beköltözött a díszletlakásba. 

A gonosz karakterét a közkeletű pletykák szerint Hitchcock gondosan megkomponálta, hogy bosszút álljon David O. Selznick produceren.

Állítólag a két filmesnek számos művészi ellentéte akadt a Rebecca forgatásán, a rendező pedig úgy vett elégtételt, hogy a feleséggyilkos Thorwaldot a producer képére formálta a jellegzetes szemüvegétől az ősz göndör hajig. Sőt, rávette Raymond Burrt, hogy sajátítsa el Selznick jellegzetes manírjait is. 

1_YOjHIe9NiNbR8BJw7qGLow-203130.jpeg

Az állítólagos O. Selznick hasonmás - Thorwald

A fotós és barátnője kapcsolatával nemcsak a filmben voltak problémák, hanem James Stewart nagyon is valós feleségének is. Grace Kelly ugyanis híres volt arról, hogy elcsavarja filmbeli partnerei fejét - tekintet nélkül családi állapotukra. A helyzeten az sem segíthetett, hogy Kelly az általa ismert legférfiasabb színésznek titulálta Stewartot egy újságíró kérdésére. A színész felesége ettől kezdve egy pillanatra sem tágított a forgatásról. 

Hogy a magyar szálat se hagyjuk ki - mert természetesen ebben is van!! - Hitch állítólag

Robert Capa és Ingrid Bergman viszonyáról mintázta a fotós Jeffet és modell barátnőjét.

A páros akkoriban találkozgatott, amikor Bergman a Forgószelet forgatta Hitchcockkal 1946-ban, így a rendező közelről figyelhette meg a kibontakozását. A románc mindössze egy évig tartott a Bergman iránt viszonzatlan szerelmet tápláló rendezőben azonban mély nyomot hagyott. Így főhőse, akárcsak Capa, fotóriporter lett és Greenwich Village-ben lakott, ahogyan mindketten lábsérülést szenvedtek egy munka közben. 

Rearwindow_trailer_2-203123.jpg

James Stewart és Grace Kelly - Hátsó ablak (1954)

Hithcock, mint filmjei esetében több alkalommal, itt is egy könyvből indult ki, azonban a forrásanyagot nagyon erősen a saját képére formálta. Cornell Woolrich It Had to Be Murder című novellája volt az alap. Ebből például még mindkét női karakter hiányzik, helyettük mindössze egy Sam nevű nappali ápoló néz rá néha a főhősre, akinek lábtöréséről a szerző csak az utolsó mondatban tájékoztatja az olvasót. 

A könyvön és a viszonyon kívül két valódi gyilkosság is inspirálta Hitchcockot,

ahogy azt François Truffaut-nak nyilatkozva maga is elárulta. Az egyik Patrick Mahon ügye, aki 1924-ben gyilkolta meg terhes szeretőjét, Emily Kaye-t, feldarabolta a testét, majd egy vonat ablakából szórta ki a testrészeket. A fejjel azonban nem tudta mihez kezdjen, ez adta az ötletet Hitchcocknak a szomszéd virágoskertjében elásott bizonyítékhoz.

A másik egy 1910-es gyilkossági ügy volt, ahol Dr. Hawley Crippen megölte a feleségét, közös ismerőseiknek pedig azt mondta, Amerikába utazott. Amikor egy különösen makacs barát sehogy sem akadt az asszony nyomára, majd a nő egyik ékszere feltűnt a férj szeretőjén, a rendőrség gyanút fogott. A nyomozók testrészeket találtak Crippen otthonában, így le is tartóztatták a férfit. (Aki egyes teóriák szerint mégis ártatlan volt...)

A film egyike volt a híres Hitchcock-i ötösnek, vagy a Hiányzó Hitchcockoknak, vagyis annak az öt filmnek, amelyek nem sokkal bemutatásuk után eltűntek a forgalmazásból és csak évtizedekkel később, a nyolcvanas évek közepén kerültek ismét a nézők szeme elé. Az öt film, A kötél - Rope (1948), a Hátsó ablak - Rear Window (1954), a Bajok Harry-vel - The Trouble with Harry (1955), Az ember, aki túl sokat tudott - The Man Who Knew Too Much (1956) és a Szédülés - Vertigo (1958). 

 (via imdb.com, mentalfloss)

16 dolog, amit nem tudtál Hitchcockról - nemcsak a nézőket rémisztgette, hanem színészeit is

Kapcsolódó

16 dolog, amit nem tudtál Hitchcockról - nemcsak a nézőket rémisztgette, hanem színészeit is

Zseniális rendező, akinek számtalan rigolyája volt, furcsa és kegyetlen munkamódszerei ma már erősen megkérdőjelezhetőek. Százhúsz éve született Alfred Hitchcock.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.
Klasszikus

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Vizuál ajánló

Másfél tucat emlékezetes magyar film a Benczúr Kertben

A legrégebbi 1934-ből való a „legfiatalabb” 2001-ből. Az egyik lírai, a másik kifejezetten röhögtető, az egyik pörgős, a másik lassú, tűnődő, és nem is egy nosztalgikus. A sokszínű kínálat szűk egyharmada lefutott, de a másik kétharmad is remek estéket kínál.