Vizuál

Illanó terek - Csak reklám?

2020.05.14. 17:20
Ajánlom
Egy, az öröklétnek szánt épülethez is hozzátartoznak használatának ideiglenes rétegei. Különösen így van ez a Nemzeti Múzeum esetében, melynek homlokzata úgyszólván ráíródott a retinánkra. Nemcsak a március 15-i dekorációk és jelszavak öltöztetik fel évről évre másképpen az ismerős falakat, de a klasszicista oszlopsoron már jó ideje ideiglenes kiállítások molinói is váltják egymást.

Ezeknek a hatalmas, kérészéletű reklámoknak is megvan a maguk helye és története. Olykor egészen távoli vizuális világok találkoznak össze rajtuk, ám – szerencsés esetben – nemcsak, hogy nem ütik egymást, de olykor még össze is hangolhatók.

ponthuscreenshotfejlec-171601.jpg

Képernyőkép az andrekertesz.hu nevű mikroszájtról (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

Farkas Árpád digitális képén három kiállítás molinója látható. Középen, a főbejárattal szemközt a Kertész-képek. André Kertész és Magyarország című tárlat vivőképén az idős fotóst csupán háttal látjuk, az őt körülvevő tömeg, az emberek figyelme, gesztusai, testtartása viszont sokat – ha nem is mindent – elárul arról, hogyan tekintenek rá a többiek.

Sch1984-170312.jpg

André Kertész, Budapest 1984, Schwanner Endre felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Schwanner Endre fényképe az 1984-ben a Vigadó Galériában rendezett Kertész-kiállítás megnyitóján készült, amikor a Magyar Fotóművészek Szövetségének akkori főtitkára, Féner Tamás éppen megnyitotta azt.

Az 1925-ben Budapestről emigrált Kertészt sikeres párizsi évei után, Amerikában sokáig elkerülte a siker; néhány csendesebb évtized, majd a hatvanas évekbeli reneszánsza után a nyolcvanas években már világszerte a fotóművészet egyik mestereként tisztelték.

1984, a fénykép exponálásának éve Kertész hazai fogadtatásának történetében is fontos helyet foglal el.

Ebben az évben ugyanis a Budapesti Tavaszi Fesztivál díszvendége volt, s a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével is kitüntették. (Ilyen magas kitüntetést addig még nem kapott hazai fotográfus.) Látogatásának megmaradt felvételei arról tanúskodnak, hogy az akkor pályakezdő fotósok számára különösen fontos volt a jelenléte.

Schwanner Endre 2011 nyarán ajándékozta negatívjait a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának, köztük ezt a képet is, melynek kinagyított változata fogadta a látogatót a Jeu de Paume 250 fényképes vándorkiállítását kísérő Kertész-képek című tárlatunkba lépve.

A honi recepciótörténetet bemutató térben – Tomsics Emőkével, kurátorokként – azt kerestük: milyen szemüvegen át látta Kertészt és képeit hazai közönsége hosszú élete során, mikortól tekintettek rá a fiatalok mesterként és milyen örökséget hagyott maga után. Ezért is választottuk éppen ezt a Schwanner-képet a tárlat arcául, hiszen a felvétel hangsúlyozza az alkotót körbevevő közönséget.

A múzeum homlokzatának bal oldalán egy, a Disztorziók sorozat készítése közben készült képen maga a fotografáló Kertész is látható a torzító tükörben.

DisztEF-170441.jpg

Ipari alpinisták munka közben, Budapest, 2011. szeptember (Fotó/Forrás: Fisli Éva)

A Kertészt modelljeivel együtt mutató önarckép a Jeu de Paume nagy életmű-kiállítását hirdette.

A fotós a sorozat többi, sokkal ismertebb darabján meztelen női testek torzulásait fényképezte; negatívjaiból általában kisebb kivágatokat nagyított.

A Kertészre alkotóként oly jellemző újravágás bemutatása volt a Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq rendezte francia vándortárlat egyik fontos eleme; bár az ő válogatásuk a vintázsokra – azaz a felvétel idejében vagy nem sokkal utána készült, s ezért a műtárgypiacon ma hallatlanul értékes papír pozitívokra – épült, a molinón látható kép a negatívokra, Kertész nyersanyagainak átértelmezésére, vagyis gondolkodásának megértésére irányította a figyelmet.

(Telek Balázs Torzulások – Kertész lencséi című előadása a Nemzeti Múzeumban, 2011-ben, via FotoKlikk.hu)

A múzeum belseje felé tekintő öreg és a kamera mögött a tükörben látszólag felénk forduló, ereje teljében levő fotográfus recto-verzója mellett, a homlokzat-kép balfelén a Pesti helyszínelők című, Teleki Lászlónak szentelt történeti tárlat molinója látszik. A helyhez igazított grafika, melyen Teleki óriási, félbevágott arca nézett a szemlélőre, nem válik el a szomszédaitól.

A két Kertész-molinó társaságában ugyanis a félbevágott portré az Erzsébet és én című felvétel vágott verziójára rímelt. Főképp, mert a homlokzat mögött, az épület szívében a retrospektív bejárata előtt ennek a hatalmasra nagyított változata fogadta a belépőt.

A reklám funkciójú óriásmolinók ebben az esetben összeolvashatók voltak tehát. Ez a finom vizuális játék persze Vári Ágnesnek és Bak Andreának is köszönhető, akikkel a kurátorok a párhuzamos kiállítások arculatain dolgoztak ekkoriban.

Munkájuk révén – néhány hónapra biztosan – André Kertész is ráíródott a retinánkra.  

André Kertészről is olvashat hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában!

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Elhunyt Goran Paskaljevic szerb filmrendező

A szerb szerzői film egyik legjelentősebb rendezője és forgatókönyvírója pénteken halt meg Párizsban, 73 évesen.
Vizuál lapszemle

Horvát Lili új filmjét dicséri a rangos Variety

Szeptember 24-én mutatták be itthon Horvát Lili megjegyezhetetlen című filmjét. A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotásról a Variety közölt méltató kritikát.
Vizuál hír

Már forog Deák Kristóf első nagyjátékfilmje, Az Unoka

Deák magyar alkotóként elsőként, a Mindenki című produkciójáért nyert élőszereplős rövidfilmes Oscar-díjat. AZ UNOKA című mozifilm forgatása 40 napot vesz igénybe, producere Zákonyi S. Tamás, aki a BÚÉK! és a Szabadság, szerelem című nagysikerű filmeket is jegyzi.
Vizuál magazin

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Vizuál ludwig múzeum

Elválasztanak és összekötnek

A Ludwig Múzeum új kiállításán a Telekom kortárs képzőművészeti gyűjteményéből láthatunk válogatást, amely a kelet-európai régió művészeinek több mint hetven alkotását mutatja be. A kiállítótérben látható művek számos témát érintenek, műfajukat tekintve is sokfélék, azonban abban megegyeznek, hogy az egyensúly megtalálásáról, a hidak, kapcsolatok építéséről és a kommunikációról szólnak.