Vizuál

Indiai Jane Eyre

2019.03.26. 15:55
Ajánlom
A film bebizonyítja, hogy lehetséges úr és szolga szerelmi történetét kliséktől mentesen elmondani, sőt eközben a mai indiai társadalomról is hű képet mutat.

Az eredeti cím (Sir, vagyis Uram) szervesebben kapcsolódik a filmhez, mint a magyar. Ez azért inkább a megcélzott nézői rétegről árul el valamit, mint a történetről. A filmben Ratna következetesen Sirnek vagyis Uramnak szólítja Ashwint, mintegy folyamatosan emlékeztetve magát is a köztük lévő különbségre. A megszólítás pedig a befejezésben is fontos szerepet játszik.

Az itthon bemutatott indiai filmek kapcsán sajátos helyzetben találja magát a néző. Az ottani fősodorbeli filmekről, vagyis arról, hogy mit néznek Indiában, ezekből nem kaphat képet. Az európai vagy amerikai szemnek szokatlanul színes, zenés-táncos, (szándékoltan) hihetetlen és legendásan hosszú bollywoodi filmek mozis bemutatásával ugyanis – sajnos és reméljük hogy csak egyelőre – nem próbálkoznak a hazai forgalmazók.

Azok az indiai filmek, amelyek mégis becsusszannak a magyar mozikba, a független, különutas alkotások. Ironikus módon azonban ezek - a saját hagyományaiktól elszakadva és a maguk közegében úttörő módon - a számunkra ismerős elemekből építkeznek. A történetmesélés és a filmes elemek szempontjából tehát otthonos filmet kapunk, ami akár előny is lehet:

így az egzotikus külsőségek nem vonják el a figyelmünket, könnyebben azonosulunk a főszereplőkkel, nem érezzük olyan mélynek a szakadékot a saját életünk és az övék között.

De könnyebben szemünkbe ötlik ennek a társadalomnak a sajátos működése és gazdasági különbségei.

SIR-MONSIEUR_Photo_2cInkpotFilms-133552.jpg

Ashwin és Ratna (Fotó/Forrás: Cirko Film)

 

Ratna egy kis faluból érkezik Mumbaiba (Bombay). A 19 évesen megözvegyült lány a helyi szokások elől menekülve - az elhunyt férje családjának könyörületére szorulna - viszonylag függetlenül él a nagyvárosban cselédként.

Sőt, keresete egy részéből húga taníttatását támogatja.

A fiatal párból, akiknek a háztartásában szolgál a tervezett esküvő után csak a férfi, Ashwin tér vissza a lakásba. Így kettesben maradnak a cselédszobában lakó lánnyal, aki kérés nélkül teszi elé az ételt és a keze alá készít mindent. Kettejük viszonyában szinte nem is érezni az alá-fölé rendeltséget - hogy hogyan is szokás bánni egy cseléddel, azt Ashwin látogatóba érkező édesanyja, vagy barátai szemléltetik Ratnán.  

Hogy pontosan miért maradt el az esküvő, arra apránként kapunk választ. A történet információadagolása meglehetősen szikár. Nem vigyáz ránk - és rá sem - egy mindentudó narrátor vagy a történetbe ágyazott bölcs tanító. Teljesen magunkra vagyunk hagyva: a főhős, Ratna elé hulló információmorzsákból vagyunk kénytelenek összerakni az eseményeket, amelyek az ő életét is megszabják. A főszereplők háttértörténete is apránként bomlik ki. 

SIR-MONSIEUR_Photo_4cInkpotFilms-133553.jpg

A társadalmi különbségek a leghétköznapibb helyzetekben látszanak a legélesebben. (Fotó/Forrás: Cirko Film)

A film egyszerű eszközökkel, magától értetődő természetességgel vázolja fel a lány falusi otthona és a munkaadója városi luxuslakása - ezáltal pedig a kettejük közötti - különbséget. Finom vonalakkal rajzolja fel Ratna életének kontúrjait, társadalmi hálóját: a portást, a kifutófiút, a sofőrt vagy a szomszédék cselédjét. Tőlük érkeznek az információk, ők sietnek a segítségére, ha bajban van. Az alkotóknak sikerült átugraniuk a kliséket és a cselédlányt és főnökét is húsvér embereknek ábrázolják. Nem egy harcos egyenlőségpárti és elnyomója, esetleg egy meg nem értett tehetség és egy őt felemelő úr meséjét akarták elmondani. 

Ratna a lehetőségeit reálisan felmérve dolgozik álmai megvalósításán: varrni tanul, hogy divattervező lehessen.

Húgát azért taníttatja, hogy ő is a saját lábára állhasson és ne essen bele a kiházasítás miatt az indiai nők életét meghatározó, megszokott csapdába. Kapunk is egy gyorstalpalót az indiai nők lehetőségeiről. A vágy azonban erősebb, amely a vidéki fiatalokat hajtja a nagyváros felé, ahol csillogó, izgalmasabb és jobb életet remélnek főleg a filmekből alkotott kép alapján. Így újabb lehetséges életutak tárulnak fel előttünk a zsúfolt és szegényes mumbai-béli lakónegyeddel, ahol még a vízért is sorba kell állni. A falujuknál is nyomorúságosabb körülmények Ratna helyzetének is új perspektívát adnak.

Az amerikai egalitárius szemléleten trenírozott néző könnyen belefuthat abba, hogy előregyártott véleménnyel, kartonpapír-hőbörgésekkel megmondja a tutit. Rohena Gera rendező-/forgatókönyvírónő a zsigeri reakciók helyett azonban megértést szeretne elérni. Talán ennek az eszköze, hogy a cselekmény olyan lassan folydogál, szinte flow-élményt adva, mintha a tengerparton ülnénk a hullámokat nézve.

Türelmesen végigvezet minket az indiai társadalom cselédek és szegény emberek benépesítette régióiban, megmutatja azokat a szabályokat, szokásokat, kényszerpályákat, amelyek egy másik kontinensről vagy társadalmi berendezkedésből nem láthatóak.

SIR-MONSIEUR_Photo_1cInkpotFilms-133551.jpg

Az indiai társadalom szegényebb régióiba kalauzol a film (Fotó/Forrás: Cirko Film)

Ahogy az is kiderül, hogy az amerikai írói karrierjét feladó és családja építési vállalkozásában váratlanul megbetegedő bátyja helyét átvevő férfi is ilyen - igaz, nagyszabásúbb és kényelmesebb, de - kényszerpályán mozog. 

A kettejük közt szövődő érzelmek olyanok, mint a virágillat: leheletfinom, szinte észrevétlen. A film ügyesen lavíroz a klisék között és a dél-amerikai szappanoperák felemelkedést látó cselédlánya vagy az amerikai filmek leegyszerűsítő, cukormázas megoldása helyett Ratna nagyon is reálisan látja kettejük helyzetét. 

A szerelmi szál hátterében felvillannak a mai India problémái: a társadalmi szakadék, amely nemcsak gazdasági, de kulturális is.

A faluból felköltöző lány mintha egy másik világból, sőt évtizedből érkezne, míg a férfi életmódja szinte semmiben nem különbözik a miénktől.

A film két főszereplője ennek ellenére bizonyos tekintetben végig egyenrangúként áll egymáshoz. Ratna függetlenségét és méltóságát nem csorbítja a munkája. Ebben mutat rokonságot Charlotte Bronte hősnőjével, Jane Eyre-rel, és ezért lehet esélyük akár egy - teljesen hiteles - happyendre. 

Hol nézhetem meg?

A film a Cirko Film online videotékájában is megtalálható, ahol március 30-ig ingyenesen megtekinthető.

Mit nézzek még?

Ha tetszett a mozi és hasonló témában és stílusban keresgélnél, Kiran Rao (ismét egy női rendező) Dhobi Ghat című alkotását érdemes megpróbálni. A több szálon futó történetben keresztmetszetet kapunk Mumbai lakóinak életéről. A kissé sötét alkotásban szintén egy rendhagyó szerelem bontakozik ki. A film a Netflix kínálatában is elérhető.

Ha már indiai film, női rendező és női sors: Gauri Shinde English Vinglish című filmje a fentiekhez képest egy aranyos, könnyed, de szintén különutas darab. 

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

Kapcsolódó

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Kétszáznál is többen támogatják az SZFE-t

Már több mint kétszáz oktató és kutató írta alá az ELTE petícióját, amit azért indítottak, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti egyetemet és kiálljanak az egyetemi autonómia mellett.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Színház

Szellemes és hátborzongató – interjú Pass Andreával

Pass Andrea A Jelentéktelen után újra Gogolhoz fordult inspirációért, ám ezúttal nem egy köpönyeg alá férkőzik be a Pétervári Fagy, hanem a ma színházában találjuk magunkat, ahová egy revizor, a kormánybiztos érkezik és reformokat követel. Az író-rendező a Nyakunkon a revizor munkafolyamatáról, karanténról, színházról és az emberekben lakozó frusztrációkról mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Kiviszem a lovam

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Spencer Davisszel való találkozását idézi fel.
Vizuál galéria

Táj csíkokra és kockákra törve

A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírmunkák, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotómű is. A művek értelmezését – a falakon és a tárlókban – a művész saját írásai, feljegyzései és vázlatai segítik.
Vizuál hír

Saját agyműtétjéről készített fotósorozatot a Capa-nagydíj nyertese

„Nem tudtam, mi történik velem. Megijedtem, tanulmányoztam, mostanra elfogadtam” – írta Neogrády-Kiss Barnabás fotós.
Vizuál 1956

Graffitivel emlékeznek az 1956-os forradalomra Londonban

Fat Heat magyar graffiti művész mintegy hatvanöt négyzetméteres falfestményével emlékeznek az 1956-os forradalomra Londonban.
Vizuál kult50

A magyar tetováló, aki Jason Momoát is kivarrta – Borbás Róbert a Kult50-ben

Borbás Róbert tervezett pólót a Metallicának, tetoválta Jason Momoát, feszített a Tattoofest – Convention & Magazine címlapján, most pedig kiadta az elmúlt 10 évéről szóló, limitált számban elérhető kötetet is, amelyben összegyűjtötte legmenőbb illusztrációit.