Vizuál

Indiai Jane Eyre

2019.03.26. 15:55
Ajánlom
A film bebizonyítja, hogy lehetséges úr és szolga szerelmi történetét kliséktől mentesen elmondani, sőt eközben a mai indiai társadalomról is hű képet mutat.

Az eredeti cím (Sir, vagyis Uram) szervesebben kapcsolódik a filmhez, mint a magyar. Ez azért inkább a megcélzott nézői rétegről árul el valamit, mint a történetről. A filmben Ratna következetesen Sirnek vagyis Uramnak szólítja Ashwint, mintegy folyamatosan emlékeztetve magát is a köztük lévő különbségre. A megszólítás pedig a befejezésben is fontos szerepet játszik.

Az itthon bemutatott indiai filmek kapcsán sajátos helyzetben találja magát a néző. Az ottani fősodorbeli filmekről, vagyis arról, hogy mit néznek Indiában, ezekből nem kaphat képet. Az európai vagy amerikai szemnek szokatlanul színes, zenés-táncos, (szándékoltan) hihetetlen és legendásan hosszú bollywoodi filmek mozis bemutatásával ugyanis – sajnos és reméljük hogy csak egyelőre – nem próbálkoznak a hazai forgalmazók.

Azok az indiai filmek, amelyek mégis becsusszannak a magyar mozikba, a független, különutas alkotások. Ironikus módon azonban ezek - a saját hagyományaiktól elszakadva és a maguk közegében úttörő módon - a számunkra ismerős elemekből építkeznek. A történetmesélés és a filmes elemek szempontjából tehát otthonos filmet kapunk, ami akár előny is lehet:

így az egzotikus külsőségek nem vonják el a figyelmünket, könnyebben azonosulunk a főszereplőkkel, nem érezzük olyan mélynek a szakadékot a saját életünk és az övék között.

De könnyebben szemünkbe ötlik ennek a társadalomnak a sajátos működése és gazdasági különbségei.

SIR-MONSIEUR_Photo_2cInkpotFilms-133552.jpg

Ashwin és Ratna (Fotó/Forrás: Cirko Film)

 

Ratna egy kis faluból érkezik Mumbaiba (Bombay). A 19 évesen megözvegyült lány a helyi szokások elől menekülve - az elhunyt férje családjának könyörületére szorulna - viszonylag függetlenül él a nagyvárosban cselédként.

Sőt, keresete egy részéből húga taníttatását támogatja.

A fiatal párból, akiknek a háztartásában szolgál a tervezett esküvő után csak a férfi, Ashwin tér vissza a lakásba. Így kettesben maradnak a cselédszobában lakó lánnyal, aki kérés nélkül teszi elé az ételt és a keze alá készít mindent. Kettejük viszonyában szinte nem is érezni az alá-fölé rendeltséget - hogy hogyan is szokás bánni egy cseléddel, azt Ashwin látogatóba érkező édesanyja, vagy barátai szemléltetik Ratnán.  

Hogy pontosan miért maradt el az esküvő, arra apránként kapunk választ. A történet információadagolása meglehetősen szikár. Nem vigyáz ránk - és rá sem - egy mindentudó narrátor vagy a történetbe ágyazott bölcs tanító. Teljesen magunkra vagyunk hagyva: a főhős, Ratna elé hulló információmorzsákból vagyunk kénytelenek összerakni az eseményeket, amelyek az ő életét is megszabják. A főszereplők háttértörténete is apránként bomlik ki. 

SIR-MONSIEUR_Photo_4cInkpotFilms-133553.jpg

A társadalmi különbségek a leghétköznapibb helyzetekben látszanak a legélesebben. (Fotó/Forrás: Cirko Film)

A film egyszerű eszközökkel, magától értetődő természetességgel vázolja fel a lány falusi otthona és a munkaadója városi luxuslakása - ezáltal pedig a kettejük közötti - különbséget. Finom vonalakkal rajzolja fel Ratna életének kontúrjait, társadalmi hálóját: a portást, a kifutófiút, a sofőrt vagy a szomszédék cselédjét. Tőlük érkeznek az információk, ők sietnek a segítségére, ha bajban van. Az alkotóknak sikerült átugraniuk a kliséket és a cselédlányt és főnökét is húsvér embereknek ábrázolják. Nem egy harcos egyenlőségpárti és elnyomója, esetleg egy meg nem értett tehetség és egy őt felemelő úr meséjét akarták elmondani. 

Ratna a lehetőségeit reálisan felmérve dolgozik álmai megvalósításán: varrni tanul, hogy divattervező lehessen.

Húgát azért taníttatja, hogy ő is a saját lábára állhasson és ne essen bele a kiházasítás miatt az indiai nők életét meghatározó, megszokott csapdába. Kapunk is egy gyorstalpalót az indiai nők lehetőségeiről. A vágy azonban erősebb, amely a vidéki fiatalokat hajtja a nagyváros felé, ahol csillogó, izgalmasabb és jobb életet remélnek főleg a filmekből alkotott kép alapján. Így újabb lehetséges életutak tárulnak fel előttünk a zsúfolt és szegényes mumbai-béli lakónegyeddel, ahol még a vízért is sorba kell állni. A falujuknál is nyomorúságosabb körülmények Ratna helyzetének is új perspektívát adnak.

Az amerikai egalitárius szemléleten trenírozott néző könnyen belefuthat abba, hogy előregyártott véleménnyel, kartonpapír-hőbörgésekkel megmondja a tutit. Rohena Gera rendező-/forgatókönyvírónő a zsigeri reakciók helyett azonban megértést szeretne elérni. Talán ennek az eszköze, hogy a cselekmény olyan lassan folydogál, szinte flow-élményt adva, mintha a tengerparton ülnénk a hullámokat nézve.

Türelmesen végigvezet minket az indiai társadalom cselédek és szegény emberek benépesítette régióiban, megmutatja azokat a szabályokat, szokásokat, kényszerpályákat, amelyek egy másik kontinensről vagy társadalmi berendezkedésből nem láthatóak.

SIR-MONSIEUR_Photo_1cInkpotFilms-133551.jpg

Az indiai társadalom szegényebb régióiba kalauzol a film (Fotó/Forrás: Cirko Film)

Ahogy az is kiderül, hogy az amerikai írói karrierjét feladó és családja építési vállalkozásában váratlanul megbetegedő bátyja helyét átvevő férfi is ilyen - igaz, nagyszabásúbb és kényelmesebb, de - kényszerpályán mozog. 

A kettejük közt szövődő érzelmek olyanok, mint a virágillat: leheletfinom, szinte észrevétlen. A film ügyesen lavíroz a klisék között és a dél-amerikai szappanoperák felemelkedést látó cselédlánya vagy az amerikai filmek leegyszerűsítő, cukormázas megoldása helyett Ratna nagyon is reálisan látja kettejük helyzetét. 

A szerelmi szál hátterében felvillannak a mai India problémái: a társadalmi szakadék, amely nemcsak gazdasági, de kulturális is.

A faluból felköltöző lány mintha egy másik világból, sőt évtizedből érkezne, míg a férfi életmódja szinte semmiben nem különbözik a miénktől.

A film két főszereplője ennek ellenére bizonyos tekintetben végig egyenrangúként áll egymáshoz. Ratna függetlenségét és méltóságát nem csorbítja a munkája. Ebben mutat rokonságot Charlotte Bronte hősnőjével, Jane Eyre-rel, és ezért lehet esélyük akár egy - teljesen hiteles - happyendre. 

Hol nézhetem meg?

A film a Cirko Film online videotékájában is megtalálható, ahol március 30-ig ingyenesen megtekinthető.

Mit nézzek még?

Ha tetszett a mozi és hasonló témában és stílusban keresgélnél, Kiran Rao (ismét egy női rendező) Dhobi Ghat című alkotását érdemes megpróbálni. A több szálon futó történetben keresztmetszetet kapunk Mumbai lakóinak életéről. A kissé sötét alkotásban szintén egy rendhagyó szerelem bontakozik ki. A film a Netflix kínálatában is elérhető.

Ha már indiai film, női rendező és női sors: Gauri Shinde English Vinglish című filmje a fentiekhez képest egy aranyos, könnyed, de szintén különutas darab. 

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

Kapcsolódó

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Vizuál ajánló

Másfél tucat emlékezetes magyar film a Benczúr Kertben

A legrégebbi 1934-ből való a „legfiatalabb” 2001-ből. Az egyik lírai, a másik kifejezetten röhögtető, az egyik pörgős, a másik lassú, tűnődő, és nem is egy nosztalgikus. A sokszínű kínálat szűk egyharmada lefutott, de a másik kétharmad is remek estéket kínál.