Vizuál

KÉP-regény: Múzeum a piramisok árnyékában

2021.04.09. 15:45
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egyiptomi emlékeiről és a gízai piramisok fényképezéséről mesél.

A Super Bowl – Oscar-gála – Eurovíziós dalfesztivál tengelyre rákontrázva április harmadikán több, mint kétórás élő adásban tolta le az egyiptomi tévé A fáraók arany felvonulása című gálát, mikor is átköltöztették legjelentősebb királyaik maradványait az egyik múzeumból a másikba.

Ezeknek az ókori királyoknak mondjuk, nemigen volt közük a jelenlegi egyiptomi népekhez, de ha abból indulok ki, hogy mi, magyarok Attila leszármazottjai vagyunk, akkor még az is lehet, hogy mégis. Egyébként is kicsit a magyar koronaköltöztetésre hajazott a showműsor. Táncos lányok, lovasfogatok, nagyzenekar, énekesek, államfői fogadás, a fáraók nevei meg lazán ráaranyfüstölve a múmiáikat szállító, páncélozott járművekre. Megmondom őszintén, lenyűgöző volt. De tényleg. Nem is gondoltam volna, hogy egy észak-afrikai arab országban valaha ilyet fognak rendezni. Mindez egy jó kis marketingfogás a turizmusból élő, ám jelenleg teljesen turistamentes országban, ahol a piramisoktól egy nyíllövésnyire már tizenéve építik a világ legnagyobb múzeumát.

A hivatalosan Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma, becenevén Gízai Múzeum tényleg Pazar, és alig várom, hogy megnyisson.

Gyakorlatilag csak a piramisokat nem fogják betolni, de azokon kívül mindent odaköltöztetnek, ami értékes és ókori, élen a teljes Tutankhamon gyűjteménnyel. Szóval, most, hogy az új Gízai Múzeum építése kapcsán megvolt Egyiptom történetének első múmia rod-showja, és láttam, hogy hová épült ez az egész, eszembe jutott, hogy én már jártam arrafelé, csak akkor a területet még nagy homokozónak hívták. Egy helyi forma, meg egy tízfontos bankjegy emléke rajzolódott ki előttem a piramisoknál. Igen, ezek azok a nagy kőgúlák, amiket az ufók építettek, de ebbe a történetbe most nem mennék bele. Egyrészt a dolog közismert, minden kisiskolás részletesen ismeri a sztorit, másrészt meg olyan sokan megokoskodták már, hogy akit ez a vonal érdekel, annak javaslom bármelyik videó megosztót, amin bőséges témába vágó anyagot fog találni.

A gízai naplementében azt a nézőpontot kerestem, ahonnan nem a város felől lehetett rálátni a kőgúlákra, de ehhez neki kell vágni a sivatagnak.

Nem jó egyébként. Pár méter után csutkára van az ember cipője homokkal, miközben minden lépésnél külön koncentrációt igényel, hogy sikerüljön az egyik lábad a másik elé rakni. Emberek erre már nem nagyon vannak, csak a kairói aranyifjak járnak ide lovagolni. Na, engem azért megtalált egy helyi forma. Látta, hogy bóklászik ott a homokban valami idióta fényképezőgéppel, egy csomó optikával, gondolta, biztos szüksége van idegenvezetőre. Ha megtalál egy ilyen arc, hagyj fel minden reménnyel! Hiába mondasz neki bármit, ő a homokvihart is meg akarja neked mutatni a sivatagban. Ráadásul, ezek a csókák ugyan önkéntesen „dolgoznak”, de nem társadalmi munkában. A jelenség ismeretében nem fektettem felesleges energiát a figura levakarására, úgyhogy megmondtam neki, hogy a sivatagban keresek egy nézőpontot, ahonnan jó fényben rálátni a piramisokra. - Oké mizder! Aztán nekivágtunk a nagy semminek. Ő ment elől, én meg utána, vagy fél órán át. Meglátogattuk a közeli arab temető kriptáit, jártunk a homokba fulladt falunál, a dombok előtt, meg a dombok mögött. Utólag visszagondolva az egész Szaharát bejártuk.

Gizaipiramisokasivatagfelol-151205.jpg

Gízai piramisok a sivatag felől (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / morPhoto)

Akkor még nem tudtam, hogy ide majd múzeumot fognak építeni, de ha valaki feldobja ezt az opciót, homokkal teli szájjal röhögöm ki! Na, ehhez képest több, mint egy milliárd dollárt lapátoltak be a homokba, és már nagyon közel áll az épület a készhez. Az azért megnyugtat, hogy a legfontosabb óegyiptomi királyok már ott vannak. Szerintem maguk sem gondolták volna, hogy haláluk után 3200 évvel páncélautókkal fogják őket furikázni. Vagy mégis? Én végül megcsináltam többek közt ezt a képet, aztán 10 egyiptomi fonttal könnyebben visszavánszorogtam a város szélére. Vezetőm elmagyarázta, hogy nem sok a 10 font, sőt, szinte bagóért vitt el egy homokkal teli kirándulásra, de azért ne mondjam el senkinek, hogy mennyit kért, főleg a turistákra vadászó haverjainak ne, mert ha kiderül, hogy ilyen keveset kért, hát őt kiröhögik, és nem mer többet a szemükbe nézni. Később megtudtam, hogy a figura másnap összecsomagolt és világkörüli útra ment a családjával. 

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide>>>

 

Fejléckép: Gízai piramisok a sivatag felől (fotó: Hegedűs Ákos / Morphoto)

 

Pompás parádéval költöztették a fáraók múmiáit Kairóban

Kapcsolódó

Pompás parádéval költöztették a fáraók múmiáit Kairóban

Tizennyolc király és négy királynő költözött át egyik múzeumból egy újonnan épült másikba Kairóban. A múmiákat díszes menet kísérte április 3-án az egyiptomi fővárosban.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

Szinyei Merse Pál nyomában - beszélgetés a festő dédunokájával 

Szinyei Merse Anna művészettörténészt már gyerekként megérintette a festészet csodája, hatéves volt, amikor dédapja emlékkiállítását láthatta. A Nemzeti Galériában most látható Szinyei-kiállítás kapcsán kértük meg, hogy segítsen megfejteni Szinyei titkát, festészetének máig tartó népszerűségét. 
Vizuál kiállítás

Dante, a kiapadhatatlan forrás

A Dante emlékév nem zárult le a naptári év befejeztével. A Dante univerzuma című kiállítás a szegedi Reök-palotában folytatja útját, március 16-án pedig a pesterzsébeti Gaál Imre Galériában Sárkány Győző Végtelen színjáték című tárlata tiszteleg Dante Alighieri munkássága előtt.
Vizuál kiállítás

A műgyűjtés szenvedély, izgalom, meglepetés

Madeleine Millot-Durrenberger Budapesten, a Mai Manó Házban mutatja be nem mindennapi fotográfiai gyűjteményének egy válogatását. A műgyűjtés szenvedélye című tárlat mégsem egyszerű tematikus válogatás, hanem magának a műgyűjtés folyamatának érzékeltetésére vállalkozik.
Vizuál hír

Most vagy soha! – 4,5 milliárdból készül grandiózus Petőfi-film

A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készülő alkotás a márciusi ifjak sorsfordító napjának, 1848. március 15-nek állít emléket.
Vizuál ajánló

Helen Mirren közreműködésével elevenedik meg Anne Frank tragikus története

A január 27-től látható Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm új perspektívából mutatja be az emberiség történetének egyik legsötétebb időszakát és a háborúban elhurcolt gyerekek tragikus sorsát.