Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

2020.05.27. 16:20
Ajánlom
A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.

Más múzeumokhoz hasonlóan a Néprajzi is zárva tart jelenleg, de a többi intézménytől eltérő okból. Az új épülete befejezésére váró intézményben azonban a látogatók hiányában is folyik a munka, ahogy arról rendszeresen be is számolunk, a közönséggel pedig online tartják a kapcsolatot. Ezt a digitális jelenlétet igyekszik tovább erősíteni érdekes válogatásokkal, mint amilyen ez, az először a Fidelión látható fotógyűjtemény. 

A galériában látható felvételek történetéről, hátteréről a múzeum munkatársa, Bata Tímea oszt meg velünk részleteket:

További képekért kattints a fotóra!

Az első világháborús események a Néprajzi Múzeum munkatársainak gyűjtési terepmunkáját is átformálták: „Már a tizenkettedik óra is ütött felettünk a háborús évek mindent elpusztító zivatarában. […] Egyenlőre sajnos nem tehetünk mást, minthogy összegyűjtjük azokat a régi és ma már elpusztult népviseletet ábrázoló fényképeket és fényképlemezeket, amelyek vidékenként tapasztalásunk és hallomásunk szerint még nagy számban megszerezhetők, mielőtt végleg tönkremennének, vagy másféleképpen elkallódnának”- olvashatjuk egy múzeumi jelentésben.

Országszerte jellemző volt, hogy a háború idején megnőtt a vidéki műtermek forgalma, a korábbinál többen készíttettek családi emlékképet.

A rövid idő alatt nagymértékben felhalmozódott üveglemezek tárolását a fényképészek nem mindenhol tudták megoldani, ezért üvegkereskedőknek eladták, vagy megsemmisítették azokat. 1921-ben és 1922-ben a Néprajzi Múzeum munkatársai közel száz településről 25.000 darab, majd két tonna üvegnegatívot vásároltak.

További képekért kattints a fotóra!

A felvételek leltárba vételekor, leírásakor a viselet állt a középpontban, a fotográfusokra vonatkozó adatokat esetlegesen tüntették fel. Ennek pótlása az elmúlt évek kutatómunkájának eredményeképpen részben megtörtént, a rendelkezésre álló múzeumi iratok, iparos lajstromok alapján és a műtermi hátterek összehasonlító vizsgálatával jelenleg hetvennégy fényképészműterem tulajdonosa ismert. Többek között Barkó Imre és Barna Hugó Miskolcról, vagy a Bartizek fivérek Sátoraljaújhelyről, Békés Gyula Gyuláról, Borgula Ede Szekszárdról, a Fanto műterem Kecskemétről, Glück József Győrből, Kiss József Egerből, Mathea Károly Nagykanizsáról, Rupprecht műterem és Stagl Ferenc Sopronból, Vajda D(óri) Zalaegerszegről vagy a Weissbach Rilly és testvérek Mezőkövesdről.

A többségében az 1910-es években keletkezett képek a hazai viselet- és fotótörténet egy időben szűk, de annál sűrűbb, földrajzilag, társadalmilag rétegzett metszetét adják.

A háborús évekre a paraszti, parasztpolgári fényképkészíttetés a társadalom majd minden rétege számára elérhetővé és gyakorlattá vált.

Egy-egy városi, kisvárosi műterem vonzáskörzetébe több tucat település tartozott, emiatt összességében több száz falu ünnepi és hétköznapi viseletének pótolhatatlan forrása a gyűjtemény.

További képekért kattints a fotóra!

A gyűjtés céljából adódóan az anyag elsődleges olvasata néprajzi, viseleti, hiszen országos látlelet adja a századforduló környékén hordott népviseletek lokális jellegzetességeinek, a polgári öltözetdarabok, anyagok térhódításának, esetleges dominanciájának egyes vidékeken.

A fotókból körvonalazódnak a főbb műteremlátogatási alkalmak is (elsőáldozás, leány- és legénybarátok – esetleg besorozás alkalmával készült - emlékképei, esküvői fotók, családi képek és igazolványképek,

esetenként egy-egy iparos műhely tagjairól készült fotográfiák). A háborús háttértörténetből adódóan jelentős számban találunk a frontra készülő (vagy retusált formában jelen lévő), katonaruhás családtaggal készült vagy a férfiak nélküli nőket, gyerekeket megörökítő, feltételezhetően a frontra postázott családi képeket. A műtermen kívüli világ is megjelenik, hiszen a helyi fotográfusok az utcákat, a közösségi vagy családi élet fontosabb eseményeit is megörökítették.

Néhány felvétel a fotografálás „kulisszatitkaiba” is betekintést enged. Fotótörténeti vonatkozását tekintve számos olyan műterem, akár több száz üvegnegatívja maradt fenn a múzeumi fényképtárban, melyekből elvétve, egyáltalán nem vagy leginkább használatból származó pozitív ismerhető, hozzáférhető. Az országos gyűjtés során felkeresett fényképészműtermek típusa, felszereltsége széles skálán mozog: a kor legmodernebb eszközeivel ellátott országos hírű fotográfusoktól a más főfoglalkozás mellett, a saját lakóház verendáján, tornácán vagy udvarán dolgozó fényképészekig.

A válogatott fotográfiák elsősorban fényképkészítés tipikus alkalmait és a műtermek sokféleségét jelzik, tükrözve a háború lecsapódását.

Megfigyelhető az az ellentétet is, mely a paraszti, parasztpolgári társadalom tagjai és a városi, polgári hátterek, kellékek között feszül. A fotográfiák azt az esetlegességet is jelzik, ahogyan egy-egy kisebb térben, udvaron, tornácon egy-egy fényképész küzd a valódi műterem és fényképészeti kellékek hiányával.

További írások a gyűjteményi anyagról:
Bata Tímea: Műtermi fotózás Békés megyében (1872-1921). Válogatás a Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményéből.
KépTár 4. 2018, Budapest, Néprajzi Múzeum

Programkereső

Legnépszerűbb

Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Raffaello nem szerette az orrát, ezért retusálta azt önarcképein

A reneszánsz olasz festő valószínűleg saját orrának "idealizált" változatát festette meg önarcképein, vélik olasz kutatók.
Vizuál hír

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.
Vizuál Film

Antonio Banderas abszurdnak tartja, hogy szexszimbólumnak bélyegezték

A talán legsikeresebb hollywoodi karriert befutó spanyol filmszínész, Antonio Banderas augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját. 
Vizuál Film

Új Dirty Dancing-film készül Jennifer Grey főszereplésével

A Piszkos táncok folytatásába visszatér az eredeti film főszereplőnője - jelentette be Jon Feltheimer, a Lionsgate stúdió vezérigazgatója, megerősítve a már júliusban felröppent híreket.
Vizuál Artmozik éjszakája

Augusztus végén tartják meg az Artmozik éjszakáját

Egyetlen karszalaggal látogathatóak öt budapesti művészmozi vetítései, köztük számos premier előtti film augusztus 28-án estétől másnap hajnalig az Artmozik éjszakáján.