Vizuál

Kintsugi, avagy így lesz művészet a sérülésekből

2018.09.07. 10:05
Ajánlom
Újra divatos az a 15. századra visszavezethető japán gyakorlat, ami törött kerámiákból varázsol az eredetinél is értékesebb tárgyat.

A kintsugi (金継ぎ) eredete bizonytalan, de egy legenda szerint egy 15. százai japán uralkodó, nevezetesen Ashikaga Yoshimasa sógun nevéhez fűződik, aki, midőn szeretett halványzöld kínai porceláncsészéje eltörött, elküldte azt Kínába, hogy javítsák meg. A kínai keramikusok azonban – az akkori eljárás szerint – csúnya fémkapcsokkal rögzítették azt össze, amivel a sógun nem volt megelégedve. Bánatában egy japán keramikushoz fordult. A kézműves mester, meglepődve a sógun állhatatosságán és csészéje iránt érzett imádatán, elhatározta, hogy igazi műremeket varázsol a törött csészéből.

A lakkszömörce nevű, Japánban őshonos növény gyantájával rögzítette össze a csésze darabkáit, a ragasztásokat aranyporral festette meg.

A legenda hitelesnek tűnik, hiszen a kintsugi abban az időszakban terjedt el, amikor a művészet a zen buddhizmus térhódítása nyomán virágzó korszakát élte Japánban. Ekkor lett divatos a Sado, vagyis a teaceremóniák, a Kado, vagyis a virágművészet, más néven ikebana tradíciója, a No színház, valamint a kínai tintafestés is. A kintsugi hamarosan óriási üzletté vált. Egy 17. századi katona például azzal gazdagodott meg, hogy unalmas, öreg csészéket vásárolt, amiket szándékosan összetört, majd kintsugi technikával helyreállított, hogy aztán méregdrágán eladja azokat.

Staple_repairs-152718.jpg

A kínai, fémkapcsols rögzítés (Fotó/Forrás: Wikimedia)


Bár egy elterjedt tévhit szerint színarannyal rögzítik a darabokat – ez nem igaz. A hagyományos kintsugi technika során először lakkal ragasztják össze a porcelán mozaikjait. Ez a legnehezebb része az eljárásnak, hiszen ha egyszer megszárad a ragasztóanyag, többé nem lehet szétszedni és újra összeilleszteni a részeket. Ráadásul a felhasznált urushi lakk egészen addig mérgező, amíg meg nem szárad. Ez a fázis egy hetet is igénybe vehet. A következő lépésben lecsiszolják a ragasztóanyag kidomborodó feleslegét, majd a varratokat arannyal festik meg. Az arany nem csupán az esztétikum és az érték miatt fontos, de praktikus funkciója is van, hiszen élelmiszerbiztonsági szempontból is megbízható anyag. Az igazi kintsugi művészek sokoldalú emberek voltak: a lakkművészet különböző technikáit is tanulmányozták, készségeik magukba foglalták a maki-e-t, amelynek során színes lakkréteggel borított tárgyakra arany vagy ezüstporral festettek virágokat, tájképeket, valamint lakkozott tálcák, dobozok készítésével is foglalkoztak.

A kintsugi a keleti filozófiák nyugati térhódításával együtt vált népszerűvé Európában és a tengerentúlon, ugyanis a zen buddhizmus 16. századi esztétikai ideáljához, a wabi-sabihoz köthető.

Kintugi-153811.jpg

Kintsugi (Fotó/Forrás: Wikimedia)

A wabi-sabi esztétikája a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti, fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság, az egyszerűség dicsérete. A zen buddhizmusban a wabi-sabi gyakorlata abban segít, hogy az érzékeken át éljük meg az életet, vegyünk részt benne úgy, ahogy történik, és ne foglalkozzunk a szükségtelen gondolatokkal. A mahájána filozófia értelmében ugyanis a valódi megértés nem érhető el szavakon és a nyelven keresztül, csakis nonverbális úton: ez a wabi-sabi. A kintsugi mindezt a gondolatiságot magában foglalja, és gyönyörű metaforája az életnek. Azt a folyamatot sűríti egyetlen tárgyba, és teszi ezáltal kézzelfoghatóvá, ahogy az ember a traumáiból, a gyászból, sérüléseiből felépülve – azokat nem a szőnyeg alá söpörve – új emberré válik. A kintsugi arra tanít, hogy nem érdemes óvatosan élni;

a traumák az élet természetes részét képezik, amiket feldolgozva és beépítve erősebb, izgalmasabb személyiséggé válhatunk, miközben egyediségünket is ezek a törésvonalak hordozzák.

Porcelán a tenger mélyéről

Kapcsolódó

Porcelán a tenger mélyéről

Június 8-ig lehet látni a Dr. Zelnik István Magángyűjteményéből összeállított Cà Mau: Egy hajótörés porcelánjai című kiállítást. A Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum tulajdonosa most majdnem háromszáz évig elveszettnek hitt tárgyakat mutat be.

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

Kínai papíresernyő, fallosz alakú üvegtárgy és Zsolnay váza is található a diplomázó iparművészeti restaurátorok munkái között. Zsámbéki Anna restaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ főosztályvezetője a Megmentett műkincsek című, idén 21. éve megrendezett diplomakiállítás legérdekesebb darabjairól mesélt, de szó esett arról is, mi mindenhez kell értenie egy restaurátornak.

Nem csak a fenékjegye árulja el a hamis Zsolnayt

Nem csak a fenékjegye árulja el a hamis Zsolnayt

Hogyan hamisítják a porcelánt? Miből látszik, hogy valami értékes lehet? Vaja László porcelánszakértő és -restaurátorral beszélgettünk, aki arról is mesélt, restaurátorként milyen különösen izgalmas darabokkal akadt már dolga.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Elhunyt Goran Paskaljevic szerb filmrendező

A szerb szerzői film egyik legjelentősebb rendezője és forgatókönyvírója pénteken halt meg Párizsban, 73 évesen.
Vizuál lapszemle

Horvát Lili új filmjét dicséri a rangos Variety

Szeptember 24-én mutatták be itthon Horvát Lili megjegyezhetetlen című filmjét. A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotásról a Variety közölt méltató kritikát.
Vizuál hír

Már forog Deák Kristóf első nagyjátékfilmje, Az Unoka

Deák magyar alkotóként elsőként, a Mindenki című produkciójáért nyert élőszereplős rövidfilmes Oscar-díjat. AZ UNOKA című mozifilm forgatása 40 napot vesz igénybe, producere Zákonyi S. Tamás, aki a BÚÉK! és a Szabadság, szerelem című nagysikerű filmeket is jegyzi.
Vizuál magazin

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Vizuál ludwig múzeum

Elválasztanak és összekötnek

A Ludwig Múzeum új kiállításán a Telekom kortárs képzőművészeti gyűjteményéből láthatunk válogatást, amely a kelet-európai régió művészeinek több mint hetven alkotását mutatja be. A kiállítótérben látható művek számos témát érintenek, műfajukat tekintve is sokfélék, azonban abban megegyeznek, hogy az egyensúly megtalálásáról, a hidak, kapcsolatok építéséről és a kommunikációról szólnak.