Vizuál

Lehull a vörös csillag a Vincés nővérek rendházáról

Soha nem látott felvételek az 1956-os forradalom napjaiból
2019.07.11. 12:45
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai egy toronyért vetélkedő vörös csillag, zászló és kereszt harcát mutatják meg az eheti felvételeken.


011-113919.jpg

Férfiak szerelik le a vörös csillagot a Ménesi út 27. szám alatti Vincés Rendház/Katonai Kollégium tornyáról. Budapest, 1956. október vége. KL felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Az 1956-os forradalom képi emlékeinek egyik legfontosabb témája a kommunista uralom szimbólumainak elpusztítása. A budapesti Felvonulási téren álló hatalmas Sztálin szobor ledöntéséről a Magyar Távirati Iroda fotósai, a szobor feldarabolásáról számos hivatásos fényképész és magánszemély készített felvételeket. Sok képen láthatunk olyan zászlót, amelyből a forradalom támogatói kivágták a „Rákosi-címert”, és tanulmányozhatjuk például a Kálvin téri tűzfal vörös csillagának leszerelési folyamatát, a Szabadság téri, Szent Gellért téri szovjet emlékművek vörös csillagainak eltávolítását. 

2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően egy olyan fényképhagyatékkal gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, amely 181 darab 1956-os felvételt is tartalmaz. A fényképek egy részét Muzsnay Géza (1931-2017), a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár telefontechnikai egységének tervezőmérnöke készítette, de hagyatékában ma már nem azonosítható személyek által készített felvételek is vannak.

Az ő személyüket egy gondos és titoktartó kéz (Muzsnay?) csak egy monogrammal jelölte a papírképek hátoldalán.

Az itt bemutatott négy felvételt „KL” készítette, és az 1956-os jelképrombolások dokumentációjában azért különlegesek, mert a vörös csillagot egy katolikus intézmény, a Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata központi házának tornyáról távolították el.

041-113949.jpg

Teherautó húzza maga után a Ménesi út 27. szám alatti Vincés Rendház/Katonai Kollégium tornyáról leszedett vörös csillagot. Budapest, 1956. október vége. KL felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Az épület Hofhauser Antal tervei alapján 1909-ben készült el a Ménesi (akkor még Nagyboldogasszony) út 27. szám alatt, a rendház toronycsúcsdísze egy kereszt volt. A Vincés nővérek a második világháború alatt lengyel menekülteket és zsidó gyerekeket bújtattak – ezt a történetet mutatja be az Őrangyalház című dokumentumfilm, és a 2015-ben Kismama sárga csillaggal címmel kiadott napló írója, Dévényi Sándorné is itt húzódott meg rövid időre az üldözés elől néhány hónapos csecsemőjével. 1950-ben a kommunista állam megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét, a Vincés nővérek rendházát a Honvéd Kollégium és a Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karának egyetemista hallgatói kapták meg. Ekkor kerülhetett a torony csúcsára a vörös csillag. 1956. október 1-én az épületet a Városparancsnokságnak adták át, a hallgatókat máshol helyezték el.

A torony tetején zajló jelképharcban a kereszt és a vörös csillag után 1956. október végén megjelent a nemzeti színű zászló. Sorsa megegyezett a Szabadság téri szovjet emlékműre felhelyezett zászlóéval: a forradalom leverése után újra a kommunista uralom szimbóluma került a csúcsra. 1957-ben a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumot helyezték el a Ménesi úti épületben. A rendszerváltoztatás után a Vincések visszakapták az épületet, három évig itt működött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ma idősotthont igazgatnak a nővérek. Napjainkban újra kereszt áll a rendház tornyán.

További fotókért kattintson a képre

 

A Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában nagyjából 1500 darab, az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó felvétel tanulmányozható, és a Muzsnay hagyatékban fennmaradt felvételek is egyre gyarapodó számban érhetőek el a honlapon.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Kénytelen elárverezni több műtárgyát a Brooklyn Múzeum a pandémia okozta válság miatt

Gyűjteményének több darabját kénytelen elárverezni a New York-i Brooklyn Múzeum, hogy a járvány okozta válságos pénzügyi helyzetből talpra tudjon állni, és biztosítani tudja a múzeum fennmaradását.
Vizuál

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót Pompeji élére

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót a Pompeji Régészeti Park élére, miután Masssimo Osannát, a romvárost 2015 óta nagy sikerrel irányító kulturális menedzsert az olasz állami múzeumok főigazgatójává nevezték ki.
Vizuál galéria

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál ajánló

„Egyáltalán, doktor úr, nem tudok rendesen aludni" – pop-up kiállítás reflektál Csáth Gézára

Ötödik alkalommal adja át a Csáth Géza-díjat a Fiatal Írók Szövetsége szeptember 25-én Budapesten. A díjátadót követően az író életére és műveire reflektáló pop-up kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Vizuál fotó

KÉP-regény: „Sajnos zárva vagyunk”

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt idézi fel, milyen volt, amikor még lehetett koncertre járni meghitt klubokba és jazzkocsmákba.