Vizuál

Mecénások aranykora - Millenneumi kiállítás a Műcsarnokban

2016.11.28. 08:08
Ajánlom
Megnyitásának 120. évfordulója alkalmából a legtöbbször kortárs művészetet bemutató Műcsarnok kivételesen a múltba tekint, mégpedig a sajátjába. Az első aranykor című kiállítás kurátorával, Mayer Mariannal felidézzük a XIX. század második felét, a szervezett képzőművészeti élet indulásának idejét és kiderül az is, mi alapján választott portréfestőt Ferenc József császár.

Fidelio: Megépítésekor mi volt az elképzelés a Műcsarnok rendeltetéséről?

Mayer Mariann: A XIX. században a kultúra egy ország vagy nemzet fejlettségében fontos fokmérő volt.

A politikusok kulcsszerepet szántak a nemzettudat alakításában a művészetnek, az állam is támogatta.

Az 1861-ben alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat is ezt tartotta szem előtt. Nemcsak kiállításokat szervezett, hanem pályázatokat írt ki, támogatásokat adott és gondozta a magyar művészeti életet. A társulat első épülete a mai Andrássy úton – akkori nevén Sugárúton – állt. Itt rendszeresen tartottak tárlatokat, de kinőtték az épület tereit, és a közelgő millenniumra készülve elhatározták egy új, reprezentatív épület, a mai Műcsarnok megépítését a Sugárutat lezáró Hősök terén Schickedanz Albert tervei alapján. Az intézmény – ellentétben a pár évvel később megnyílt Szépművészeti Múzeummal – nem rendelkezett gyűjteménnyel, sem akkor, sem most. Csupán bemutatóhelye volt, eleinte a magyar, majd később külföldi képzőművészetnek is.

MayerMariann

MayerMariann (Fotó/Forrás: Mayer Mariann, Forrás:  Műcsarnok)

F: Mennyiben volt más élmény akkor ellátogatni a Műcsarnokba?

MM: Az 1896. május 4-i megnyitón 268 művész közel 1350 műalkotását állították ki. Összehasonlításképpen: a mostani tárlaton 170 művet tudunk bemutatni, és a Műcsarnok területe azóta némiképp növekedett is. Vagyis az említett 1350 alkotás azt jelenti, hogy a mennyezetig fel kellett stócolni a műtárgyakat.

Grandiózus festmények a millenniumról

Kapcsolódó

Grandiózus festmények a millenniumról

A Műcsarnok alapításának 120. évfordulója előtt tiszteleg az intézmény keddtől látható kiállítása, Az első aranykor, amely az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeteinek festészetét mutatja be csaknem 200 képpel.

A villanyvilágítás hiánya miatt a Műcsarnok eleinte nem egész évben üzemelt, hanem őszi és tavaszi tárlatokat rendeztek.

Az épületben a fényt korszerű, felülről világító ablakokkal oldották meg. Nagy presztízsharc folyt azért, hogy ki kerül a központi, tágas főhajóba. Az oldalsó részekre száműzték a kevésbé érdekes alkotókat. A szoborcsarnok a félkörívű apszisban volt, ahol kiszélesedik a tér, és már a bejárattól nagyon impozáns látványt nyújtott. A falakat textiltapétákkal borították, és nem volt ritka a zöld, egzotikus növények, pálmák beállítása sem a kiállítási terekbe.

F: Hogy vészelte át az épület az elmúlt 120 évet?

MM: Az első világháborúban hadikórházként működött a Műcsarnok, majd a II. világháborúban egy komoly bombatalálat érte a hátsó traktusát

, amelyet ezt követően évtizedekig nem tudta funkciójának megfelelően kiállítótérként használni. A háború után helyreállították az épületet, de nem az eredeti állapotában. Erre csak az 1990-es évek elején került sor, azóta az apszis a hozzá csatlakozó két térrel újra a kiállítótér része, mint a megnyitáskor.

Műcsarnok -bombázás után

Műcsarnok -bombázás után (Fotó/Forrás: Városliget Zrt.)

F: Milyen időszakra utal a tárlat címében szereplő első aranykor?

MM: A XIX. század második felének és a XX. század elejének alkotóit gyűjtöttük össze, akik a volt monarchia területén – Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, Romániában, Horvátországban – éltek és valaha kiállítottak a Műcsarnokban. Bemutatják azt a művészeti modernizációs folyamatot, amelyben három művészgeneráció alkotott: a historizmus, a realizmus és a századforduló modern irányzatainak képviselői. A Műcsarnok alapvetően a kortárs képzőművészettel, a kortárs kultúrával foglalkozik, így ez a tárlat kifejezetten ebből az ünnepi alkalomból szerveződött.

F: Melyik a kiállítás legrégebbi és legújabb festménye?

MM: A legkorábbi mű Wágner Sándor történelmi festménye, Izabella királyné búcsúja Erdélytől, amelyet az 1863-ban festett. A legkésőbbi kép pedig Zemplényi Tivadar: Könyörgés a békéért (1916) című alkotása, amely már az I. világháború nyomasztó légkörében a korszakot lezárja.

F: Milyen képek kerültek be a válogatásba?

MM: A korban kedveltek voltak a tájképek, melyeket nemcsak az akkori gyűjtők szerettek, hanem ma is népszerűek az aukciókon. Emellett a korszak másik meghatározója a történelmi, historizáló festészet volt. Ebben a megbecsültnek számító műfajban születtek Munkácsy Mihály monumentális művei. Bekerültek a válogatásba olyan külföldi alkotók is, akik ugyanazt jelentették a történelmi festészetben, mint ő. Például az osztrák Hans Makart, vagy a lengyel Jan Matejko.

A három M., vagyis az előbbi három nagy historizáló művész óriási műveit még soha nem állították ki egy térben.

A tárlaton szereplő művek bizonyosan népszerűek lesznek a látogatók körében: közérthető tematikájúak, bár időnként komor színvilágúak, de sokan felismerik az ábrázolt jeleneteket, a tetszetős tájképek pedig még a mai kor nézőjét is elkápráztatják.

F: Mitől volt különleges ez az időszak?

MM: E korszak reprezentálja, hogy a magyar kultúra modernizációja során kultúrpolitikai támogatással hogyan virágzott fel a képzőművészet. A magán- és az állami mecenatúra nagylelkű vásárlásai segítették a művészeket.

A korszak egyik legfontosabb mecénása maga a császár volt. Ferenc József nemcsak állami támogatásokat adott, de magánvagyonából is sokat áldozott a képzőművészetre.

Gyerekkorában maga is szívesen rajzolt, a művészet szeretetét megőrizve kedvelt szórakozása maradt a tárlatlátogatás.

F: A magyar művészeket is kedvelte?

MM: Ha egy festő különösen szórakoztató, vagy jó társalgó volt, akkor szerette vele megfestetni a portréját, ezért is ismerünk sok portrét a császárról.

A magyarok közül Benczúr Gyula és László Fülöp voltak a kedvenc festői. 

A császár vásárlásairól feljegyzéseket is vezettek, ami szintén lehet informálódni a kiállításon.  Nagyon sok művet vásárolt. Érdekes módon olyanokat is, amelyek politikai tartalmúak voltak például Bihari Sándor: Bíró előtt című képe, vagy Kernstok Károly Agitátor című festménye. Nagyon kedvelte a humoros, népi, vagy történelmi témákat. A realisztikus ábrázolást szerette, de a modern művek iránt kevéssé volt fogékony. Igyekezett az ízlésétől távol álló művekkel is megbarátkozni, de elsősorban ezeket a jól érthető, történelmi és realista műveket kedvelte. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus

Énekesképzés a teljesség igényével – Beszélgetés Baráth Emőkével

Augusztusban kerül sor először a Pure Voice Akadémia képzésére, melynek különlegessége, hogy holisztikus szemlélettel igyekszik felkészíteni a növendékeket az énekesi pálya változatos kihívásaira. A kurzus alapítójával, a világhírű szopránnal, Baráth Emőkével beszélgettünk.
Klasszikus

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.
Plusz

Elhunyt id. Éliás Gyula

Az első magyar DJ-generáció egyik legismertebb alakjának halálhírét fia is megerősítette a közösségi oldalán.
Klasszikus

Életre kelt építészet – száz éve született Iannis Xenakis zeneszerző

Száz éve született a 20. század egyik legkülönlegesebben sokoldalú alakja, az építész-zeneszerző Iannis Xenakis. A matematikai struktúrákat zenére fordító komponista muzsikáját hallgatva mintha egy futurisztikus utazáson vennénk részt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A kutya megette a telet?

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azon tűnődik, mi lett a téllel.
Vizuál hír

Kevin Spacey nélkül készül a tatárjárásról szóló film?

Lehet, hogy mégsem Kevin Spacey játssza majd az 1,26 milliárd forinttal megtámogatott, tatárjárásról szóló, új magyar film főgonoszát. Az amerikai sztár ellen ezúttal az Egyesült Királyságban emeltek vádat szexuális zaklatásért.
Vizuál gyász

Elhunyt Ray Liotta

Álmában érte utol a halál 67 évesen – olvasható a beszámolókban. A világhírű színész épp egy forgatáson tartózkodott, a Dominikai Köztársaságban.
Vizuál hír

Magyar filmterv nyert díjat Cannes-ban

Szabó Simon és Daoud Dániel filmterve, a Marad az űr nyerte el a legjobb kelet-közép-európai forgatókönyvnek járó Krzysztof Kieslowski-díjat, amelyet a 75. cannes-i fesztiválon adtak át.
Vizuál gyász

Elhunyt Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező

A magyar mozgókép mesterét türelemmel és méltósággal viselt, hosszú betegség után 90 éves korában érte a halál – tájékoztatta a család az MTI-t.