Vizuál

Mit keres a képregény a múzeum falán?

2020.09.17. 09:10
Ajánlom
A legtöbb mű olyan, mint egy rejtvény, amelyet ha megfejtünk, még komplexebb művészeti élményt kapunk. A Ludwig Múzeum gyűjteményében számos rejtélyes alkotás található, amelyek közül most több mint száz művet láthatunk az Időgép című új állandó kiállításon. Vizsgáljuk meg Roy Lichtenstein Vicki című képét kicsit közelebbről!

Lichtenstein a pop art egyik legjelentősebb művésze volt, aki képregénykockák felnagyított ábrázolásával vált híressé. Vicki című műve karrierjének csúcsán, 1964-ben született, a Girls című festménysorozat részeként. Az eredeti képregényt Jim Pike (eredeti nevén Jay Scott Pike) rajzolta.

Felmerülhet a kérdés,

hogyha ezek a festmények már létező rajzok másolatai, akkor mi ebben a művészet?

Lichtensteint ezzel sokszor megvádolták a hatvanas években. A Life magazin 1964-es róla szóló cikke nem finomkodott, ezzel a címmel jelent meg: „Ez a legrosszabb művészet Amerikában?” Vajon mi a válasz erre a kérdésre?

Vicki_1-144926.jpg

Az eredeti Jim Pike-féle képregénykocka és Lichtenstein műve (Fotó/Forrás: A kép a Deconstructing Lichtenstein oldalról, David Barsalou gyűjtéséből származik | Forrás: www.flickr.com/photos/deconstructing-roy-lichtenstein/ / Ludwig Múzeum)

Lichtenstien személyes érdeklődéséről egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy az érzelmek,

a szerelem személyes, mégis tárgyilagos ábrázolása fogta meg igazán a képregényekben.

A motiváció azonban nem elég a magyarázathoz. Ahhoz, hogy megértsük, mi lapul a háttérben, érdemes megvizsgálni milyen időszakban születtek ezek a művek és mire reflektáltak.

A pop art berobbanása előtt, az ötvenes évek Amerikájában az absztrakt expresszionizmus volt a vezető művészeti irányzat, amelyet az alkotók tudatalattijának elvont világát ábrázoló kompozíciók jellemezték. Eközben Amerikában egyre erőteljesebben kezdett teret hódítani az ipari tömegtermelés, a fogyasztói társadalom rövid idő alatt átalakította a mindennapokat. Árucikkek milliói árasztották el a boltokat, és ahhoz, hogy ezeket meg is vegyék az emberek,

szükség volt a reklámiparra, amely addig soha nem látott mértékben virágzott, a vizuális kultúra részévé válva.

A pop art alkotói ezt a világot emelték bele művészetükbe. Az absztrakt expresszionizmus elvont, nehezen értelmezhető formavilágával szemben a mindenki által könnyedén felismerhető holmik, a mindennapi élet tárgyai és a reklámok képi világa lett a pop art fő témája.

Lichtenstein-145021.jpg

Roy Lichtenstein a műtermében, 36 West 26th Street, New York, 1964. (Fotó/Forrás: Ken Heyman/ A Roy Lichtenstein Foundation Archives jóvoltából | Forrás: lichtensteinfoundation.org / Ludwig Múzeum)

Lichtenstein is ezzel a jelenséggel játszott, amikor

a tömegével nyomtatott, bárki számára olcsón beszerezhető népszerű képregényeket nagyította fel, felemelve egy hétköznapi tárgyat a magasművészet dimenziójába.

A nyomtatott képkockákon látható apró raszterpöttyöket is lemásolta és felnagyította, ebből ered a képek pöttyözöttsége. Anyaghasználata is a tömegtermelés folyamatára utal, mivel ipari zománcfestékkel fest fémlemezre.

Vicki_21-150157.jpg

Roy Licgtenstein: Vicki – I Thought I Heard Your Voice (Tanulmány), 1964 (Fotó/Forrás: www.mutualart.com / Ludwig Múzeum)

Egyetlen képkockát látunk a teljes történetből kiemelve, így rejtély marad számunkra, hogy milyen történetnek vagyunk a szemtanúi. Mi történt előtte és mi lesz a történet folytatása? Először a női arcot látjuk, utána vesszük észre a kép szélén egy férfi arcának élét, aki éppen kinyitja az ajtót, és azt mondja „Vicki, azt hittem hallottam a hangod.”

A nő arckifejezése is megfoghatatlan.

Csodálkozik, csábító, rémült vagy boldog? Milyen viszonyban van a két szereplő? És vajon szükséges ezekre a kérdésekre választ találni?

Lichtenstein művészetének lényege ebben a kérdésben keresendő, hiszen egy egész történet esszenciáját, emberi viszonyok, érzelmek, kétségek, örömök és csalódások szövevényes hálózatát ragadja meg egyetlen összesűrített pillanatban. Vicki című művének esetében ez különösen igaz, mivel az eredeti Jim Pike-féle képregény két képkockáját egyesítve alkotta meg a festményt.

Vicki_0-144932.jpg

Roy Lichtenstein: Vicki, 1964 (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

A nagyítás gesztusával kettős jelentést is adott a festménynek.

Egyrészt kifejezte rajongását a képregények világa iránt, másrészt erőteljes képi világával, illetve a szereplők viszonyának ábrázolásával a fogyasztói társadalmat kritizálva tükröt is tart elénk.

A reklámipar a pop art időszakában már javában használta a női arcot és testet az eladások növelése érdekében. A festményen látható szőke hajú nő tipikus szereplője volt a hatvanas évek hirdetéseinek. A szereplők a nézők tekintetének foglyai. Lichtenstein képén is a férfi tekintet tartja fogva a női szereplőt, ahogy tesszük mi is, miközben a műalkotást szemléljük, vagyis fogyasztjuk, mint egy egyszerű árucikket.

Támogatott tartalom.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Plusz

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Színház

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.
Klasszikus

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművaészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.  
Vizuál magazin

KÉP-regény: A trombitavirág

A Fidelio sorozatában hétről hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, akinek ezúttal egy falból előbukkanó váratlan vendégről az emberiség múltja, jelene és jövője jutott eszébe. 
Vizuál hír

Gergye Krisztián emlékezetkísérletbe kezdett

A táncművész-koreográfus Szent Iván éjjelére időzítette legújabb performanszának kezdetét: összekötve a múltat a jelennel, 40 festményt állított ki Kőszegen, kitéve az alkotásokat az időjárás viszontagságainak.
Vizuál ajánló

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Vizuál ajánló

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én.