Vizuál

Nemzeti Szalonból a Vigadó Galériába

2020.03.27. 10:00
Ajánlom
Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből.

„Modern szlovák képzőművészeti kiállítás nyílik szerdán délben a Nemzeti Szalonban, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Műcsarnok rendezésében. A kiállítást Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg."

„Rendezik az Engels teret. A nyáron szép parkot alakítanak ki a téren, március 1-e után pedig hozzálátnak a 66 esztendős Nemzeti Szalon lebontásához."

„Petri Lajos szobrászművész gyűjteményes kiállítása nyílik január 27-én délben a Nemzeti Szalonban."

Ugyanaz az újság, ugyanaz az év, ugyanaz a hónap. Mégis, ég és föld a különbség a Magyar Nemzet 1960. januári számaiból sugárzó cikkekből a – egykoron és ma Erzsébetről, a század közepén éppen Engelsről elnevezett téren álló – Nemzeti Szalon jövőjét illetően. Január 4-én jelzik a Modern szlovák képzőművészeti kiállítás január 6-ai megnyitóját, majd 12-én, rövid, apró betűs hírként értesülhetnek az olvasók arról, hogy március 1-je után lebontják az épületet. Végül 26-án – mintha mi se történt volna – hívják az érdeklődőket a másnapi Petri Lajos gyűjteményes kiállítás megnyitójára, szót sem ejtve a bontás tényéről.

ANemzetiSzalonbolaVIgadoGaleriaba-120457.jpg

Nemzeti Szalon (Fotó/Forrás: Wikipédia / Pesti Vigadó)

„A Nemzeti Szalon évtizedeken keresztül szolgálta a magyar képzőművészetet, most azonban már veszélyessé vált az épület, feltétlenül szükséges a lebontása. Ezt egyébként a városkép rendezése is megköveteli” - legalábbis a korabeli Népszava szerint.

Többekben felmerült azonban a kérdés, mi lesz így a kiállítóhely nélkül maradt magyar képzőművészettel?

A Magyar Nemzet 1960. április 17-ei száma ad megnyugtató választ: „a pesti Vigadó helyreállítandó épületrésze átmenetileg kiállítási célokat is fog szolgálni. A földszinten szoborkiállításokat, az emeleti folyosókon képkiállításokat rendeznek, és ideiglenesen ezzel pótolják a most lebontott Engels téri Nemzeti Szalont”. Sőt, 3000 férőhelyes hangversenyterem is létesül a II. világháború során megrongálódott épületben, ami egyúttal kongresszusok, nagygyűlések és más, tömegeket megmozgató összejöveteleknek is helyszínt fog biztosítani – legalábbis a döntéshozók szándékai szerint.

BestofBudapestHungary-120838.jpg

Pesti Vigadó (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Ősszel ennek megfelelően nyilatkozott Aradi Nóra, a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője is: „A Vigadó-épület Vörösmarty téri szárnya terv szerint kiállítási helyiség lesz.” Az eredeti elképzelések szerint az Engels tér már 1960 nyarára, a Vigadó átalakításának egyes részei 1962-re, a teljes munkálatok 1964-re fejeződnek be.

Mint ismert, a Pesti Vigadó csak 1980 márciusában nyitotta meg kapuit – a tervekkel ellentétben jó két évtizedes csúszással. Az ekkor megszülető Vigadó Galéria ez évtől pótolni igyekezett a magyar művészetet a Nemzeti Szalon megszűnése után.

 

Támogatott tartalom

Negyven éve nyílt az első tárlat a Vigadó Galériában

Kapcsolódó

Negyven éve nyílt az első tárlat a Vigadó Galériában

1980. április 2-án a „Mesterségünk krónikája” című kiállítással nyitott a népszerű intézmény.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Vizuál ajánló

Másfél tucat emlékezetes magyar film a Benczúr Kertben

A legrégebbi 1934-ből való a „legfiatalabb” 2001-ből. Az egyik lírai, a másik kifejezetten röhögtető, az egyik pörgős, a másik lassú, tűnődő, és nem is egy nosztalgikus. A sokszínű kínálat szűk egyharmada lefutott, de a másik kétharmad is remek estéket kínál.
Vizuál hír

Vastag porréteg alól bukkant elő az értékes Rubens-festmény

A flamand mester maga készítette azt az alkotást, amely július végén kerül kalapács alá Londonban.