A hangosfilmváltás igazi fordulópontot jelentett a film történetében. Mélies korai filmjeinek európai térhódítása után az amerikai filmek mindent letaroltak. A hatalmas felvevőpiactól hajtva elképesztő infrastruktúra épült, és először New York-i, majd hollywoodi központtal kialakult a stúdiórendszer. Bebetonozódnak az első filmműfajok, sztárok emelkedtek fel a semmiből. A húszas évek második felére viszont alábbhagyott a lendület, a kreatívabb megoldások, a médium művészi felhasználásának lehetőségei mind Európából érkeznek: itt íródnak a leghíresebb filmelméletek, innen indulnak az avantgárd filmes iskolák.

William Fox (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Persze önmagában ez nem lett volna elég az amerikai film világsikeréhez: kellett hozzá a hatalmas nézősereg mellett a csúcsra járatott stúdiórendszer és az is, hogy mindezt nem fenyegették olyan instabil politikai rendszerek, mint Európában a német vagy olasz filmet. Mégis, hajlamosak vagyunk mindent arra a pillanatra visszavezetni, mikor a film megszólalt - és aztán többet nem is maradt néma. Ebben pedig egy magyar származású producer, William Fox is kulcsszerepet játszott.

Fox 1925-26-ban kezdett intenzív felvásárlásba stúdiójával: megvette Freeman Harrison Owens kamera-szabadalmát, a három német feltaláló által kiötölt Tri-Ergon hangrendszer kizárólagos amerikai jogát, valamint Theodora Case hangosfilmmel kísérletező kémikus-fizikus vívmányait. Fox érezte az új idők változó szeleit, és tudta, hogy a hangosfilm gyökeres változásokat idéz majd elő a filmiparban.

Először D. W. Murnau remekművét, a Virradat-ot mutatták be ezzel a technikával. Más stúdiók is kísérleteztek saját hangrendszerükkel: a Warner Brothers a Vitaphone elnevezésű technikával állt elő - ezzel mutatták be 1927-ben A dzsesszénekes című filmet, amit közmegegyezéses szerint a hangosfilm-korszak nyitányának tartanak. Ennek ellenére a Warner Bros. hangrendszere alulmaradt a technológiai versenyfutásban, így nemsokára már a Fox fényhang-rendszere vált az egyik sztenderd hangrendszerré. A stúdió így készült híradói (Fox Movietone News) hamar Amerika elsőszámű híradójává váltak a The March of Time és a Universal Newsreel mellett.

Fox 1879-ben született Fried Vilmos néven egy zsidó családban Tolcsván, néhány évvel ezelőtt azt is sikerül beazonosítani, pontosan hol. 9 hónapos volt, amikor családja az USA-ba emigrálva letelepedett New Yorkban. Upton Sinclair Fox-ról szóló könyvében azt állítja, hogy a család  Fox apjának testvére miatt vándorolt ki, aki már 10 évvel ezelőtt emigrált az Államokba. Vele postán keresztül tartották a kapcsolatot, majd egyszer csak a levelek megszakadtak. A család azért utazott tehát ki, hogy kiderítsék, mi történt a rokonnal. A testvért soha nem találták meg, viszont úgy döntöttek, Amerikában megfelelő megélhetést lehet szerezni, ezért letelepedtek. Fox maga nem járt többet szülőfalujában. Évtizedekkel később egy operatőrt küldött oda, hogy készítsen pár képet Tolcsván. Ezeket megmutatta apjának is, aki szerint a falu az eltelt évtizedek ellenére semmit nem változott, egyetlen új ház sem épült azóta, hogy kivándoroltak onnan.

William Fox (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Fox-nak 12 testvére született, de csak 6 maradt közülük életben. Már gyerekként dolgozni kezdett előbb mint újságosfiú, majd mint ruha- és szőrmegyári munkás. Ezt az állást azért hagyta ott, mert heti 17 dolláros bérét nem sikerül 3 dollárral feljebb tornásznia.

Az új szórakoztatási módtól idegenkedő helybélieket kikiáltóval csábította be a mozijába, a filmek között pedig élő fellépőkkel próbálta fenntartani az érdeklődést. Nevét is megváltoztatta: édesanyját Fuchs Hannának hívták, a német Fuchs, azaz róka szó angol megfelelőjét vette fel: így lett belőle William Fox.

Zukor Adolfhoz, a filmvilág Napóleonjához hasonlóan ő is inkább vállalkozó volt, mint filmes, bár később gyakran emelt szót alkotásai művészi értékei mellett. Előfordult, hogy a forgatásokat is felügyelte, de a legtöbb vélemény szerint jobban értett vállalkozása bővítéséhez és a pénzügyi manőverekhez, mint a filmezéshez. 1914-ben kezdett filmeket vásárolni egy kaliforniai produkciós cégtől, hogy azokat saját mozijában vetítse le, majd bérbe adja más moziknak. 1915. február 1-jén megalapította a Fox Film Corporationt, azaz a Fox Filmvállalatot. Az ehhez szükséges tőkét biztosításban és bankügyekben érdekelt családoktól kapta.

Kapcsolódó

A filmvilág Napóleonja: a magyar, aki feltalálta Hollywoodot

Zukor Adolfot nem érdekelte a filmművészet - ő egyedül pénzt akart keresni. Megalapította a világ egyik első filmstúdióját, ötletei nélkül Hollywood ma nem létezne - vagy legalábbis nem ebben a formában. Vetélytársait kegyetlenül félreállította, miközben átlagos, fényűzés nélküli életet élt a filmipar egykori ura.

Fontos szerepet játszott abban, hogy 1915-ben az Igazságügyi Minisztérium feloszlatta a Motion Picture Patent Company (MPPC) monopóliumát. Ebben a trösztben tömörültek a legfőbb amerikai filmvállalatok (Edison, Biograph, Viagraph, Essanay, Selig Polyscope, Lubin Manufacturing, Kalem Company, Star Film Paris, American Pathé), a vezető filmforgalmazó (Gergina Klein) és a filmnyersanyag legfőbb gyártója, az Easman Kodak. Az MPPC óriási hasznot hozott az amerikai filmgyártásnak azzal, hogy standardizálta a filmforgalmazást és a filmgyártást. Többek között ennek segítségével tudott az amerikai filmipar dominálni az európai felett.

Aki győzött, így ő, és egy rakás másik vállalkozó is odafért az egyre nagyobb hasznot hozó húsosfazékhoz, amit ekkoriban a filmgyártás jelentett. Fox első filmstúdióját Fort Lee-ben, New Jersey államban húzták fel, sok korai stúdió mellett. Miután elég tőkéhez jutott, elkezdte vetélytársai felvásárlását és kapacitása bővítését.

Neki köszönhették a nézők a mozivászon egyik első szexszimbólumát, Theda Barát - ő volt a stúdió filmsikereinek egyik kulcsa. Ahogy belekezdett a filmgyártásba, Fox szinte azonnal hangos sikereket ért el filmjeivel. Moralitással és ízléssel mit sem törődve a korban kirívónak számító, a szex körül bonyolódó melodrámákat gyártott tucatszámra, amire csak úgy ömlöttek a nézők. Megalkotta a vamp fogalmát, ami egyfajta számító perszóna, férfiakat romlásba döntő végzet asszonya, női vámpír volt, ehhez pedig megtalálta Theodosia Goodman-t, egy kedves középosztálybeli zsidó lányt Cincinnatiből. Ő lett a vásznon Theda Bara, aki köré egész legendáriumot építettek ki.

Theda Bara (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Contributor / Getty Images)

Ráakasztották az Arab Halál becenevet. Egyik ikonikus filmje A veszedelmes asszony volt, ebben suttogja el az egyik legismertebb filmes idézetet, ami természetesen csak jelenetek közötti feliratként volt olvasható:

Kiss me, my fool!

Maga Fox egy hívő, családos ember volt, sikeres hollywoodi emberhez képest szokatlanul nyugodt, és balhémentes magánélettel. Egyik életrajzírója szerint egyáltalán nem volt tisztában filmjei valódi értékével: úgy gondolta, a Theda Bara-melodrámák nem közönséges, a nézők érzelmeit olcsón kihasználó filmek, hanem igazi művészeti alkotások, amelyek bátran mutatják be az ember rejtett pszichológiai oldalát. Ez persze elég nagy ellentétben állt azzal a szenzációhajhász reklámkampánnyal, ahogy Theda Barát és filmjeit hirdették: volt, hogy ünnepelt európai színésznőként próbálták eladni, ami legalább olyan nevetséges volt, mint amikor azt hirdették, hogy ő valójában egy szirén. A közönség viszont nem arra volt kíváncsi, hogyan próbál Fox komoly filmeket készíteni vagy Bara komolyan színészkedni.

GettyImages-629454825 (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Fox értett a jegyeladások nyelvéből, így felhagyott a művészieskedéssel, és ismét az okkult felé vitte el a reklámokat: immár Bara arab apjára utalgattak a posztereken, vagy épp arra, hogy Európában hogyan törték össze a színésznő szívét. Pletykákat indítottak el különös háziállatairól, mint például egy fütyülő bagolyról, egy perui macskáról vagy épp egy alvajáró orángutánról.

Csak a közönség legyen elégedett!

- nyilatkozta maga Fox egy 1916-os interjújában. Kedvenc színésznője származása mindig a bemutatott filmjétől függően változott: volt orosz, francia, arab és amerikai is.

Nem Bara volt Fox egyetlen felfedezése. Ő gyártotta a világ első millió dolláros filmjét, A Daughter of the Gods-ot, és ő fedezte fel Tom Mix-et is, a korai western egyik legnagyobb sztárját, akinek minden egyes filmje egymillió dollárral gazdagította a stúdiót. Sikereinek köszönhetően kapta Fox "A férfi aki elfelejtett aludni" becenevet. Ő maga nem szerette a nyilvános szerepléseket, ritkán adott interjúkat, az újságok mégis brilliáns, izgalmas, energikus vagányként írtak róla.

Tom Mix (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

1923-ban a Fox stúdió elkezdte felépíteni komplexumát Hollywood külterületén, pár évvel később pedig saját hangrendszerét kidolgozva már hatalmas sikereket ért el a hangosfilm úttörőjeként. A Fox stúdió ezzel az új technikával nőtt igazi óriássá. A hangosfilmváltás, ami más magyar filmesnek, Bánky Vilmának vagy Lugosi Bélának a bukást hozta, Foxot igaz császárrá tette. A legenda szerint százdollárosnál kisebb bankjegy soha nem volt nála, és annyira szerette volna megállítani az időt, hogy nem volt hajlandó irodájában felhúzni a redőnyt vagy órát viselni.

Kapcsolódó

Vidéki magyar lányból hollywoodi világsztár, majd unalmas golfozó feleség

Bánky Vilma Nagydorogról indulva vált az egyik legnagyobb hollywoodi sztárrá a némafilmkorszakban. A korai romantikus filmek tipikus női kedvese addig volt a csúcson, míg a film meg nem szólalt - akcentusával esélye sem volt a hangosfilm beköszöntével.

1927-ben Marcus Loew, a rivális MGM feje meghalt, a stúdió jogai pedig Nicholas Schenck-re szálltak. Fox meglátta ebben a lehetőséget, hogy tovább növelje birodalmát, és 1929-ben Schenck hozzájárulásával megvásárolta a Loew család tulajdonjogát az MGM-ben. Erre viszont a stúdió többi fejese, Louis B. Mayer és Irving Thalberg háborodtak fel - ők ugyanis hiába töltöttek be vezetői pozíciót, nem voltak részvényesek a cégben. Mayer kihasználta kapcsolatait és meggyőze a kormányszerveket, hogy indítsanak eljárást Fox ellen az antitröszt-törvény megszegése miatt.

1915-ben ennek köszönhetően szállhatott be a filmiparba, amikor viszont túl nagyra nőtt, a rendelkezés őt magát is elkaszálta. Ráadásul 1929-ben csúnya autóbalesetet szenvedett. Mire felépült, beütött a tőzsdekrach, vagyona pedig pillanatok alatt semmivé lett. Az 1929. december 6-i újságok egyik vezető híre már így szól:

A tőzsdekrach 91 millió dolláros adósságba sodorta a mozicézárt.

A Loew-Fox fúzió is semmissé vált.

1930-ra Fox elvesztette a hatalmat saját vállalata felett is. Balesete, az antitröszt-eljárás és a gazdasági világválság miatt egy hét évig tartó csődeljárásban találta magát. Az utolsó, nevéhez köthető film az 1930-as A nagy ösvény volt, John Wayne első főszerepe, és az első egész Amerikában forgalmazott szélesvásznú mozifilm.

A mélypontról soha nem tudott már felállni - miután kiengedték otthagyta a filmbizniszt. A szegénységtől persze nem kellett tartania, befektetései miatt élete végéig hatalmas vagyona maradt. Felesége is végig kitartott mellette. 20 évesen vette el az akkor 16 éves Eva Leo-t; december 31-én esküdtek, Fox bevallása szerint azért, hogy így egyetlen ünnepléssel letudhassák a házassági évfordulót, a születésnapját és a szilvesztert is. Két lányuk született.

Eva-ról keveset lehet tudni: az biztos, hogy fontos szerepet játszott Fox karrierjében, végig kiállt mellette és az üzleti ügyekben is segítette őt. Egyesek szerint gyakran adott filmötleteket is a producernek. Ha megtetszett neki egy könyv vagy forgatókönyv, azt elmesélte férjének, Fox pedig már másnap megszerezte a történet jogait és elkezdte előkészíteni a filmet. Saját karrierje is volt: lakberendezőként privát ügyfelek és a saját otthonuk mellett a Fox-mozik belsejének kialakításáról is gondoskodott.

William Fox 1952-ben, szinte észrevétlenül halt meg 73 éves korában New Yorkban.

Vállalata viszont jócskán túlélte őt.

Nem telik el óra úgy, hogy a világ valamelyik mozijában ne tűnne fel William Fox neve a vásznon!

- mondta maga a producer sikereinek csúcsán. Állítása ma is helytálló. Nevét csillag viseli a hollywoodi Hírességek sétányán - a 13 magyar származású csillag egyike.