Vizuál

Nyomozás egy magyar fotográfusnő után - FényképTár

2019.04.11. 16:40
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárának munkatársa egy ismeretlen utcakép nyomába szegődött és két művészt talált. Nyomolvasás négy lépésben.

1.

Ltsz_78-1065_Modor-123749.jpg

Utca, Modor (ma Modra, Szlovákia), 1880-as évek. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A vizitkártyaméretű fényképen két – valójában három – templomtorony. Házak, járókelők, a távolban egy szekér, baloldalt figyelő férfiak, egy kutya, a fekvő farönkök előtt egy elmosódó asszonyalak, csomagokkal mind a két kezében. Középen keskeny árok vagy patakmeder, rajta pallók (vagy inkább hidacskák?), az egyik korlátja mögött egy kamera és egy fotográfus. A vízen az egyik templomtorony és egy, a parthoz közelítő parasztasszony tükröződik.

Az arányok, a felvétel választott helye, a kompozíció jó szemre, ügyes kézre vall. A kép alján, műteremjelzésként, Ch. Porubszky Pressburg, Spitalgasse 31. olvasható, a verzón Charlotte Porubszky neve. A hátoldalra az albumin fényképet leltározó muzeológus 1978-ban azt is feljegyezte: „Pozsony környéke, 1880-as évek”.

Ki ez az ismeretlen fotográfusnő?

2.

Szakács Margit fényképész- és műteremkatalógusának munkacédulái kitesznek egy külön szekrényt. A könyv formájában megjelentetett adatbázist ugyan a szerző 100. születésnapjának tiszteletére kollégáim digitális változatban is közzétették és időről időre frissítik is, ezeket a papírokat nem jutott eszébe eltüntetni senkinek. Alighanem itt a helyük.

Az analóg adatbázis sokféle mutatója között van egy „Női FK” feliratú dobozka is, klasszikus, old school katalóguscédulákkal. Itt a Fényképtár gyűjteményei szerint válogatva sorakoznak a nevek, köztük Porubszky Charlotté. Az iménti városképnél Pozsony szerepel a cédulán, s a raktárbéli dobozban is a pozsonyi városképek között akadtam rá az eredeti fényképre.

Elsőre szembe tűnt már az ügyes képszerkesztés, ahogyan a kép alkotója a látványt a kettéosztások, átkelések, tükröződések révén hozta létre.

De a papírtesten a felvétel óta eltelt 140 év nyomot hagyott, s a digitális változaton kicsit rá kellett erősíteni a tónusokra. Így viszont már láthatóvá vált az utcarészlet, s a városképgyűjteményt kezelő muzeológus a Pozsony környéki kisvárosok között rá is lelt a felvétel helyére: Modorra. És csakugyan: a vízen tükröződő torony a modori római katolikus Szent István templomé, az utca végén látszó pedig az egymás mögött álló evangélikus templomoké. A képsíkot kettéválasztó víz alighanem a Fényes Elek által 1851-ben még említett Modra patak, ami azonban pár évtizeddel később már nem látszik a hajdani Deák Ferenc téren.

Ma így néz ki az utca, ahol a fotográfus valaha fényképezett:

modorMa2-122532.jpg

A mai városkép (Fotó/Forrás: Google Streetview)

3.

Porubszky Charlotte modori felvétele a használtcikk piacról került a gyűjteménybe. Nem tudni, hogyan, kinél vészelte át a fotó az elkészülte utáni csaknem 100 évet. Egyéb, vele egykorú vizitkártyával együtt a muzeológus – szerencsére – megvásárolta. A Szakács-féle adatbázisban fűződik még néhány kép a pozsonyi fényképész nevéhez; ezek azonban mind a Langenthal család tagjairól készült műtermi fotók az 1890-es évekből. A leggyakrabban egy fiatal lány szerepel rajtuk, bizonyos Lenke.

Róla vajon tudunk valamit?

82-1679-122532.jpg

Ltsz. 82. 1679. Langenthal Lenke havas portréja, a kép verzóján németül „Lenke tulajdona, 1893. dec.”felirattal (Fotó/Forrás: Fotó: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

 

82-1674-122532.jpg

Ltsz. 82.1674. Langenthal Lenke portréja, 1894 körül. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A családi emlékezet szerint – a viselettörténeti gyűjtemény kezelőjének távoli rokonáról lévén szó, ezúttal erre is hagyatkozhatunk –

Langenthal Lenke szobrásznak készült, Rodinnél is tanult, de korán meghalt”.

Ilyen nevű növendéket – feltéve persze, hogy nem egy névrokon – a Képzőművészeti Egyetem online adatbázisában is találunk. Eszerint Langenthal Lenke 1899-1901 között a mintarajztanoda hallgatója volt. 

A Pesti Hírlap 1900. április 10-i számában közölt tudósítás szerint a művésznövendékek kiállításán ő is szerepelt az Andrássy úti mintarajziskolában, s a különben kellően zord kritikus az ő tollrajz-vázlatait is említésre méltónak találta.

Vajon a hírek szerint jól rajzoló Lenke tudott fényképezni? Csakugyan szobrásznak készült?

Gondolhatott ilyesféle pályára a századfordulón? Hányan osztoztak a sorsában vidéki lányokként, művésziskolai oktatást választva? Mi lett vele, miután otthagyta a mintarajziskolát?

1903-ban a tanárok fiumei gyűlése apropóján találkozunk a nevével egy újságcikkben újra, ahol mint dobsinai tanítónőt említik, aki a saját költségén vett részt egy olaszországi szakmai úton. Ekkor, többek közt, Firenzébe, Padovába, Genovába és Nápolyba is eljutott ösztöndíjas társaival. 1908-ban aztán, ismét a Pest Hírlap adja hírül, hogy a vallás és közoktatási miniszter a dobsinai állami polgári iskolai rendes tanítónőt a pozsonyi állami polgári leányiskolához nevezte ki.

Innentől azonban, úgy tűnik, el is veszítjük a nyomát.

Férjhez ment vagy külföldre? Meghalt?

4.

Nézzük ezt a kettősportrét!

82-1684-122532.jpg

Ltsz. 82.1684. Langenthal Lenke egy ismeretlen asszonnyal, 1894 körül. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Mivel a többi családi kép szerint Langenthal Lenke édesanyja nem az itt látható asszony, nem tudjuk, kivel mehetett a kamaszlány fényképeszkedni. A beállításból azonban következtethetünk a Lenke életében betöltött szerepére. A felvételen ugyanis könyvek fekszenek a lány előtt az asztalon, az egyikben mintha lapozna is, miközben a mögötte álló idősebb nő büszkén a vállára teszi a kezét. A gesztus egy Lenkét támogató rokoné is lehet, én azonban a fotót nem tudom nem mester és tanítvány ábrázolásaként látni.

Ha most elengedném a történész gyeplőjét, aki források híján inkább óvatos, arra vetemednék, hogy elképzeljem, valójában nem is más, mint Porubszky Charlotte áll Langenthal Lenke mögött, s ez kettejük közös önarcképe.

De akár Lenke néz Charlotte kamerájába, akár ketten néznek egy irányba, rokonszenvesen nyílt és büszke tekintetükben önálló kereset, szabad mozgás, önkifejezés és alkotómunka vágya csillog. (Hisz mindjárt itt a 20. század!)

Egyiküknek talán vannak még pozsonyi (?) családi albumokban lappangó fotográfiái. Én pedig örülök, hogy nem tűntek el nyomtalanul.

Köszönöm Baji Etelka, Lengyel Beatrix, Ormos József és Tomsics Emőke segítségét a nyomolvasásban.

szerző: Fisli Éva

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kórházba került Rost Andrea

„Szeretettel és együttérzéssel gondolok minden embertársamra, aki a fertőzéssel küzd!” – írta Facebook oldalán Rost Andrea, akit a bejegyzés tanúsága szerint néhány napja a Szent László Kórházban kezelnek koronavírussal.
Vizuál

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Klasszikus

Korán megkapta Kocsis áldását – Berecz Mihály a Kult50-ben

„Születésem óta a zene állandó része életemnek”, írja az 1997-es születésű Berecz Mihály rövid önéletrajzában. Valóban így van. De a zene kezdetben nem a klasszikus műfaj köntösében volt jelen az életében, hanem a népművészet révén.
Klasszikus

Egmont-nyitány tízezer tüntető előtt – interjú Juhász Bence karmesterrel

Október 23-án hatalmas tömeg állt ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett. A Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara pedig egy olyan zeneművet vitt utcára, amellyel történelmi időket idézett: Beethoven forradalmi Egmont-nyitányát. Juhász Bence karmester beszélgetésünkben felelevenítette a különleges előadást.
Színház

Újabb házassági leckék középhaladók

Ősbemutatóra készül a Centrál Színház, ugyanis október 30-án mutatják be az évek óta nagy sikerrel futó Házassági leckék középhaladóknak folytatását. Florian Zeller francia író gondolta újra az eredeti előadás alaphelyzetét és még egy estére összehozta a szereplőket.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Esélytelen találkozás egy nagyvárosi mágussal

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a John Lurie-val való találkozás emlékét idézi fel.
Vizuál pályázat

Egy dolog adott, a W! – A kreativitás új hulláma egy izgalmas pályázaton keresztül

A határtalan fantáziáé a főszerep a Westend logójának tartalmi megtöltéséhez. Magyarország legnagyobb bevásárlóközpontja tavaly teljesen új, dinamikus arculattal ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Az új logóban található W betű konténerként funkcionál, azaz kizárólag a formája kötött, tartalma azonban szabadon változtatható, melyet most bárki megölthet a saját ötletével. A kreatív tervezőpályázatra november 15-ig várják a munkákat.
Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.