Vizuál

Renoir túl szegény volt, hogy énekórákat vegyen, így festő lett

2019.12.02. 15:50
Ajánlom
Karrierje elején festékre sem volt pénze a francia impresszionizmus kiemelkedő mesterének, nem talált ugyanis vevőt a képeire. Ma már csillagászati árakon találnak gazdára Pierre-Auguste Renoir alkotásai az aukciókon.
Pierre_Auguste_Renoir_uncropped_image-103701.jpg

Auguste Renoir 1875 körül (Fotó/Forrás: wikipedia / Pierre-Auguste Renoir)

1841. február 25-én született a közép-franciaországi Limoges-ban. Szabó apja és varrónő anyja csak nehezen tudta eltartani hét gyermekét, ezért költöztek 1844-ben Párizsba.

Kiskorában kiváló énekhangja volt, a zeneszerző Charles Gounod is bátorította, de szegénységük miatt énekórákra nem volt pénzük.

Már tizenhárom éves korában dolgozni kezdett egy porcelánfestő műhelyében, ahol felfigyeltek kézügyességére, és a legelegánsabb darabok festését bízták rá. Ebédszüneteit rendszeresen a Louvre-ban töltötte, ahol szobrokat és festményeket tanulmányozva rajzolgatott. A gépesítés miatt azonban a manufaktúra bezárt, ezután alkalmi munkákból élt, misszionáriusok számára festett képeket, legyezőket dekorált.

1862-ben kezdte meg művészeti tanulmányait Charles Gleyre stúdiójában, itt találkozott és barátkozott össze Alfred Sisleyvel, Frédéric Bazille-lal és Claude Monet-val.

Sokszor még festékre sem volt pénze, hiába állított ki a Szalonon, vevőt nem talált képeire, hosszú évekig csak küszködött, még állandó lakcíme sem volt.

Az 1870-es francia-porosz háború idején önkéntesként vonult be a lovassághoz, de vérhast kapott és leszerelték. A francia összeomlás után, a párizsi kommün idején a Szajna-parton festegető Renoirt kémnek nézték, életét csak az mentette meg, hogy a kommünárok vezetője felismerte. 1874-ben összekülönbözött legjobb barátjával, a tehetős festő Jules Le Coeurrel, s támogatóját elvesztve lakóhelyet kellett változtatnia.

További festményekért kattintson a képre:

A kommün bukása után újra felvette a kapcsolatot barátaival, Monet-val és Sisleyvel. Velük, valamint Paul Cézanne-nal, Édouard Manet-val és Camille Pisarróval együtt festett nyaranta a fontainebleau-i erdőben. Ebből az időből származik egy ismert képe, amely a Monet családot ábrázolja argenteuil-i házuk kertjében, a témát Manet-val párhuzamosan, egymás mellett dolgozva festették meg egy-egy vásznon.

Barátaival új irányzat kidolgozásán fáradoztak, első közös kiállításukat 1874-ben szemlélhette meg a közönség. A csoportot egy kritika nyomán nevezték el impresszionistáknak, mely szerint alkotásaik inkább benyomások, mintsem befejezett képek. A többiek inkább tájképeket festettek, Renoirt az ember érdekelte, patrónusai, a gazdag Charpentier család révén számos megrendelést kapott.

Apró ecsetvonásaival érzékeltette a levegő remegését, a lombokon áttörő fényt, az emberi bőr ragyogását.

Anyagi gondjai megszűntek, kedvére utazgathatott is, járt Algériában, Spanyolországban és Itáliában, Palermóban negyven perc alatt festette meg Richard Wagner zeneszerző portréját.

Második algériai útján tüdőgyulladást kapott, aminek következtében élete végéig légzőszervi betegségekkel küszködött. Tengeri levegővel próbálta kúrálni magát, és a La Manche csatorna egyik szigetére, Guernseyre költözött, ahol egy hónap alatt 15 tájképet festett.

Az 1880-as évek elején túllépett az impresszionizmuson, felfedezte Raffaello és Ingres művészetét, a rajz és a vonal, valamint a fekete szín szerepét. A fegyelmezett klasszicizmus felé fordult, e korszakának jellemző alkotása a Nagy fürdőzők, valamint A tengerparton című portréja kedveséről, Aline Charigot-ról. 1890-ben megnősült, három fia született, közülük Jean ismert filmrendező lett. Egyre többször festette meg a családi élet bensőséges pillanatait, és ismét a színeket emelte ki.

1892 után súlyos ízületi gyulladás támadta meg, amely végül kínszenvedéssé változtatta számára a festést. 1907-ben a Földközi-tenger mellett, Nizza közelében telepedett le - háza, a "Les Collettes" ma múzeum -, de állapota tovább súlyosbodott.

Bár tolókocsiba kényszerült, élete végéig dolgozott, sőt szobrokat is készített utasításai alapján előmunkált agyagból.

Élete alkonyán több csapás is érte: Jean fia az első világháborúban súlyosan megsebesült, felesége 1915-ben meghalt. Még megélte, hogy egyik művét megvette a Louvre, és becsületrendet kapott. 1919. december 3-án, 78 éves korában hunyt el Cagnes-sur-Merben.

1154px-Renoir_Pierre-Auguste_by_Dornac_BNF_Gallica-103701.jpg

Pierre-Auguste Renoir, c. 1910, Dornac (1858–1941) felvételén (Fotó/Forrás: wikipedia / Pierre-Auguste Renoir)

Renoir kedves témája volt a női test szépségének ábrázolása, szívesen festett pezsgő társadalmi eseményeket is. Képeiről életöröm, derű, szépség árad, fürdőző női éppúgy ragyognak, mint virágcsokrai.

A föld az istenek paradicsoma: ezt akarom megfesteni

- vallotta. Örömből festett, képei is ezt tükrözik, talán ezért is kedvelik műveit világszerte, alkotásai az aukciókon csillagászati árakon találnak gazdára.

A Szépművészeti Múzeum idén májusban vásárolta meg 3,5 milliárd forintért Renoir Fekvő női akt című remekművét, amelyet az idős mester 1903-ban festett, és jó néhány évig nem is vált meg tőle, annyira sikerültnek érezte. A kép 1907-ben már járt Budapesten, a Nemzeti Szalon kiállításán, de akkor nem tudták megszerezni. A múzeumnak száz éve, az első világháború óta ez legjelentősebb értékű egyedi szerzeménye, amelyet kamarakiállításon mutattak be, nyár óta a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.

Renoir1-100249.jpg

Pierre-Auguste Renoir: Fekvő női akt (Gabrielle) (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)

Amikor Renoir szabadságra ment az impresszionizmusból

Kapcsolódó

Amikor Renoir szabadságra ment az impresszionizmusból

Az Uránia Exhibition on Screen-sorozatában Renoir művészi kilengésének eredményét járják körül szombaton este. Ehhez öt érdekességgel járulunk hozzá.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

2019 legfantasztikusabb fotói - és a mögöttük álló történetek - Galéria

Nemcsak a felvételeket, hanem a mögöttük meghúzódó problémákat és történeteket is megosztjuk!
Vizuál online

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Vizuál hír

Kénytelen elárverezni több műtárgyát a Brooklyn Múzeum a pandémia okozta válság miatt

Gyűjteményének több darabját kénytelen elárverezni a New York-i Brooklyn Múzeum, hogy a járvány okozta válságos pénzügyi helyzetből talpra tudjon állni, és biztosítani tudja a múzeum fennmaradását.
Vizuál

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót Pompeji élére

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót a Pompeji Régészeti Park élére, miután Masssimo Osannát, a romvárost 2015 óta nagy sikerrel irányító kulturális menedzsert az olasz állami múzeumok főigazgatójává nevezték ki.
Vizuál galéria

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!