Zenés színház

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

2019.06.12. 17:20
Ajánlom
Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.

Négy opera, tizennégy órányi zene, és egy olyan mitológiai világ, amely ősidők óta izgatja az emberiséget. Korábban írtunk már arról, hogy miért volt különleges Wagner nagyszabású vállalkozása, illetve arról is, mennyit merített a popkultúra azóta a Ringből. Június 13-án kezdődik a Budapesti Wagner-napok, hangolódjunk a zenére mi is!

Wagner úgy készült fel a komponálásra, mintha nem is zeneszerző lenne, hanem filozófus

Vagy legalábbis esztéta. Richard Wagner maga írta a Ring szövegkönyveit is, és habár nem mindenki ért abban egyet, hogy a librettó hasonlóan zseniális lenne, mint maga a zene, a komponista komolyan vette ezt a szerepet. A Nibelung gyűrűje előtt – mintegy a ciklusra készülve – egy sor tanulmányt írt és adott ki. A Művészet és forradalom című esszéjében például egy idealista képet fest egy olyan korszakról, amelyben a művészetet nem írja felül a politikai berendezkedés és az ideológia, hanem apollóni formájában virágozhat, és vele együtt az ember is. Opera és dráma című, könyv terjedelmű munkájában pedig a görög alapokon nyugvó zenedráma megteremtésének elméletét fektette le.

Wagner

Wagner

Így kapott nevet Siegfried kardja

Az 1840-es évek egyik sztárfilozófusa Ludwig Feuerbach volt, aki azt az „eretnek” gondolatot hirdette, hogy Isten nem más, mint az emberek vágyainak, igényeinek, fantáziáinak kivetülése. Kultúránkban Feuerbach jelentette ki az elsők között, hogy az ember hozta létre Istent. Wagnerre hatottak Feuerbach gondolatai, és a filozófus egyik kulcsfogalmából alkotta meg Siegfried kardjának nevét: Nothung. Feurerbach Noth-fogalma azt jelenti: szükségszerűség – ez az a természeti erő, amely a tömegek szívében élve a szabadság felé vezeti az emberiséget.

Siegfried_from_Wagner-172300.jpg

Siegfried Wagner Ring ciklusából (Fotó/Forrás: Wiki)

Siegfried a legfurcsább emberfeletti ember

Legnagyobb hősét, Siegfriedet Wagner úgy jellemezte, mint „az embert fizikai megjelenésének legtermészetesebb, napfényes teljességében”. Egészen sok tényezőből tevődik össze ez az operairodalomban egyedülálló hős. Alakjában ott találjuk a rousseau-i „nemes vadembert”, aki természetszerűleg ártatlan. Megtestesíti a világ elveszett harmóniáját, amely a természet és az ember között már nem áll fenn. Ugyanakkor van benne valami bábfigura-szerűség: Thomas Mann a Ringet „végsőkig sűrített bábszínházi darabnak” nevezte egy „ész nélkül cselekvő hőssel”. Theodor Adorno szerint Siegfried naiv és uralkodó hajlamú. Nem véletlenül, hogy a 19. század óta talán Siegfried megítélése változott a legtöbbet: sokak szerint ő faji felsőbbrendűséget hirdető karakter.

A Ringet hamarosan kisajátította a nacionalista jobboldal

Wagner 1883-ban meghalt, az általa létrehozott Festspielhaus – a művei számára épített operaház –azonban a mai napig működik Bayreuthban. A hely a 19. század végére az árja felsőbbrendűséget hirdetők kegyhelyévé vált, ehhez az örökösök hol asszisztáltak, hol nem. A II. világháború után Wieland Wagner Ring-rendezései megpróbáltak felülemelkedni a politikán, és egyetemesebb, archetipikus vagy mitikus szintjére hatolni a történetnek. Annak a rendezőnek, aki A Nibelung-ciklushoz nyúl, tisztában kell lennie annak történetével is keletkezésétől egészen napjainkig. A hetvenes-nyolcvanas években megjelenő posztmodern rendezések éppen arra törekedtek, hogy megszabadítsák a zenedrámákat a múlt ideológiai terhétől.

Ha modern rendezést látunk, ne utasítsuk el egyből: nézzük meg, mit szeretne közölni. Ne felejtsük el, Wagner már nem, csak a művei élnek.

Bayreuth_Festspielhaus_Vorderansicht-130302.jpg

A Bayreuthi Ünnepi Játékok színhelye, a Festspielhaus (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Mire az utolsó opera komponálásához ért, valami változott Wagner fejében

Az istenek alkonya a Ring-ciklus utolsó operája. A zene komponálásához 1869-ben fogott hozzá Wagner, a szöveggel azonban már húsz évvel korábban készen volt. Nem csoda, hogy a két évtized alatt a Gesamtkunstwerk (összművészet) koncepciója is változott a fejében. Míg az elején úgy vallotta, hogy a zenedrámában azonos státuszt kell kapjanak a művészeti ágak, később egyre inkább úgy gondolta, hogy a zene minden más művészet fölé emelkedhet. Ebben a nézetében Schopenhauer filozófiája is megerősítette – és természetesen az a tény, hogy ő, Wagner a zeneszerzéshez értett igazán.

Ez az esztétikai nézőpontváltás hallatszik Az istenek alkonya zenéjén is, amely látszólag visszazökken a hagyományosabb operai formába. Azonban ne gondoljuk, hogy Wagner operaszerkesztési kérdésben megszűnt újító lenni az élete vége felé. Az istenek alkonyát záró nagy máglyajelenet az egész tetralógia vezérmotívumait felvonultatja, és olyan tökéletes dramaturgiát hoz létre, amely kétségkívül az operairodalom egyik csúcspontja.

Forrás: Barry Millington: Richard Wagner – Bayreuth varázslója. Rózsavölgyi és Társa Kiadó.

Fischer Ádám: A segítségnyújtás nem lehet bűncselekmény

Kapcsolódó

Fischer Ádám: A segítségnyújtás nem lehet bűncselekmény

Egyik lába Magyarországon, a másik lába a nagyvilágban. A hatvankilencedik évébe lépő Fischer Ádám a Wagner-napok művészeti vezetőjeként a nemzetközi operaéletben való jártasságát Budapesten kamatoztatja, miközben egyike azon kevés muzsikusoknak, akik határozottan nyilatkoznak társadalmi kérdésekben.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Plusz

Ők kapták idén a Junior Prima díjakat népművészet és közművelődés kategóriában

A díjátadó rendezvény idén a Docler Irodaházban kapott helyet, ahol a biztonsági előírásokat betartva nyújtotta át a díjakat Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, valamint Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító-tulajdonosa.
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Klasszikus

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.
Zenés színház ajánló

Szerelem, féltékenység és rengeteg humor - látványos revü-operettel indul az évad a Miskolci Nemzeti Színházban

A Bál a Savoyban Ábrahám Pál egyik legnépszerűbb, napjainkban is Európa szerte játszott operettje. A bohózati fordulatokban bővelkedő mulatságos féltékenységi történet helyszínét Szőcs Artur rendezése Nizzából Londonba teszi át. A mediterrán – olasz és spanyol – motívumokból építkező zenei anyagban számos népszerű sláger is felcsendül.
Zenés színház hír

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Zenés színház hír

Október közepéig elmaradnak az Opera előadásai

A koronavírus járvány növekvő esetszámaira tekintettel a Magyar Állami Operaház vezetősége úgy döntött, felfüggeszti előadásainak próbáit, ennek eredményeképp pedig a meghirdetett előadások döntő többsége október 17-ig elmarad.
Zenés színház interjú

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.