Zenés színház

A mitológiai szörnyek valósága

2021.12.03. 14:15
Ajánlom
Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.

Már megszokhattuk, hogy külföldre kell utazni, ha az elsők között akarjuk meghallgatni Eötvös Péter operáit, a darabok ősbemutatójára ugyanis rendszerint nem Magyarországon kerül sor. Ugyanakkor nagy örömre is okot adhat, hogy egy olyan rangos intézmény, mint a Berlini Állami Opera, magyar zeneszerző alkotását tűzi műsorra, hiszen mindez a presztízs mellett egyéb előnyöket is jelent: a Sleepless esetében a szereposztás is egészen kiváló lett, és láthatóan nem spóroltak a díszleten sem.

Eötvös Péter témaválasztásaiban évek óta nagy szerep jut a mitikus, valamilyen emberen túli világhoz köthető történeteknek,

a Jon Fosse elbeszélései alapján írt Sleepless is ebbe a sorba illeszkedik. A norvég író Trilógia című kötete balladaszerű, furcsa, misztikus világban játszódik, és sajátos, lírai elbeszélésmódja – ismétlésekkel, visszatérésekkel – egészen zeneivé teszi. Az opera az eredeti mű hangulatát jól megőrizte, egyes archetipikus vonásait pedig még jobban kiemelte.

SLEEPLESS_GP-7103-135651.jpg

Eötvös Péter: Sleepless (Fotó/Forrás: Gianmarco Bresadola)

A történet középpontjában egy fiatal pár áll. Még nem érték el azt a kort, hogy törvényesen összeházasodhassanak, de a lány, Alida, bármelyik percben megszülheti a gyermeküket. Elhagyják otthonukat, egy kis norvég halászfalut, abban a reményben, hogy a városban könnyebben boldogulnak majd. Ehelyett azonban az emberek kitaszítják őket, így Asle, a fiú, eljut addig a pontig, hogy végezzen azokkal, akiktől valamilyen javat remélnek: csónakot, házat, pénzt.

Egy idő után egy titokzatos, fekete ruhás ember szembesíti a bűneivel, rászabadítja a város lakóit, akik kivégzik a fiút.

A magára maradt Alidát egy régi ismerőse veszi pártfogásába, akivel leéli az életét. Idős korában Asle hangját kezdi hallani a tengerből, és a habok közé követi halott szerelmét.

Az opera a három elbeszélés közül legnagyobb részben az első, a címadó Sleepless cselekményére épít, mely a gyermek születéséig tart. A harmadikból, mely Asle halála után játszódik, csak a történetet előrevivő, legfontosabb elemek kerültek bele, Alida végső útja pedig egy monológ formájában valósult meg. Természetesen

az eredeti mű kevéssé a cselekményre fókuszáló felépítése is szerepet játszhatott abban, hogy a történet jól működik operaszínpadon,

Eötvös Péter darabjából semmilyen lényeges elem nem maradt ki, mégsem vált túlzsúfolttá, a fontosabb motívumok megfelelően érvényesültek.

SLEEPLESS_KHP-4598-141300.jpg

Eötvös Péter: Sleepless (Fotó/Forrás: Gianmarco Bresadola)

Az opera zenéje is a misztikus, inkább lírai, mintsem drámai vonásokat erősítette. Az utóbbi időben azt lehetett észrevenni Eötvös Péter művészetében, mintha a zeneszerző többet dolgozna direkt, kifjezetten érzéki hatást kiváltó eszközökkel.

A Sleepless zenéjét egy a 19. századon edződött operakedvelő is magával ragadóan szépnek találná.

Ezek a megoldások ugyanakkor egy tőről fakadnak a hagyományosabb dramaturgiával is, a darab a múlt század első felének nagy történetekre építő operáinak célkitűzésével mutatnak rokonságot. Britten, Richard Strauss művei juthatnak eszünkbe (előbbi már csak a tenger jelentősége miatt is), a darabot indító altatóról pedig Gershwintől a Porgy és Bess. A legfeltűnőbb zenei kapcsolódások azonban nem ezekhez a cselekményes darabokhoz kötik a művet, hanem egy inkább a mitikus vonásokban rokonságot mutató operához: ez Bartók Kékszakállúja,

az ékszerésznél tett látogatás direkt módon is megidézi a kincseskamra-jelenetet.

A Sleepless egy másik fontos zenei sajátossága a benne megszólaló két női trió. Ők mintha a tudatalatti vagy a természetfeletti világból irányítanák Alidát, szövik az ember életfonalát, mint a párkák, vagy – ha már az északi kultúrkörben vagyunk – a nornák.

SLEEPLESS_KHP-4796-135849.jpg

Eötvös Péter: Sleepless (Fotó/Forrás: Gianmarco Bresadola)

Mundruczó Kornél rendezése erős kontrasztot alkotott egy sekélyes, mindennapi valóság, és az élet nagy kihívásait kutató mesei-mitológiai világ között. Az egész díszletet (Monika Pormale munkája) egy óriási hal uralta, a forgószínpad egyfajta falaként, melynek kívülről a pikkelyei, belülről a húsa és a csontváza látszott. Egy mitológiai szörny, amivel az embernek meg kell harcolnia – gondolhattuk –, miközben éjszaka még a szeme is vörösen világított. Az ékszerész jelenetében a hal szájában voltak a kincsek, amelyek Aslét megkísértették, és bűn és erény valamilyen szokatlan rendszere alapján a vesztét okozták.

A két világ között azonban különös átszivárgások jöttek létre, mintha az emberek is valami nagyobb erő szolgái lennének.

Ilyen karakter volt az ékszerész, a Lány, leginkább pedig a feketeruhás ember, Asle személyes ördöge, aki folyton alkut akar kötni a fiúval, és mikor az visszautasítja ajánlatát, könyörtelenül elpusztítja. A próbatételek, viszontagságok között kitartó, örök szerelem motívuma nemcsak a mítoszok, de a klasszikus mesék világával is rokonságba állította a történetet.

SLEEPLESS_KHP-4760-141111.jpg

Eötvös Péter: Sleepless (Fotó/Forrás: Gianmarco Bresadola)

Az előadást hallgatva egészen megdöbbentő élmény volt azzal szembesülni, a Berlini Állami Opera milyen kiváló énekesekre osztotta az előadás szerepeit. Az Alidát alakító Victoria Randem fiatal kora ellenére is egy kiforrott művész jellemzőit mutatta, olyan érzékenyen tudott bánni a hangjával, annyi árnyalat, érzelem, kifejezés szólalt meg benne. Érdekesen befolyásolta a produkció hatását, hogy az egyébként éppen norvég nemzetiségű szoprán fekete bőrű. Meglepően hatott mellette a kopasz és tetovált Asle (Linard Vrielink), ezek a vonások ugyanakkor még egyértelműbbé tették kitaszítottságukat. A holland tenor inkább komplex szerepformálásával és mozgáskultúrájával tűnt ki. Az idősebb női figurákat a karikatúraszerűen éneklő Katharina Kammerloher és a legendás mezzoszoprán, Hanna Schwarz alakította. Az egykori kiváló Wagner-énekes idén töltötte be hetvennyolcadik életévét, ez már önmagában rendkívüli jelentőséggel ruházza fel produkcióját, ám

nem csupán erős színpadi jelenlétét őrizte meg, de a hangi teljesítménye sem adott okot panaszra.

Az előadás egyik szenzációját a feketeruhás férfi szerepében fellépő Tómas Tómasson jelentette. Az izlandi basszbariton a magyar közönségnek sem ismeretlen, Reimann Learjében szerepelt nálunk. Most azonban egészen más oldalát mutatta meg,

szinte vadállati energiák segítségével font egyre szorosabb hurkot Asle nyaka köré

(szó szerint és átvitt értelemben is, bár a színpadon az akasztás nem a szemünk előtt játszódott). Az énekes az egész előadás egyik legerősebb alakítását nyújtotta, már-már félő volt, hogy a közönség is inkább az ő hatása alá kerül, mintsem hogy a főszereplők sorsát kísérné figyelemmel. Tómasson erőteljes kiállása, a szilajság érdekében a szükséges mértékig torzított hangja hátborzongató pillanatokat eredményezett.

SLEEPLESS_GP-7449-140744.jpg

Eötvös Péter: Sleepless (Fotó/Forrás: Gianmarco Bresadola)

A kisebb szerepek alakítói is igényesen formálták meg a figurákat. A Lányt játszó Sarah Defrise

igazi kortárs darabokhoz illő szoprán hanggal rendelkezik, nem csupán könnyen peregtek a koloratúrái, de a sokszor vadul tekergő szólamát is magabiztosan uralta.

Emellett remek színészi játékkal és kidolgozott mozgásával is hozzájárult a karakterábrázoláshoz. Rendkívül ígéretes tenorhangot szólaltatott meg az ékszerész szerepében Siyabonga Maqungo, valamint jó csapatjátékosként vett részt a produkcióban a három mély hangú mellékszereplő, Jan Martiník, Roman Trekel és Arttu Kataja, különösen ez utóbbinak voltak érzékenyen, magával ragadó pillanatai.

Nagy szerep jutott a két triót alkotó hat női szólistának, akik ragyogóan énekeltek, a színpadon pedig ugyancsak hat férfiszereplő játszotta a halászokat és a kocsma népét. Mivel a színlap nem együttesként, hanem egyesével említette őket, álljon itt most mindannyiuk neve: Samantha Britt, Alexandra Ionis, Rowan Hellier, Kristín Anna Guðmundsdóttir, Kirsten-Josefine Grützmacher, Alexandra Yangel, Matthew Peña, Andrés Moreno García, Fermin Basterra, Jaka Mihelač, Rory Green, Jonas Böhm. A Staatskapelle Berlin Eötvös Péter vezényletével szólalt meg, érzékenyen festették a komponista által megkívánt finom árnyalatokat, a szólókban és a kis együttesekben éppúgy, mint a nagy tuttik során.

A norvég tánczenétől a 20. századi allúziókon át, az egészen személyes, lírai kifejezőeszközökig mindenben ragyogóan muzsikáltak.

Nagy öröm, ha egy új mű ilyen pompás, a zene számos aspektusát feltáró előadásban valósulhat meg.

SLEEPLESS_KHP-4439-140937.jpg

Eötvös Péter: Sleepless (Fotó/Forrás: Gianmarco Bresadola)

Eötvös Péter legújabb operája az emberi lélek mély rétegeibe szállt alá, ez az egyszerre elringatóan szépséges és a legtitkosabb démonok világát is feltáró muzsika jól illeszkedik a zeneszerző azon műveinek sorába, melyek csak a mitologikus világon keresztül hozzáférhető lelki tartalmak felől közelítik meg az Embert. Ez a belső utazás vár tavasszal a budapesti közönségre is, mivel

áprilisban koncertszerű előadásban nálunk is színre kerül egyik legnagyobb nemzetközi hírű komponistánk műve.

A cikk létrejöttéhez köszönjük a Collegium Hungaricum Berlin segítségét!

Fejléckép: Eötvös Péter: Sleepless (fotó: Gianmarco Bresadola)

A Cziffra név disszonanciája – interjú Eötvös Péterrel

Kapcsolódó

A Cziffra név disszonanciája – interjú Eötvös Péterrel

November 5-én , Cziffra György századik születésnapján, a Cziffra-emlékév kiemelt koncertjén mutatják be Eötvös Péter Cziffra Psodia című zongoraversenyét, a fesztivál művészeti vezetője, Balázs János közreműködésével. A zeneszerzővel az új művéről és a közeljövőbeli egyéb terveiről is beszélgettünk.

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

Ők kapják idén a Baumgarten-emlékdíjat

Harmadik alkalommal jelentették be a Kukorelly Endre kezdeményezésére létrehozott elismerés díjazottjait. A teljes egészében közösségi adományokból finanszírozott Baumgarten-emlékdíjak átadására a vírushelyzet miatt később kerül sor.
Klasszikus

Kicsoda Oksana Lyniv, Itália első női zeneigazgatója?

A napokban kezdte meg a munkát a bolognai operaházban az ukrán Oksana Lyniv, aki az első női zeneigazgató Olaszországban. Neve a magyar közönségnek is ismerős lehet, hiszen járt már nálunk.
Színház

Anatolij Vasziljev osztályvezető lesz az SZFE-n

A világhírű orosz alkotó a színházrendező szakos hallgatók osztályvezetőjeként érkezik az intézménybe – közölte a Színház- és Filmművészeti Egyetem.
Vizuál

Elhunyt Ricardo Bofill spanyol sztárépítész

A posztmodern mesterének tartott sztárépítészt 82 éves korában, pénteken, Barcelonában érte a halál.
Könyv

Nyáry Krisztián tiltott szerelmekről ír

Február 14-én különleges kötet jelenik meg a Corvina Kiadó gondozásában. A Tiltott irodalom – Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közötti szerelemről című antológia a „Nem kötelező” sorozat második darabjaként kerül a könyvesboltok polcaira.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.
Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.
Zenés színház interjú

Kegyetlen szépség a színpadon – interjú Sándor Péterrel

Sándor Péter decemberben még Koksz, a bajkeverő sárkány bőrébe bújva igyekezett eljutni Amerikába, hamarosan azonban Valmont vikomtként hódítja meg a szíveket Pierre Choderlos de Laclos regényének adaptációjában, a Veszedelmes viszonyokban. Szerelemről, nárcizmusról és legutóbbi bemutatójáról, a Rozsda Lovag és Fránya Fridáról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ady a vásznon – online premierre készül a Madách Színház

Nyáry Krisztián az idősödő Ady Endre alakját vette górcső alá, munkája nyomán pedig a költő legszeretetéhesebb korszaka jelenik meg. A film-szín-játék filmes eszközök segítségével, de a színház világát megidézve születik.
Zenés színház interjú

Amikor a zenei anyag maga a test – beszélgetés Polgár Csabával

Utoljára száztíz éve szerepelt az Opera műsorán Donizetti Az ezred lánya című vígoperája, amit január 21-én Polgár Csaba állít színpadra az Erkelben. A színházi és filmes körökben is jegyzett művésznek ez az első operarendezése.