Zenés színház

A műfaj örök

Interjú Kolonits Klárával és Dinyés Dániellel
2019.06.27. 14:35
Ajánlom
Szentendrén operagálát ad a Co-Opera, az előadás előtt a Kolonits Klára–Dinyés Dániel házaspár beavatott abba, mire kell figyelnie egy énekesnek, és mire egy karmesternek. Arról is szó esett, mi változott a zenében Puccini óta.

Az opera műfaja száz-kétszáz évvel korábban a csúcspontján volt, Puccini vagy Verdi valósággal sztárnak számítottak, ahogy az énekesek is. Ma ez miért nem lehetséges? Hogyan kell közelíteni az operához a 21. században?

Kolonits Klára: Maga a műfaj örök. Lehet, hogy nincs már olyan hisztérikus közönsége a zeneszerzőknek, mint a 19. században, de azok, akik szerelmesei a műfajnak, éppolyan lelkülettel hallgatják. És az énekesek körülötti érzelmi felfordulás állandónak tűnik.

Dinyés Dániel: Nem lehet úgy tenni, mintha ugyanabban a korban élnénk, amikor Puccini és a többiek hatni tudtak. Minden korszakban megvan a leggyorsabb út a közönséghez, hogy miként lehet nagy hatást elérni. Volt egy hosszabb korszak, amikor ez az operát jelentette. De mára, a komolyzenei ága a zeneművészetnek, amit mi művelünk, sokkal inkább a háttérbe szorult a popzenével vagy a musicallel szemben. Ma a musical körüli hisztéria hasonlít a leginkább a valaha volt operai hisztériához. Örülök neki, hogy így van? Nem, de nem is ez számít, mert a tényeknél nincs helye az érzelmeknek.

Puccinit és Verdit sem kell keresnem a mai korban, mert ennek a mai kornak nem ők a megválaszolói, ez így fals kérdés.

A Hatszín Teátrumban ebben az évadban a Figaro házasságát szedték ízekre Operabeavató előadásokon. Milyen tapasztalatuk volt?

KK: Meglepett minket az a siker, ami az Operabeavatókat fogadta. Úgy tűnik kellett egy ilyen szabadabb szájú, magyarázó műsor.

DD: Egy évadon keresztül foglalkoztunk a Figaróval, és mégis úgy éreztem, hogy a végére sem értünk. Ez nem véletlen, ez az egyik legösszetettebb opera, akár zeneileg, akár társadalmi kérdéseiben, akár dramaturgiában, vagy a karakterek, kapcsolatok szintjén.

Vannak kedvenc operáik?

KK: Mint bel canto énekes, nekem természetesen a bel canto a szívemhez legközelebb álló irányzat. A zenetörténet egészen máshogy alakult volna, ha Donizetti tovább él. (Ötven évesen hunyt el, 1848-ban – a szerk.) Olyan magasságokba jutott el, amit Verdi nem tudott épp onnan folytatni. Azt itthon meg egyáltalán nem ismert, hogy Donizetti is harminc-negyven, egészen kiváló kortársával vetélkedett, akik közül próbált meg kitűnni. Egy korszak összegzője volt, nem magányos vándora.

DD: Én megrögzött Mozart-Haydn hívő vagyok gyerekkoromtól fogva. Persze operában Mozart viszi kettejük közt a prímet. Van egy történet is, hogy amikor Haydnt, már idősebb korában, megkérték, hogy írjon egy operát, egyszerűen annyit válaszolt: ha jó Haydn-operát akarnak hallani, akkor kérjék meg Mozartot.

Kolonits Klára

Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Az opera fontos alkotóeleme, hogy alapvetően erősítés nélkül éneklik. Mennyire fizikai munka az éneklés?

KK: Nagyon is az! Az ember nap mint nap harcol a saját fizikumával, olyan ez, mint egy élsport. Sok embernek van szép énekhangja, de meg kell tanulni a saját testünket úgy használni, hogy erősítőként működjön. A hangot nem puszta erővel, hanem ún. projektálással kell megszólaltatni.

A legnagyobb hangok, amik megtöltenek egy operaházat, a „nagy” hangok, azok ún. projektált hangok, amikor az énekes maximálisan kihasználja a saját felhangjait és az arcüregének akusztikai rendszerét.

Számos esetben ezt megpróbálják megspórolni, és megelégszenek a natúr, szép vocéval, de a hangszálak károsodásával jár, ha azt erővel akarják hangosabbá tenni. Ha valaki erővel, nem technikával énekel, hamar feladja az izomzata.

Ezért hozta létre a facebookon is követhető Masterclasst?

KK: Egyrészt igen, másrészt azért, mert a magyar énekesi palettáról komplett hangfajok hiányoznak, és nem elégített ki az a választ, hogy bizonyos szerepekhez majd külföldieket hívunk. Rengeteg jó adottságú fiatal van, akik elmennek a prózai vagy a zenés színház más területei felé, esetleg anélkül, hogy tudnák, hangjuknak operai kvalitása is lehetne.

2016-concert-with-Daniel-Dinyes-photo-Kaya-Ariel-Woytynowska-112148.jpg

Dinyés Dániel és Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Woytynowska Kaya Ariel)

Egy operaprodukció akár sok száz ember együttes munkájának gyümölcse, de az előadáson a karmester irányít. Mi a feladata egy operakarmesternek?

DD: Előadás közben? Minden. Volt előadás, amikor azt kellett lekísérnem, hogy egy díszlet aznap lassabban érkezett le. Ez alapvetően nem zenei kérdés, de a vége mégis egy ritenuto. Az énekesek aznapi egészségi állapota hasonlatos egy lottósorsoláshoz. Minden előadás előtt végigjárom az öltözőiket, beköszönök, és egy kézfogásból tudnom kell, hogy aznap este tudja tartani a C-t vagy nem, volt-e kedve bejönni, vagy gyorsan akar hazamenni, és a tempói is ezt a célt fogják szolgálni és a többi.

KK:

Van az a mondás, hogy egy énekes egy évben két napon van topformában, de akkor biztosan nincs előadása...

DD: A karmesternek rengeteg külső tényezőre kell figyelnie. Volt már, hogy a zenekari árokba pattanó labdát hárítottam, volt, amikor borospohár talpa kötött ki kis híján a zenész halántékán, volt hogy elment a komplett világítás, és olyan is, hogy egy néző mögöttem beénekelt előre mindent, mint egy poén gyilkos. Eddig csak holttesttel nem találkoztam az árokban, minden mással igen.  Az operaelőadáson a karmester irányít, de a feladatunk mégis az, hogy úgy szolgáljuk ki aznap az énekest, hogy – akár saját maga ellenére is – a lehető legjobb formáját hozzuk ki belőle. Ez elég komplex feladat.

Mit hallunk a szentendrei Operagálán?

DD: A Co-Opera örömünnepe lesz ez a gála: az elmúlt években ez a "társulat" létre hívta A sevillai borbélyt és a Figaro házasságát, és akik ezekben részt vettek, műsort adnak a szentendrei Fő téren. Ezzel együtt beharangozzák a Co-Opera következő, készülő előadását, ami a Szöktetés a szerájból lesz. A Co-Opera egészen különleges csapat, ugyanis senkinek nem adatik meg egy kőszínházban, ami ezeknek az énekeseknek, hogy egy évben 25-30-szor játszhatnak el egy szerepet. A gála különlegessége lesz, hogy senki nem énekel egyedül, egymásnak adják az énekesek a szólamokat, az áriából duett, tercett lesz. Egy felhőtlen, jókedvű operával eltöltött estének nézünk elébe.

KK: Én Constanza nagy C-dúr áriájával kezdem az estét, majd a Don Pasquale Norina áriáját Fischl Mónival és Keszei Borival adjuk elő hárman. A harmadik számom, Delibes Lakméjából a Virág duett lesz, szintén Fischl Mónival, amiben az alsó szólam vállaltam be, két okból: hogy végre duettezhessünk a Mónival (főiskolás korunk óta várunk erre) és hogy egy kicsit mezzo lehessek, ami mindig is az álmom volt, csak a biológia lottó mást dobott nekem...

Az Operagálát június 29-én hallhatják Szentendre Fő terén.

Váltsa meg jegyét itt az előadásra!

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Kapcsolódó

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Énekesképzés a teljesség igényével – Beszélgetés Baráth Emőkével

Augusztusban kerül sor először a Pure Voice Akadémia képzésére, melynek különlegessége, hogy holisztikus szemlélettel igyekszik felkészíteni a növendékeket az énekesi pálya változatos kihívásaira. A kurzus alapítójával, a világhírű szopránnal, Baráth Emőkével beszélgettünk.
Klasszikus

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.
Plusz

Elhunyt id. Éliás Gyula

Az első magyar DJ-generáció egyik legismertebb alakjának halálhírét fia is megerősítette a közösségi oldalán.
Zenés színház

Nemzetközi díjat nyert a Soharóza Rotterdamban

Az ügy című catwalk koncert a rotterdami O. Festival zenész színházi seregszemléjén 147 olyan produkció közül került be a legjobb hat közé, melyeket 2018 óta mutattak be.
Klasszikus

Életre kelt építészet – száz éve született Iannis Xenakis zeneszerző

Száz éve született a 20. század egyik legkülönlegesebben sokoldalú alakja, az építész-zeneszerző Iannis Xenakis. A matematikai struktúrákat zenére fordító komponista muzsikáját hallgatva mintha egy futurisztikus utazáson vennénk részt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Nemzetközi díjat nyert a Soharóza Rotterdamban

Az ügy című catwalk koncert a rotterdami O. Festival zenész színházi seregszemléjén 147 olyan produkció közül került be a legjobb hat közé, melyeket 2018 óta mutattak be.
Zenés színház ajánló

„Édesapám biztosan megtisztelve érezné magát” – beszélgetés Fodor Eszterrel

Az erdőben élő kis törpének, Csipikének és barátainak történetei, melyeket Fodor Sándor erdélyi író vetett papírra, gyermekek és felnőttek generációit nevettették már meg, miközben számtalan tanulsággal is szolgálnak. A népszerű mesék a Coopera gondozásában ezúttal egy családi opera formájában feldolgozva születnek újjá. A készülő előadás kapcsán a szerző lányával, Fodor Eszterrel beszélgettünk, többek között arról, minek köszönhető, hogy ezek a mesék képesek egyszerre több generációt is megszólítani.
Zenés színház ajánló

Musical és klezmerzene is várja a Margitszigeti Színház közönségét

Nagyszabású sajtótájékoztató keretében ismertette nyári évadát a Margitszigeti Színház, amely a szórakoztató színházi előadások mellett könnyűzenei programokkal is várja az érdeklődőket.
Zenés színház interjú

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.
Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.