Zenés színház

Bonviván és táncos-komikus: Laki Péter

2019.06.27. 03:35
Ajánlom
Laki Péter a közelmúltban énekversenyt nyert, a margitszigeti Csárdáskirálynőben Bónit alakítja, de fellép a szentendrei Operagálán és a Budavári Palotakoncerteken is. A fiatal művész szerint érdemes úgy énekelnie, hogy leszakadjon a csillár, de a humorát sem hagyhatja a színpad mögött.

Több helyen olvashattuk rólad, hogy történelmet tanultál az egyetemen. Bírtál volna a bőrödben maradni, ha ebben az irányban folytatódik az életed?

Valóban történelemtanárnak tanultam Szegeden, de nem, nem hiszem, hogy bírtam volna ebben a szakmában. Az ismerőseim is azt mondták, hogy ez az utolsó szakma, amiben el tudtak volna képzelni. Most, énekesként egészen más az életem, mint a „normális” emberek élete. Hobbi maradt a történelem.

Megvan benned a kettősség, hogy egyrészt a színpad az otthonod, de szeretsz egyedül leülni a Rubicon egyik számával?

Pontosan. Nehezen ugyan, de igyekszem időt találni arra, hogy könyvet olvassak vagy dokumentumfilmet nézzek.

Hogyan kezdődött az éneklés iránti szenvedélyed?

A színpad szeretete végigkíséri az életemet. A bátyám gyerekszínész volt Szolnokon, így én is sokat jártam az ottani Szigligeti Színházba. Egy korrepetitor egyszer engem is meghallgatott, és azt mondta, hogy persze, mutálni fogok még, és a többi, de érdemes lenne foglalkozni a hangommal. Akkor még nem éreztem magam késznek arra, hogy színpadra lépjek, pedig állandóan vers- és mesemondó versenyekre jártam. A gimnáziumban alter rockbandát csináltunk, közben drámaszakos voltam. Az egyetemen szakadt meg a színpaddal való történetem, akkor legfeljebb karaokebulikba jártunk.

_E_L8174-031748.jpg

Laki Péter (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Az operettre hogyan találtál rá?

Az „Emlékszel még…” kezdetű dallal kezdődött a Csárdáskirálynőből. Szolnokon, egy katonazenekar játszotta a dallamot, én pedig megkérdeztem apámat, hogy mi ez. Megmondta. Otthon elkezdtem ezeket a dalokat hallgatni, aztán felkerestem egy énektanárt is.

Érdekes, hogy azok az emberek, akik annak idején óva intettek attól, hogy ez egy öreges műfaj, nem egy fiatal srácnak való, azok most szívesen jönnek megnézni engem a színházban.

„Az operett öreges műfaj” – erre a sztereotipiára mit szoktál mondani?

Míg a világ legnagyobb operaházai, színházi teltházzal játsszák Lehár, Kálmán és más nagy operettszerzők műveit, és olyan művészek éneklik a főszerepeket, mint Anna Nyetrebko vagy Juan Diego Flórez, addig nincs miért szégyenkeznünk. Az utóbbi húsz év egyik nagy érdeme, hogy sok fiatalt sikerült visszacsábítani a műfajhoz.

Nem először énekled Bóni szerepét a Csárdáskirálynőben. Milyen lesz Vidnyánszky Attila rendezésében a Margitszigeten?

Eredeti szöveggel, egy Cziegler Balázs által tervezett gyönyörű díszletben adjuk elő a darabot. Ez a díszlet, ennyit már elárulhatok, egy üvegkalitkába zárt hatalmas gramofont ábrázol, amely az előadás alatt, ahogy annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia, lassan széthullik, a pusztulásé lesz. Nagyon jó együtt dolgozni Vidnyánszky Attilával, hagy minket, énekeseket érvényesülni, közben profin vezet mint színészeket. Természetesen meghagyunk az operetthez kapcsolódó számos kötelező elemet, de rengeteg új ötletünk van.

_E_L91061-031745.jpg

Laki Péter a Mayában (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Mi, magyarok aranykorként tekintünk a Monarchia korszakára. Te hogy viszonyulsz ehhez?

Boldog békeidőkként hivatkozunk a kiegyezés korára, nem is ok nélkül, rengeteg fejlesztés, fejlődés történt az országban. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a felszín alatt már a szabadságharc előtt is megvoltak azok a nemzetiségi problémák, amik a nagy világháborúban felszínre törtek. A monarchiakori Magyarországot tíz nemzet lakta, nem csoda, hogy a felfegyverezett, magyar egyenruhában harcoló szlávok aztán könnyen letették a puskát az oroszokkal szemben. Van a békeidőknek egy másik aspektusa is: abban a korban az emberek ízlésesen viselkedtek, ismerték az erkölcsöt, tudtak táncolni, verseket, énekelni, zongorázni, nagyobb műveltség tartozott az emberekhez – főleg az uralkodó osztályoknál. De ha megnézzük a tágabb kontextust, akkor ezt csak nagy idézőjelben tudom „boldog békeidők”-nek nevezni.

Az operettnek mint műfajnak van arra tere, hogy a magyar történelemről beszéljen?

Az említett díszlet például nagyon jó példa arra, hogy megpróbálunk történelmi hátteret is felvillantani, a Csárdáskirálynőt szerintem nem is lehet másképp előadni. Szerintem fontos, hogy az operett ne csak magát a zenét adja, hanem némi történelemtudással is gazdagítsuk a közönséget. Fontos, hogy egy előadás új ismereteket is átadjon, a szórakoztatáson túl.

Harmincadik életévedet töltötted néhány napja (beszélgetésünk június elején folyt). Bármiféle mérlegelésre késztetett ez a harmadik iksz?

Nem, nem tulajdonítok nagy jelentőséget a kerek számnak. A saját karrieremmel kapcsolatban annyit tudok, hogy a siker a kemény munkával jön meg. Ugyanezzel az alázattal és szorgalommal kell tovább dolgoznom.

_E_L83701-031745.jpg

Laki Péter a Menyasszonytáncban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Operettszínház)

A Figaro házassága Basiliójaként debütáltál az operai műfajban (a Co-Opera produkciójában). Szeretnél közelíteni a klasszikus zene felé?

Ahogy az operett táncos-komikus és bonviván szerepköreiről, úgy gondolkodom az operáról is: kitartással fel lehet nőni egy ilyen feladathoz. És ha a legelismertebb hazai énekesek, Kiss András, Keszei Bori, Rálik Szilvia vagy Kálnay Zsófi mondja azt, hogy nekem ezzel foglalkozni kell, nekik elhiszem.

Hangképzés szempontjából hasonló az operett és az opera.

Annyiban még nehezebb is az operett, hogy ebben a műfajban a koreográfia sokszor igen-igen nagy kihívást jelent, alig bírunk levegőt venni hozzá.

A Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyen megosztott első helyezést nyertél bonviván kategóriában. Az Operettszínházban viszont táncos-komikus szerepkörben mozogsz. Miért váltottál fachot a versenyen?

Mivel már korábban is részt vettem a Lehár-versenyen, akkor táncos-komikusként, úgy gondoltam, ideje kipróbálni magam bonvivánként.

Melyik áll közelebb hozzád?

A csillagjegyem alapján Ikrek vagyok, tehát megvan bennem a humoros és a lírai karakter. Nem mondom, hogy mindig könnyű ezt a kettőt kibékíteni! (nevet) Közel áll hozzám, hogy úgy énekeljek, hogy leszakadjon a csillár, de ha már van humorom, azt kamatoztatnom kell.

_E_L7906-090629.jpg

Laki Péter és az Operettszínház hölgyművészei (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Egy próbafolyamat vagy előadás után hogyan lazítasz?

Dokumentumfilmet nézek, történelmi folyóiratokat olvasok. Főzök, nagyon szeretem a távol-keleti konyhát, azokat intenzív ízeket, amikért odavagyok, a kínai konyhában találtam meg. A budapesti kínai városrész Mekka az olyan embereknek még én, gyakran felkeressük a legjobb helyeket a párommal. A másik dolog a fürdőzés: délelőtt, mikor még nincsenek tele a medencék, imádok a vízben ellazulni.

Egyre jobban ismer az Operettszínház közönsége. Hat az életedre az ismertség – vagy a sztárság?

Nem is tudom, hogy mit jelent ez a szó.

Számomra Gerard Butler, Penelopé Cruz vagy Mila Kunis a sztár. Vagy Molnár Piroska, aki a tehetségéért is fantasztikus színész. Egyszerű fiú vagyok, nem szeretem ezt a szót. Én nem kezelek a színházban senkit sztárként, és engem sem kezelnek úgy. Ez egy olyan színház, ahová be kell jönnöm, el kell végeznem a munkám, és élveznem kell, amit csinálok. Ilyen egyszerű.

Laki Péter legközelebb a szentendrei Operagálán lép fel június 29-én. Erről az estéről további információt itt szerezhet. Fellép július közepén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Csárdáskirálynőben (erről itt), illetve az augusztus 2-án és 3-án, a budai Vár Oroszlános udvarában, a Palotakoncerteken.

Fejléckép: Forgó Béla.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Ingyenes nyáresti koncertek és ZeneKert – megnyitott a Magyar Zene Háza Szabadtéri színpada

Egész nyáron ingyenes szabadtéri koncertekkel és egy új kerthelyiséggel, a ZeneKerttel várja a látogatókat a Magyar Zene Háza. A szabadtéri színpad feltörekvő tehetségek és izgalmas zenei kísérletek számára ad lehetőséget koncertezésre, számos jól ismert zenész és formáció mellett.
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Klasszikus

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus

A legtehetségesebb ifjú muzsikusokat keresi a Budapesti Fesztiválzenekar

A zenekar tehetségkutató és -ösztönző programot indított annak érdekében, hogy a jövőben is a legnagyszerűbb muzsikusok foglalhassanak helyet köreikben.
Klasszikus

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Nemzetközi díjat nyert a Soharóza Rotterdamban

Az ügy című catwalk koncert a rotterdami O. Festival zenész színházi seregszemléjén 147 olyan produkció közül került be a legjobb hat közé, melyeket 2018 óta mutattak be.
Zenés színház ajánló

„Édesapám biztosan megtisztelve érezné magát” – beszélgetés Fodor Eszterrel

Az erdőben élő kis törpének, Csipikének és barátainak történetei, melyeket Fodor Sándor erdélyi író vetett papírra, gyermekek és felnőttek generációit nevettették már meg, miközben számtalan tanulsággal is szolgálnak. A népszerű mesék a Coopera gondozásában ezúttal egy családi opera formájában feldolgozva születnek újjá. A készülő előadás kapcsán a szerző lányával, Fodor Eszterrel beszélgettünk, többek között arról, minek köszönhető, hogy ezek a mesék képesek egyszerre több generációt is megszólítani.
Zenés színház ajánló

Musical és klezmerzene is várja a Margitszigeti Színház közönségét

Nagyszabású sajtótájékoztató keretében ismertette nyári évadát a Margitszigeti Színház, amely a szórakoztató színházi előadások mellett könnyűzenei programokkal is várja az érdeklődőket.
Zenés színház interjú

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.
Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.