Zenés színház

Egy őszinte díva a bálban

2015.02.14. 12:38
Ajánlom
Faust Bált tartanak február 14-én, Valentin-napon. Az Opera egyik legfontosabb jótékonysági, társadalmi és kulturális eseményén Angela Gheorghiu lesz a sztárvendég, az a világhírű operaénekes, akinek repertoárján megannyi hatalmas érzelmi amplitúdójú hősnő mellett Gounod azonos című darabjának Margitja is megtalálható, és akinek döntéseit bevallottan az emóciók, köztük a szerelem irányítják. OPERA MAGAZIN

Minden évben egyszer az Operaház különleges díszbe öltözik, hiszen az operabál klasszikus, különleges és ünnepi alkalom. A farsangi időszakhoz kapcsolódóan ünnepli a tél elmúltát, a tavasz beköszöntét, de ünnepli a műfajt, a művészeket, az Ybl-palota nyújtotta csodás kulisszát. A mulatság emellett fontos társadalmi esemény is, hiszen küldetése az értékteremtés és értékközvetítés, az, hogy a Ház, az épület és az intézmény százharminc éves örökségét ápolja és éltesse, a kultúra fontosságára hívja fel a figyelmet. Az elegáns miliőben az operabál a közélet, a kultúra, a tudomány, a sport és a gazdaság szereplőinek találkozására lehetőséget adó este, amelynek középpontjában a társadalmi szerepvállalás, a karitatív célok támogatása áll.

2014. március 1-jén új időszámítás indult a bálok történetében: a Vesszelina Kaszarova vendégségével lezajlott Ezüst Rózsa Bál vendéglétszámát, támogatottságát, jótékonysági céljait tekintve minden eddiginél nagyobb szabású és nagyobb közérdeklődésre számot tartó volt. A szervezők tehát magasra tették maguknak a lécet. Azt már lassan megszokhatjuk, hogy világhírű magyar művészeink mellett a legnagyobb operaszínpadokról ismert sztárénekesek egymásnak adják a kilincset az Andrássy úton, elég csak az idei évadban ránézni a nevekre, ám még ebben a sorban is különleges helyet foglal el a bál díszvendég dívája, Angela Gheorghiu. A román szoprán szerint ezek az események azért is bírnak jelentőséggel, mert tradíciókat őriznek, példaként pedig Bécset és a valcert hozza fel, és hozzáteszi: "Az operabálokhoz köthető az arisztokratikus, királyi múlt, a tökéletes elegancia, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ezeken az alkalmakon minden korban a legkiválóbb muzsikusok játszottak a legmagasabb zenei színvonalon."

Ha már a tökéletes eleganciát említjük, megkerülhetetlen az estélyi ruha kérdése. "Mindegy, hogy előadó-művészi vagy civil pályán dolgozik valaki, ha egy bálra szól a meghívó, a választott öltözék kérdése alapvető fontossággal bír. Számomra az öltözködés maga a boldogság, ez az én világom! És ahogyan az éneklésben, úgy a divatban sem kérem ki soha senki tanácsát. Bízom az ízlésemben, a stílusomban, a véleményemben. Van, akinek tetszik, van, akinek nem, számomra azonban csakis egyetlen dolog számít: az, hogy eredeti legyek mindenben, amit csinálok."

Angela Gheorghiu nemzetközi karrierje a londoni Királyi Operaházból indult. A Covent Garden közönségének 1992-ben mutatkozott be a Don Giovanni Zerlinájaként. Igaz, előtte egy sikeres meghallgatáson Peter Katona intendánsnak nemet mondott a Bohémélet Mimijére azzal az indokkal, hogy még túl korainak tartja. Aztán amikor úgy érezte, hangja, egyénisége és a Puccini-hősnő összeértek, természetesen jött a hatalmas siker, és egyik emblematikus szerepévé vált.

Az igazi népszerűség 1994-ben érkezett el számára a Traviata Violettájaként, amit Solti György vezényletével énekelt. Nem véletlen, hogy a maestro nevét említi elsőként, amikor arról kérdezzük, ki, mi jelenti számára a magyar operát: "Ő volt a legelső és a legfontosabb kollégám a nemzetközi operaéletben. Marton Évát pedig csodálatos művésznek tartom!"

A Bohémélet volt az a produkció is, amellyel a bulvármagazinok címoldalára került 2007-ben, amikor a chicagói próbákon nem jelent meg. Az igazgató szerint Gheorghiu nem viselkedett a szerződésnek megfelelően, az énekesnő viszont azzal hárított, hogy a szerepet már annyiszor énekelte, hogy nyugodtan koncentrálhatott a Pillangókisasszony-lemezfelvételre, illetve támogathatta akkori férjét, Roberto Alagnát New York-i munkájában. Alagnával megannyi szerelmest alakítottak az operaszínpadokon, de a két impulzív személyiség a magánéletben is adott témát a sajtónak. A karakán, szókimondó, konfliktusokat nem kerülő Angela Gheorghiu - emlékezzünk csak arra, amikor a Metropolitanben nem tartotta adekvátnak, ezért nem volt hajlandó felvenni Micaëlaként egy szőke parókát, ami aztán kompromisszumként mégis maradt, de a kapucnival addig takarta az előadásban, ameddig csak lehetett - erre csak annyit mondott egy alkalommal, hogy őt az ösztönei irányítják, zsigerien dönt. A szenvedélyes nő semmi mást nem akar, mint fenn a színpadon és a színpadon kívül is nagy érzelmeket megélni. 

A harcos, küzdeni tudó gyönyörű asszony a Ceauşescu-érában nőtt föl, s hogy ez mit jelentett, még a középiskolásként elért sikerek, hangfelvételek és tévés fellépések ellenére is, tájékunkon nem kell külön ecsetelni, önérzetességére mindenképp egyfajta magyarázatot ad. Ha a fotóit nézzük, az első, ami szembetűnik, az a sötét tüzű szempár. Tiszteletet parancsoló és titokzatos. Érzékeny és érzéki. Ugyanezek a jelzők alakításaira is tökéletesen állnak, ezért passzol hozzá az érzelmileg leginkább felfokozott színpadi műfaj, az opera, és azok a kegyetlenül őszinte, végletes és végzetes karakterek, mint a már említett Mimi vagy Tosca, Adriana Lecouvreur, Violetta, Júlia, Manon, Carmen, Lucrezia Borgia vagy épp Margit. Angela Gheorghiu hihetetlenül drámai és hihetetlenül elegáns, énekesként és a magánéletben is. Nem klasszikus, ugyanakkor nem is szabálytalan szépség. (Talán nem véletlen, hogy ebből a szempontból is gyakran hasonlítják Maria Callashoz.) Egy érett, magabiztos, öntudatos, nőies nő, akinek ott a helye a "száz legszebb nő" listáján. Akit nemrégiben a kolozsvári zeneakadémián díszdoktorrá avattak, és erről így nyilatkozott: "Mélyen hiszek a kultúra és az oktatás fontosságában, ez az emberi fejlődés, a civilizáció, a fejlődés sava-borsa". És aki őszintén nagyon várja, hogy épp a Faust Bálon debütáljon a magyar közönség előtt, és élete szerelmével, Mihai Ciorteával táncolhasson.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.
Zenés színház gyász

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.
Zenés színház ajánló

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Zenés színház interjú

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.
Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.