Zenés színház

Egy szellemes primadonna és a pesti közönség

Történetek a magyar operajátszás bölcsőkorából
2018.12.03. 16:15
Ajánlom
Erkel Ferenc a fiát tanította meg cimbalmozni, volt énekes, aki bármilyen hangfajt énekelt, de a történetek sztárja természetesen Schodel Rozália, a kor primadonnája. FIGARO MAGAZIN

Az Elődeink másképp rovatban ebben a hónapban a 19. századi magyar operajátszás kezdeteit elevenítjük fel. A történetek nem egy adott híres személyhez köthetőek, hanem a Nemzeti Színház ismert és kevésbé ismert művészei, intendánsai, illetve zenészei kerülnek előtérbe.

Kezdjük azzal a primadonnával, aki nélkül nem lehet beszélni a magyar operajátszás kezdeteiről. Zenetörténeti jelentőségén túl neki köszönhető, hogy a budapesti 21A jelzésű busz a Széll Kálmán tér és a Normafa között közlekedik. 1840­-ben ugyanis ő énekelte Bellini Normájának híres áriáját, a Casta Divát az akkor még Viharbükk néven ismert öreg bükkfa alatt. Gettinger Tivadar 1865­-ös német nyelvű útikönyvében a fát már Normafaként említik. A primadonna pedig nem más, mint Schodelné Klein Rozália.

Első anekdotánk is az 1840­-es évekből való, amikor kis híján botrányba torkollott egy operaelőadás:

1840. december 6-­án a Lucrezia Borgia került színre a Nemzeti Színházban. A címszerepet Schodelné énekelte, Gennarót Bognár Ignác. A felvonás végén Schodelné Bognárral jelent meg a függöny előtt. A közönség kipisszegte Bognárt. Schodelné azonban azonosította magát vele, s így kiáltott a pisszegőkre: „Kígyók közt énekelni nem lehet.” A nézőtérről erre füttykoncert lett a válasz. Negyedóráig tartott az éktelen lárma, a közönség követelte, hogy Schodelné kérjen bocsánatot.

A függöny előtt erre megjelent Fáncsy, a rendező, és bocsánatot kért Schodelné helyett. A közönség azonban nem fogadta el az elégtételt. – Jöjjön ő maga! Jött. De nem kért bocsánatot, hanem kijelentette, hogy ha nem akarják, ő nem énekel, előtte nyitva áll az egész világ; ha kell, elmegy.

A közönség zúgott, Schodelné felé hagymakoszorú repült. De a primadonna nem jött zavarba. Nyugodtan felemelte a koszorút, s letette a súgó házának tetejére.  – Nem érdemeltem meg – mondta. – Leteszem a haza oltárára.

Óriási taps. A színésznő nyugalma és lélekjelenléte megnyerte az ütközetet.

 – Hogy jutott eszedbe, hogy odatedd a hagymakoszorút? – kérdezték később Schodelnétől. Schodelné így felelt: – Tudtam, hogy Soma szereti a hagymát. A súgót hívták Somának, Gillyén Soma volt a neve, s amikor a hagymakoszorú a színpadra esett, a súgólyukból nyúlt is érte. De Schodelné megelőzte.

budapest-nemzeti-szinhaz-blaha-lujza-teren-budapesten-1905-160002.jpg

A Nemzeti Színház épülete a Blaha Lujza téren

Az ilyen incidensektől eltekintve a pesti közönség rajongott Schodelnéért, amint ez a következő történetből is kiviláglik (habár ez a történet már a hihetőség határát súrolja).

1838. március 13-­án a Beatrice di Tendát adták a Nemzeti Színházban, a főszerepben Schodelnéval. A pestiek minden percben várhatták a Duna kiáradását, de zsúfolásig megtöltötték a színházat s gondtalanul ünnepelték Schodelnét, ujjongtak, „mint a táncoló babiloniak, mikor Cirusz a várost bevette”. Ezüstkoszorúval lepték meg kedvencüket. Előadás közben megszólaltak a harangok, ágyúlövés dördült: kiöntött a Duna. A közönség bosszankodva szedelődzködött, alig akarta elhagyni a színház épületét.

A színház azonban nem minden évadban dolgozhatott Schodelnéhez hasonló énekesekkel és zenészekkel, így a legkülönfélébb nehézségek adódtak, mint az a következő elbeszélésekből is világossá válik.

Szerdahelyi Józsefről feljegyezte a krónika, hogy énekelt tenorszerepeket – például Severt a Normában, baritonszerepet, például Zampát és basszusszerepeket, például Gáspárt A bűvös vadászban.

erkel_ferenc-163236.jpg

Erkel Ferenc

A nehézségeket illusztrálja az alábbi történet is, szintén egy olyan személyről, akit nem lehet kihagyni a felsorolásból a magyar operajátszás kezdetei kapcsán:

Az egyik napilap 1847. július 22­én megjelent számában ezt olvashatjuk Donizetti Az ezred lánya című operájának előadásáról: „A dob (t.i. Sátorfy úr megbetegedése következtében) mégsem maradhatott el. Egy hatéves fiú, az angyalszép Erkel Gyula verte, kiváló tehetségű atyjának ütemezése szerint; fölösleges fölemlítenem, hogy a hallgatóság el volt ragadtatva, s a kis dobosnak virágokat dobott.”

Előadás után barátok és ismerősök szorongtak Erkel körül, hogy gratuláljanak kisfia ügyességéhez. A boldog apa, hangjában némi megbotránkozással, így szólt:

– Nem is nézett felém a gyerek! S mégis mindig idejében pergette a szamárbőrt.

Ugyancsak feltűnést keltett később, 1861­ben, Erkel tizenötéves Sándor fia is a Nemzeti Színház zenekarában cimbalomjátékával. Erkel ezt a népi hangszert felvette Bánk bánja zenekarába, de nem volt, aki játsszon rajta. Ekkor tanította meg Sándor fiát a hangszer kezelésére. A legtehetségesebb Erkel­fiú szinte pár hét alatt művésze lett a hangszernek. A Bánk bán előadásain apja vezénylete mellett ő játszotta a cimbalomszólamot. Sokáig közbámulat és szóbeszéd tárgya volt a gyermek és szokatlan hangszere.

MagyarAllamiOperahaz-155455.jpg

Ezek már nem is annyira a kezdetek: Andrássy út, a Magyar Állami Operaház épülete. A felvétel 1898 körül készült. (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

S végül ejtsünk szót az operajátszás elengedhetetlen személyeiről. Az intendánsok között számos olyan arisztokrata és kiváltságos ember volt, akik hozzá nem értésükkel többet ártottak, mint használtak. Idézzünk fel néhány ilyen történetet, amelyeken keresztül az operajátszás színfalai mögé és hétköznapjaiba is betekintést nyerhetünk.

Egyszer, amikor éppen egy új opera bemutatására készült, Erkel érdeklődött, hogy megérkezett-­e már a vezérkönyv. Legnagyobb meglepetésére azt a választ kapta, hogy az intendáns – mint szerinte felesleges kiadást – törölte a költségvetésből a zenekari partitúrát. Erkel hiába magyarázta, hogy anélkül nem lehet vezényelni az előadást, az intendánst nem sikerült meggyőznie a partitúra szükségességéről. Mit volt mit tenni? A zenekari szólamok lemásolásával, összesítésével kellett nagy vesződséggel leírni a karmesteri partitúrát.

Egy másik alkalommal Erkel jelentette, hogy nem tud dolgozni, mert a zenekar negyedik kürtöse külföldre ment. Helyébe újat kell szerződtetni. Minek négy kürtös? – kérdezte az intendáns. Magam láttam, hogy a meglévő kürtösök sem dolgoznak eleget. Többet pauzálnak, mint amennyit fújnak! Amikor Erkel magyarázta, hogy több hangszer hangjára – szólamára – lenne szükség, akkor meg azt felelte: Ne pazaroljuk a pénzt, karmester úr! Adjunk mindegyik kürtösnek egy kis pótlékot a fizetéshez azzal a megjegyzéssel, hogy ezután fújják erősebben!

Források: Tallián Tibor: Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei. (Budapest: Balassi Kiadó, 2015). Péterffy Ida: Kis történetek nagy zeneszerzőkről. (Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, 1959). Fodor Gyula: Zenélő óra. (Budapest: Hungária Nyomda).

Az írás a Figaro novemberi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Színház

SZFE: a kuratórium pályázat nélkül nevezhet ki rektorhelyetteseket, akik az intézményt is vezethetik

"Kézi vezérlésre áll át a fenntartó, az SZFE eljárásokat indít" címmel adott ki közleményt a Színház- és Filmművészeti Egyetem miután egyoldalúan és visszamenőleg módosította a szervezeti és működési szabályzatot az új kuratórium, hogy ne kelljen pályázatot kiírni a rektorhelyettesek kinevezéséhez. Ráadásul lehetővé tették, hogy az ezt a pozíciót betöltők az intézményvezetői jogköröket is ellássák.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.
Zenés színház ajánló

Szerelem, féltékenység és rengeteg humor - látványos revü-operettel indul az évad a Miskolci Nemzeti Színházban

A Bál a Savoyban Ábrahám Pál egyik legnépszerűbb, napjainkban is Európa szerte játszott operettje. A bohózati fordulatokban bővelkedő mulatságos féltékenységi történet helyszínét Szőcs Artur rendezése Nizzából Londonba teszi át. A mediterrán – olasz és spanyol – motívumokból építkező zenei anyagban számos népszerű sláger is felcsendül.
Zenés színház hír

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.