Zenés színház

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.05.14. 15:50
Ajánlom
A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Gubik Petra

Különleges személyisége és hangi adottságai a legjelentősebb zenés színésznők sorába emelik a Budapesti Operettszínház fiatal művészét.

Gubik Petrának megvan az a képessége, ami csak keveseknek adatik meg: a színpad csodát tesz vele.

Már egészen fiatalon lehetősége nyílt megcsillogtatni a tudását, tehetsége pedig utat tört magának, hiszen 2013-ban, mindössze huszonnégy évesen Magyarországon elsőként játszhatta el az Elfújta a szél női főszerepét a Szegedi Szabadtéri Játékokon. 2015-ben szerződött a Budapesti Operettszínházhoz, ahol különleges személyisége és hangi adottságai hamarosan a legjelentősebb zenés színésznők sorába emelték. Okosan, éretten gondolkodik a pályájáról, határozottan halad az önmaga által kijelölt úton. Pályáján felváltva jelentkeznek prózai és zenés előadások, a kettő együtt jelenti számára a színházat.

40035948_1718886968237399_842340595388121088_n-164146.jpg

Gubik Petra az István, a király 2018-as produkciójában (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Több fontos szerep is megtalálta 2018-ban, különböző műfajokban, ami bizonyítja sokszínűségét. Év elején debütált Réthly Attila Dorian Gray-rendezésében. A Kálmán Imre Teátrum színpadán futó musicalben Kocsis Dénes partnereként a női mellékszerepet is súlyossá és emlékezetessé formálja, kádas jelenetük pedig az előadás egyik legintimebb és legszebb pontjának bizonyult. Ezt követte nyáron Székely Kriszta rendezésében az István, a király című rockopera, amelyben Rékaként nyújt drámai alakítást, még mélyebb rétegeit mutatva fel Koppány lánya szerepének.

Novemberben szubrettként is bemutatkozhatott a Maya című revüoperettben, ugyancsak Réthly Attila rendezésében. A komikus szerepben valósággal lubickol. Gubik Petra fáradhatatlan a tanulásban, idén végzős a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakán. Tehetségét tavaly Junior Prima Díjjal ismerték el.

(szerző: Várhegyi András)

 

Lantos Adriána

Frida Kahlo első magyarországi életmű-kiállítása 2018 egyik legnépszerűbb kiállítása volt itthon. Kahlo személyiségének megosztó jellegét jól jelzi, hogy a tárlat kapcsán művészeti, genderelméleti és politikai viták egyaránt fellángoltak.

„Határozottan képviselte saját magát és azt, hogy kicsoda ő – ebből a szempontból a feministák előfutára” – nyilatkozta a Fideliónak Lantos Adriána, a kiállítás kurátora, aki ekkor még nem tudhatta, hogy Frida-féle karakánságra a tárlat kapcsán is szükség lesz. A 20. században feminista ikonná értelmezett mexikói művész a festményei mellett saját személyét, megjelenését, a hozzá fűződő képzeteket is úgy alakította, mint egy műalkotást, legyen szó a mexikói indiánok viseletéből összeállított ruhatáráról vagy a különféle orvosi segédeszközei – mint a fűzője vagy a műlába – feldíszítéséről. Frida Kahlo életében a férje, Diego Rivera mexikói festő hírneve és elismertsége messze túlnőtt az övén, azóta azonban az asszony egyenlített.

225A48401-150339.jpg

Lantos Adriána (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A Nemzeti Galéria tárlata kapcsán szimbolikusnak is tekinthetjük, hogy egy olyan alkotónál, akinek az alakja gyakorlatilag egyet jelent a női művész fogalmával, a műveket kölcsönző gyűjtő, sőt a kurátor is nő volt.

A kiállítás képeit kölcsönző asszony – Kahlo egykori riválisa a nagy étvágyú Rivera kegyei-
ért – Dolores Olmero volt, aki személyesen ismerte a házaspárt.

Lantos a kiállításon Kahlo műveit mexikói népművészeti tárgyak segítségével helyezte a festőnő hazájának kulturális kontextusába, a katalógusban kitért Frida magyarságának legendájára, a tárlaton pedig egy Muray Miklóshoz írt magyar szerelmes levéllel örvendeztette meg a látogatókat. Az utolsó teremben Frida popkulturális hatását villantotta fel, ahogy a divatvilág, a zeneipar vagy a tetoválóművészek az összenőtt szemöldökétől a hajába tűzött rózsán át mindent felfaltak belőle. A brandépítés úttörőjének is tekinthető festőnőtől egyet nem vitathatunk el:

Az imidzse része az is, hogy kíméletlenül őszinte volt saját magához, soha nem akarta szépíteni magát.”

(szerző: Borbély Zsuzsa)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.