Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

2022.05.16. 09:50
Ajánlom
A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.

A világhírű magyar zeneszerző Samuel Beckett azonos című drámájából írt első operájának ősbemutatója 2018 novemberében volt a milánói Scalában, Párizsban április 30. és május 19. között látható a francia nyelvű, egyfelvonásos zenemű.

A Le Monde című napilap szerint a franciaországi premier a milánói ősbemutatónál is jobban megerősítette, hogy a Kurtág-opera remekmű. Ami a vezető francia napilap szerint azért is figyelemreméltó, mert a magyar zeneszerző elmúlt kilencven éves, mire első operáját befejezte. 

Kurtág zenéje mélységes emberséget kölcsönöz az emberiség végét, a nyelv halálát és a mindenfajta tulajdon megszűnését vizsgáló ír szerző nihilizmusának,

a nosztalgiázó vonósokkal, a fúvósok mardosó hangjaival, amelyekhez keringők, tangók és a harmonika népszerű visszhangjai is csatlakoznak” – írta Marie-Aude Roux.

A kritikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az ír-skót zsidó ballada és a magyar népzene elemeit is beemelve, Kurtág egy olyan összetett világot hozott létre a zenei és a ritmikai struktúrák, valamint a hangzások szintjén, amelyben egyszerre vannak jelen utalások a modern francia zenére (Debussy, Ravel, Poulenc, Messiaen) és Bartók, Strauss vagy Berg közép-európai zenei világára.

A Télérama kulturális hetilap is úgy vélte, hogy Beckett sötét világlátásába „Kurtág humánumot kevert”. A lap szerint óriási kihívás egy színdarabból operát írni, de a milánói bemutatót követő dicsérő hírek után már nem volt ok az aggodalomra. A Le Figaro szerint Pierre Boulez halála óta Kurtág György

a legnagyobb hatású élő zeneszerző, aki a legmaradandóbb nyomot fogja maga után hagyni.

A francia köztévé honlapja azt hangsúlyozta, hogy bár Kurtág első operájáról van szó, a magyar zeneszerző évtizedek óta komponál emberi hangra, a magyar mellett oroszul, németül, angolul is, műveit a világirodalom nagy költői ihletik, s az utóbbi években más francia nyelvű művei is születtek. Egyik legismertebb alkotásához, a Játékok című zongoradarabokhoz pedig más magyar zeneszerzőkhöz, Bartókhoz, Kodályhoz vagy Ligetihez hasonlóan a magyar népzenéből is merített, időnként váratlan hangzásokkal, harmonika, ütősök, vagy a „par excellence magyar hangszer”, a cimbalom felhasználásával. A tonalitás nélküli dimenzióban gondosan megírt opera pedig Beckett mondatainak tökéletes vokális ellenpontja.

A 96 éves zeneszerző első operaművének alapja Samuel Beckett A játszma vége című 1957-es darabja, amelyet az ír szerző franciául írt, és először Párizsban vitték színre 1957-ben. A Kossuth-díjas zeneszerző a milánói bemutató kapcsán korábban elmondta, hogy 1957-ben,

néhány hónappal a premier után látta Beckett darabját Párizsban, és a színmű életre szóló hatással volt rá.

A magyarul Végjáték címen ismert darab az abszurd színház egyik kulcsműve, amelyben Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását ábrázolta a sakkjátszma utolsó lépéseiként.

A zeneszerző az abszurd drámájából egy kétórás művet komponált, az eredeti mű kulcsepizódjainak felhasználásával, a teljes darabnak több mint felét használta fel, s prológust is írt hozzá. A miniatúrák mesterének tartott Kurtág Györgynek ez a leghosszabb alkotása.

Az operát Párizsban ugyanabban a verzióban mutatták be, mint Milánóban, az előadást a francia-libanoni Pierre Audi rendezte, díszlet- és jelmeztervezője az osztrák Christof Hetzer. A párizsi operaház zenekarát Markus Stenz német karmester vezényli. A négy énekes szerepben is az eredeti szereposztás, Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lép színpadra, akiknek a „teljesítménye nem gyengült Milánó óta” a Le Monde szerint. 

Kurtág György az operán Alexander Pereira felkérésére kezdett dolgozni 2010 körül, amikor Pereira még a Salzburgi Ünnepi Játékok intendánsa volt, majd később a milanói Scala élére került. Az 1999 és 2015 között Franciaországban élő zeneszerző a művet Budapestre hazaköltözve, 2017-ben fejezte be.

A Scalából közvetített előadás felvétele itt érhető el:

Fejléckép: Kurtág György (fotó/forrás: Posztós János / BTF)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A Sziget harmadik és negyedik napján is a felhőtlen szórakozásé volt a főszerep – GALÉRIA

A délutánt még pihenéssel és sportolással töltötték a Sziget Szitizenek, az esti koncertre azonban már a fesztiválozók nagy része a színpadok köré csoportosult.
Könyv

Halálosan megfenyegették J. K. Rowlingot, amiért kiállt Salman Rushdie mellett

„Ne aggódj, te leszel a következő" – ez a komment érkezett a Harry Potter-sorozat szerzőjének Twitter-bejegyzése alá, amelyben együttérzéséről biztosította Salman Rushdie-t. A megtámadott író egyébként már felébredt az altatásból, beszélni is tud, állapota azonban még súlyos.
Színház

Résztvevőket keres új előadásához a Paralel Alkotócsoport

Az Otthon című készülő közösségi színházi performanszhoz nemcsak közreműködőket, történeteket is vár a társulat.
Plusz

Ami körül a világ forog – Programajánló a Sziget 6. napjára

Kihagyhatatlannak ígérkezik a fesztivál utolsó, hétfői napja is: a Fidelio Színház- és táncplaccon megtudhatod, mi lesz a cirkusz, a tánc és a performansz ötvözetéből, és, hogy két évnyi korlátozás után hogyan reagál a művészet az érintés lehetőségére. Búcsúztassuk együtt a Szigetet augusztus 15-én!
Színház

Szigorodnak a belépési szabályok a Budapest Bábszínházban

Az intézmény átalakította a házirendjét, komoly életkori feltételekhez kötve a belépést.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Két rajongó musicalt csinált A Bridgerton családból, beperelte őket a Netflix

A projektet a zeneszerzés iránti szenvedélyük miatt indította el Abigail Barlow és Emily Bear, a rövid videók pedig olyan népszerűek lettek, hogy idén Grammy-díjat nyertek a bennük elhangzó zenével. Ezt viszont már nem nézte jó szemmel az eredeti sorozatot gyártó Netflix.
Zenés színház lapszemle

Wagner istenek nélkül – kritikaszemle a bayreuthi Ringről

Bár eredetileg 2020-ra tervezték, a pandémia miatt csak idén találkozhatott a közönség Valentin Schwarz osztrák rendező új Ring-produkciójával. A közönség részéről heves elutasítással fogadott előadásoknak a sajtó erényeit és hibáit is kiemelte.
Zenés színház beszámoló

Jégkristály nyár közepén

Gálakoncerten lépett a közönség elé a 2013-as Operalia-győzelme óta nemzetközi hírnévnek örvendő szoprán, Aida Garifullina. Az énekesnő augusztus 2-án a Margitszigeti Színházban tartott koncertjén népszerű áriákat és kevésbé ismert darabokat is megszólaltatott.
Zenés színház ajánló

Inspiráló és felejthetetlen előadásnak ígérkezik az Attila

Attila legendáját, történelmünk ezen apró, sokszor bizonyára teljesen félreértelmezett darabkáját augusztus 12-én és 14-én a jövő köntösébe csomagolva tárja nézői elé a Margitszigeti Színház. Az alkotói folyamatról a címszerepet alakító Bretz Gábor és az Odabellát megtestesítő Maria Agresta mesélt.
Zenés színház ajánló

A milánói Scala világhírű tenorja is fellép az Operaház ünnepi gáláján

Az olasz operairodalom legszebb részleteiből nyújt válogatás a Tenorissimo operagálája augusztus 19-én, a Magyar Állami Operaházban. Az est sztárvendége, Fabio Sartori, elismert olasz tenor, partnerei az OPERA vezető női szólistái. A dalszínház zenei együtteseit Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.