Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

Beszélgetés Mester Viktória operaénekesnővel
2020.08.10. 13:00
Ajánlom
A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.

Mit jelent számodra ez a darab?

Ez volt a legelső opera, amivel találkoztam. Tízévesen kaptam ajándékba egy kazettát, amin Simándy József énekelte a címszerepet. Egészen addig nem is gondoltam rá, hogy operaénekes legyek, de onnantól kezdve szinte habzsoltam ezt a muzsikát. Érdekes, hogy épp a Gertrudhoz kötődő részletek voltak rám a legnagyobb hatással: a parancsoló hangvétel, a csodálatos muzsika, az elsöprő erő, amit ez a zene sugároz. Gyermekként még nem kötődött hozzá a hazaszeretet érzése, de ma már kicsit el is érzékenyülök tőle, és hevesebben is kezd verni a szívem. Éppúgy, mint amikor a Himnuszt meghallja az ember.

mester_viktoria-133350.jpg

Mester Viktória (Fotó/Forrás: Zsólyomi Norbert / Co-Opera)

Különös egybeesés, hogy már gyermekként is épp Gertrud dalai voltak rád a legnagyobb hatással!

Igen, és most először éneklem majd őket közönség előtt. (nevet) Ráadásul úgy érzem, most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet. Gertrud nagyon érdekes karakter, akiről az emberek többségének elsőre annyi jut csak eszébe, hogy nagyon gonosz, szigorú és folyton üvölt. Én teljesen másképp látom. Valóban kell hozzá hangerő, hogy az egész zenekart áténekelje az ember, de sok benne a piano is, és rengeteg az érzelem.

Nem egy karót nyelt, szigorú, mérges nagyasszony.

Ha egy kicsit utánanézünk a történelmi háttérnek, megtudhatjuk, hogy mindössze 28 évesen gyilkolták meg! Nagyon szép, fiatal, játékos nő volt, aki élvezte és habzsolta az életet. Éppen a korlátlansága és a szabad szellemisége mozgatja, és ez az, ami nem tetszik a magyaroknak. A saját erkölcsi normái szerint él.

Mit tanít számodra Gertrud szerepe?

Szinte az összes női szerepem arra világít rá, hogy minden jellemvonás megvan valahol bennem is. Ha naivát kell játszani, az is ott él bennünk éppúgy, ahogy a Gertrud-féle provokatív nőiség, a büszkeség, vagy az, ahogy oroszlánként harcolva védi és képviseli a sajátjait. És van egy uralkodó énünk is, amely nemcsak egy háztartást, de akár egy országot is képes irányítani. Persze a művekben felerősítve jelennek meg ezek a jellemvonások, de minden szerepben magamra ismerek egy kicsit.

A mezzoszoprán szerepek egy-két kivételtől eltekintve többnyire mellékszereplők és nadrágszerepek. Könnyen elfogadtad ezt a hangfajt? Nem érezted hátránynak?

Mondjuk nem is volt más választásom, annyira egyértelműen mezzoszoprán voltam mindig.

Szokták viccelődve mondani, hogy az operairodalom nagy vesztesei a mezzók. Pedig ez nem így van!

A Carment például, amit 27 éves koromban kaptam meg először, és azóta minden évben eléneklek, sose vehetik el tőlünk! És nincs még egy olyan hangfaj, ami ennyi mindent meg tudna csinálni! Harmincévesen eljátszhatunk akár egy 16 éves fiút is, vagy ott van például a Rózsalovag, ami a világ egyik legszebb szerepe, a Sámson és Delila női címszerepe, vagy Rossini Olasz nő Algírban című operájának Isabellája! Csodálatos történetek, fantasztikus szerepek! Mi mezzók ráadásul sokkal tovább is tudunk énekelni! Egyedül Puccini az, akire kicsit haragszom: a világ legszebb zenéit írta, de mi összesen egy szerepet, Suzukit kaptuk tőle! Emiatt sajog egy kicsit a szívem.

Gyermekkorod óta kalandozgatsz a hangszerek világában is.

Igen, a szüleimnek hála, akik ezt engedték, sok területen kipróbálhattam magam. Hegedülni is tanultam például, de sajnos nem nagy sikerrel. Bár, ha több türelme lett volna a tanáromnak, ki tudja, talán jobb eredményeket érhettem volna el. A konzervatóriumban aztán újra felvettem a hegedűt, melléktárgyként. Ott már szuper tanárom volt, sok-sok türelemmel és jóindulattal. Jókat muzsikálgattunk együtt, de sosem sikerült igazán jól megtanulnom hegedülni. Zongorázni is tanultam később, aminek köszönhetően addig eljutottam, hogy magam tanulom meg a dalokat. A megfelelő tempóban le tudom pötyögni magamnak a szólamomat, kihallom az akkordokat, nem kell korrepetitorhoz járnom. De az én hangszerem mindig a torkomban volt, az éneklés az, ami gyerekorom óta a szívemből jön.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.