Zenés színház

Százéves lett a Csárdáskirálynő

2015.11.17. 12:01
Ajánlom
Gálaesttel és kiállítással ünnepli A csárdáskirálynő című operett születésének 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínház november 17-én.
Kosáry Emma a címszerepben 1916-ban

Kosáry Emma a címszerepben 1916-ban (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Éljen a szerelem! címmel november 17-én este nyílik kiállítás a Budapesti Operettszínház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésében abból az alkalomból, hogy 100 éve mutatták be Kálmán Imre operettjét. A csárdáskirálynő elmúlt 100 évét idéző kiállítás a színházi évad végéig látogatható.

A Johann Strauss Theaterben 1915. november 17-én rendezték meg Kálmán Imre Die Csardasfürstin (A csárdáskirálynő) című operettjének premierjét. Egy évvel később, 1916. november 3-án, Budapesten, a Király Színházban is előadták a művet. Az operettet gyorsan lekötötték az európai színházak és fantasztikus sikerrel játszották. A történet egy reménytelennek látszó szerelemről szól: Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeumcsillagért, de arisztokrata családja ellenzi a rangon aluli kapcsolatot. A szülők mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelő nőt válassza, ezért Szilviának New York-i szerződést intéznek. A szerelmesek érdekében azonban sokan szövetkeznek.

Az előadás történetének nevezetes dátuma 1954. november 12, ekkor adták elő Szinetár Miklós rendezésében, Honthy Hanna, Németh Marika, Gyenes Magda, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert és Feleki Kamill főszereplésével az újraírt művet. Ez az előadás és átdolgozás hosszú ideig uralta a színpadot.

A Budapesti Operettszínházban 2002-ben Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Kállai István és Kerényi új librettójával tűzték ismét műsorra Kálmán Imre világhírű művét. A kiállításon nemcsak a két operettszínházi bemutatónak a dokumentumait tekinthetik meg az érdeklődők - szinte valamennyi magyarországi előadással megismerkedhetnek. A tárlat különlegessége, hogy az Osztrák Színháztörténeti Múzeumból a bécsi ősbemutatóról is érkeztek dokumentumok.

A kiállítás-megnyitó után nemzetközi gálaesttel ünneplik a mű bemutatásának 100. évfordulóját, amelyen fellép Okszana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja. Vendégül látják Nyári Zoltánt, Mikó Istvánt, Forgács Pétert, Sáfár Mónikát, Bozsó Józsefet, Teremi Trixit, Hámori Ildikót, Molnár Piroskát, Bodrogi Gyulát. Mellettük az Operettszínház jelenlegi művészei is megjelennek: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde. Az esten beszédet tart az 1954-es legendás Csárdáskirálynő rendezője, Szinetár Miklós, valamint Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. A gálaesten felcsendülnek az előadás dalai, amelyeket megszakítanak videofelvételek, bejátszások, megemlékezések a korábbi előadásokról. Az eseményen a társulattal ünnepel Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak az özvegye, valamint a fia, ifjabb Charles Kálmán is.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.